Pesti Srácok

A balos média legfőbb fegyvere a politikai ellenfél lejáratása – Mező Gábor és az Öreg

A balos média legfőbb fegyvere a politikai ellenfél lejáratása – Mező Gábor és az Öreg

Izolálás, megbélyegzés, lejáratás, fasisztázás, ezekről a jelzőkről beszélgetek Mező Gáborral a magyar média kapcsán.

A volt kollégám – akivel együtt dolgoztam a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban, a PestiSrácok.hu-nál és a Pesti TV-ben – szerint a balliberális oldal, a balos média legfőbb fegyvere a politikai ellenfeleinek lejáratása, izolálása és megbélyegzése. Ezt a rendszerváltás óta sikeresen gyakorolják, olyannyira, hogy a nemzeti oldal nemcsak a politikában, de a médiában is elhatárolódott sokszor azoktól a politikusoktól és újságíróktól, akik velük egyetértettek vagy egy célért harcoltak. Mező felhozta többek között példaként Csurka Istvánt, Csoóri Sándort, Lovas Istvánt, Kéri Editet és Kubinyi Ferencet, akiket hosszú ideig lejárattak és megbélyegeztek. Nem véletlenül, hiszen Kubinyi Ferenc volt az, aki a Fekete lexikon könyvében összegyűjtötte a kommunista bűnök szereplőit és elkövetőit, névszerint az ávéhásokat, ügynököket, munkásőröket és pufajkásokat, akiknek közük volt a 45 évnyi diktatúrához.

A Századvég tudományos kutatója, aki könyvében megírta a média lenyúlásának titkos történetét, a tévé és a kultúra megszállását, kiemelte, hogy a nemzeti oldal későn jött rá a sajtó fontosságára. Ahhoz, hogy a politikai hatalmat megszerezze és megtartsa, saját sajtóra van szükség. A FIDESZ 1998-ban a Napi Magyarország c. napilap megjelentetésével megtette az első lépéseket, amit követett a Magyar Nemzet, a rádió és a televízió.

PestiSracok facebook image

Felvetődött az a kérdés is, hogy a liberális nyugati politikai erők miért támogatták kezdettől fogva a posztkommunista sajtót, és miért fordultakak a valódi rendszerváltó, nemzeti erők ellen. Mező Gábor idézte az egykori szociáldemokrata osztrák kancellárt, aki az okokról kifejtve ezt mondta a régvolt magyar kommunistákról, ma már átváltozott globalista nyugatosokról:

Ami azt üzente, hogy veletek meg nem. Ezért történhetett meg, hogy a rendszerváltástól kezdve a nyugati gazdasági és politikai hatalom támogatta a balos erőket, mert tudták, hogy velük jobban lehet üzletelni, jó „garázsvásárt” lehet csinálni, fillérekért meg lehet kapni Magyarországon mindent.

Az újságíró szerint a médiaháború máig tart, csak még jobban eldurvult. Kialakult egy szekértábor-mentalitás, újságírói szolgalelkűség, és eltűntek a minőségi, feltáró, vitatkozó, objektív írások, riportok, dokumentumműsorok, glosszák és tárcák. Ezért is távolodott el az újságírástól, és a tudományos kutatásnak szenteli az idejét. Mező változatlanul utálja a politikában és a sajtóban azokat, akik hazudnak és letagadják valódi múltjukat.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.