Pesti Srácok

Nemzeti minimum és hazai árulások - Az Öreg vendége Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója

A beszélgetés két részből áll, egyrészt a Nemzeti Örökség Intézete munkájáról, másrészt néhány fontos belpolitikai kérdésről. A Nemzeti Örökség Intézete nagyon fontos feladatot lát el: a nemzeti emlékezet ébrentartása és a kommunista, liberális történelemhamisítások cáfolata, helyretétele. Móczár Gábor kiemelte, hogy a 85 történelmi emlékhely (pld. Ópusztaszer, Pákozd, Vértanúk tere...) gondozása, megóvása fontos feladat. A múlt ismerete, a hagyományok tisztelete is idetartozik. 6300 védett sírhelye van Magyarországnak, amelyek részei a Nemzeti Emlékezetpedagógiai programnak. Így említhetnénk a Szatmárcsekei Csónakos temetőt, ahol a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc nyugszik. De ide tartoznak a nemzeti sírkertek, ahol nagyjainkra emlékezünk.

A főigazgató elmondta, hogy ,,okos táblákat" állítottak olyan kiemelkedő személyek sírja elé, akikről a fiatalok, az érdeklődők minél többet megtudnak. A NEP nemrég állított okos táblát a Pécsi Székesegyház Altemplomában Janus Pannonius sírjánál. De méltó emléket kapott volt mártír miniszterelnökeink, mint Tisza István, Bethlen István és Teleki Pál. A Nemzeti Emléklezetpedagógiai Program tanárokat, nevelőket, múzeum pedagógusokat képez ki arra, hogy a méltatlanul elhallgatott nagyjainkra is emlékezzünk, tudjunk meg többet róluk. Így például fontos a határon túli magyar közösségek munkájának támogatása, például a marosvécsi Kemény kastély művelődéspolitikai szerepe, a Magyar Helikon megalapítása Trianon után, Wass Albert, Kós Károly, Dzsida Jenő és számos magyar író munkássága. Móczár Gábor szerint ennek a programnak lényege az identitásbeli esélyegyenlőségi jog megteremtése. Ezért fontos a nemzeti minimum ebben a kérdésben, ugyanis a balliberálisok, a globalisták nem tudják elfogadni, hogy megmaradásunk záloga, hogy bizonyos kérdésekben az ideológiai ellentéteken túl képesek vagyunk egyetérteni, mint például a különböző történelmi emlékhelyek elfogadása, s megismertetése a jövő generációjával.

A másik téma belpolitikai kérdésekről szólt, ami összefüggött a nemzeti minimum kérdéseivel. Például a hazaszeretet, a hazaárulások elvetése, megbélyegzése. Móczár Gábor leszögezte, hogy az Európai Unió valamikor a béke projektet valósította meg, nagy tekintélynek örvendett, mára háborús projektet támogatja, egyre kisebb elfogadottsággal. Szóba kerültek a hazai árulóink is, akik nem a nemzetüket szolgálják az Európai Unióban, hanem birodalmi érdekeket szolgálnak ki.

A műsor podcast formátumban is meghallgatható. Hallgassa podcastjainkat útközben, telefonon és autóban! Iratkozzon fel Spotify-csatornánkra ITT, vagy iTunes-csatornánkra IDE KATTINTVA!

SPOTIFY

ITUNES

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!