Többek között a költségvetési csalással és rendőrök megvesztegetésével vádolt Vizoviczki László vallomása segítségével próbálja alátámasztani másodfokon az ügyészség, hogy Portik pontosan tudta, Jozef Rohác robbantással fogja kivégezni az olajügyek koronatanúját, így a célszemélyen kívül még mások is meghalhatnak. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a táblabírósághoz eljuttatott, a PestiSrácok.hu által megszerzett fellebbezésében az éjszaka császárának elmondásaiból arra a következtetésre jutott, hogy az Energol-vezér kifejezett parancsára likvidálhatta ilyen brutálisan és látványosan Rohác Boros Tamást. De a portálunk által szintén megismert elsőfokú ítélet írásos indokolásából az is kiderül, hogy az ügy szlovák koronatanúja szerint az elsőrendű vádlott egy teraszon ülve robbantotta fel a magyar alvilág “fekete bárányát”.
Hamarosan másodfokú ítéletet hirdet a magyar maffiaháború legvéresebb gyilkosságait érintő büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla. A három leszámolásos gyilkosságot, az Aranykéz utcai robbantást, a Fenyő- és a Cinóber-merényletet is magába foglaló maffiaper egyik vádpontja szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált Domák Ferencet lőtte fejbe a szlovák Jozef Rohác, a cselekmény felbujtója pedig az olajügyletek miatt korábban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila volt. A vád tartalmazza azt is, hogy Jozef Rohác egy „ismeretlen” személy megbízásából 1998. február 11-én kora este Budán, a Margit utca forgalmas kereszteződésében közvetlen közelről, géppisztollyal lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a VICO-vállalatcsoport vezetőjét. Az ügyészség szerint bűntársa Ladislav Trnka volt, aki a vád szerint a sofőr volt és Jozef Rohácot a tetthelyre vitte. A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József Károly terhelő vallomást tett rá és cégtársaira az olajügyekkel kapcsolatban, valamint elsőként hozta összefüggésbe nevét Prisztás József vállalkozó 1996-os meggyilkolásával.
Az elsőfokú bíróság szerint Portik nem tudta, hogy Rohác a célszemélyen kívül másokat is megölhet. Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Rohác életfogytiglan, Portik tizenhárom év
A maffiaperben március 31-én hirdetett elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A bíróság akkor előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt Jozef Rohácot, a magyar és a szlovák alvilág rettegett bérgyilkosát. A Cserni János által vezetett bírói tanács azt is kimondta, hogy utóbbi ügyben Portik Tamás volt Rohác megbízója, ám azt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani a bíróság szerint, hogy Portik tudta, milyen módszerrel végzi ki az elsőrendű vádlott az olajügyek koronatanúját, Boros Tamást, így őt a bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt tizenhárom évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A Fenyő-ügy feltételezett bűnsegédjét, Ladislav Trnkát és a Cinóber-gyilkosságban felbujtóként vádolt Ferencsik Attilát – Portikkal és Roháccsal együtt – a törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette.
Megoldatlan maradt a Cinóber-gyilkosság
Ahogy arról már beszámoltunk, a Fővárosi Ítélőtáblára benyújtott fellebbezésében életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott a Prisztás-gyilkosság miatt már jogerősen tizenöt évre ítélt Portik Tamásra a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A portálunk által megszerzett fellebbezésben az szerepel, hogy a főügyészség a Cinóber-ügyben – néhány korrigálástól eltekintve – elfogadta az elsőfokú bíróság döntését, azaz Ferencsik Attila megúszta a felelősségre vonást. A Fenyő-gyilkosság esetében már más álláspontra helyezkedett az ügyészség és azt kérték a táblabíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a bűnsegédlettel vádolt, majd nem jogerősen bizonyítottság hiányában felmentett Ladislav Trnka ítéletét, mivel olyan eljárási hibák történtek az ő esetében, amit nem lehet másodfokon korrigálni. Rohác „hűséges bajtársát és bűntársát” annak ellenére mentették fel, hogy az ügyészség szerint egyértelmű bizonyítékok, köztük DNS-minták vannak arra nézve, hogy a másodrendű vádlott részt vett a médiavállalkozó megölésében.
Zsóvár és Rohác szembesítése a bíróságon. A korábbi barátokból ellenségek lettek, miután Rohác 1999-ben fejbe lőtte egykori bűntársát. Fotó: borsonline.hu
Túl enyhének találták a felbujtó büntetését
Portik tekintetében arra tért ki fellebbezésében a főügyészség, hogy a rá kiszabott tizenhárom éves fegyházbüntetés túlságosan is enyhe, az ítéleti tényállás pedig hiányos, mivel nem tartalmazza, hogy az Energol-vezér tudott arról, hogy a gyilkosságot robbantással hajtja végre Jozef Rohác. A PestiSrácok.hu által ugyancsak megszerzett írásos bírósági indokolásból kiolvasható, hogy nem lehetett bizonyítani, hogy Portik tudta, a bűncselekmény elkövetésével több ember meghalhat, illetve sok ember élete veszélybe kerül. A bíróság ugyan kimondta, hogy a fővádlott ezt akár tudhatta is, de erre nem merült fel konkrét adat. Cserni János bíró ráadásul annak a Zsóvár Imrének a vallomására hagyatkozott részben, akit ő maga szavahihetetlennek minősített. Rohác korábbi bűntársának egyik vallomása szerint Portik, amikor megtudta, hogy robbantottak az Aranykéz utcában, teljesen kifordult önmagából és elkezdett őrjöngeni, hogy „ez a türelmetlen köcsög vagy droid, ezért nem fogok fizetni neki egy fillért sem, mert arról volt szó, hogy lelövi”.
A magyar maffiaháború legvéresebb leszámolásában négyen haltak meg. Fotó: Urbán Tamás
Portik: Elbasztuk!
Az ügyészség azonban úgy ítélte meg, hogy Zsóvár elmondásával ellentétes bizonyítékok éppen arra utalnak, hogy az energolos tisztában volt azzal, hogy pusztító erejű robbanás fog végezni Boros József Károllyal. Arról nem is beszélve, hogy Zsóvár még 2010-ben egy volt rabtársának, aki ezt tanúként igazolta is, még teljesen más nyilatkozatot tett a merénylettel kapcsolatban. Akkor azt az információt osztotta meg társával, hogy jelen volt, amikor Rohác telefonon hívta Portikot és az elsőrendű azt állította, hogy „valami nem jó”, mire az energolos azt parancsolta, hogy „nem baj, nyomja meg a gombot”, ám a robbantás után a harmadrendű vádlott mégis haragra gerjedt és azt mondta, hogy „elbasztuk”. A tanú hangsúlyozta, Zsóvár Rohácról mellékesen azt mondta, hogy egy pszichopata, aki pénzért az anyját is megölné, de nem tőle fél igazán, hanem Portik Tamástól, akinek a legfelsőbb körökben is vannak kapcsolatai – áll az írásos indokolásban.
A diszkócsászár erődemonstráció volt a belvárosi robbantás. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Vizoviczki látványos erődemonstrációról beszélt
Azt, hogy Portik tudta, Rohác a célszemélyen kívül másokat is megölhet a fellebbezés szerint igazolhatja az alvilág bankáraként, valamint Kisbandiként is ismert Lakatos András, aki azt állította videó-, illetve írásban tett tanúvallomásában, hogy 1998 nyarán, az Aranykéz utcai robbantás előtt néhány nappal Bécsben találkozott Portik Tamással és Jozef Roháccsal. Utóbbi férfi ekkor közölte, hogy „mindent megszervezett, de dupla pénzt kér, mert Boros „fel lesz robbantva és mások is megsérülhetnek”. Portik ezt elfogadta, majd hozzátette, hogy megvannak az eszközei ahhoz, hogy tudják, Boros mikor lesz a helyszínen. Lakatos szerint Boros kivégzését azért rendelte el az Energol-vezér, mert a pentitó terhelő vallomást tett az olajügyekben az Energol vezetőire, valamint elsőként kötötte Portikhoz Prisztás József lelövését és így Boros lett Portik fő ellensége. Az ügyészség fellebbezésében hangsúlyozta, hogy Lakatos mellett a 250 millió forintos óvadék ellenében nyáron házi őrizetbe helyezett, adócsalással és főrendőrök megvesztegetésével vádolt diszkócsászár, Vizoviczki László vallomása is egyértelműen igazolja, hogy Portik pontosan tisztában volt azzal, hogy az olajügyek koronatanújának likvidálása robbantással lesz végrehajtva. A diszkópápa kiemelte, Portik ellenfélként tekintett Borosra és megölése kapcsán kifejezetten robbantásról, egy látványos erődemonstrációról beszélt, hogy szétszéledjenek a pentitó emberei és az őt támogatók.
Az Energol-vezér kifejezetten robbantást rendelt?
Emlékezetes, a vállalkozó a bíróság előtt tett vallomásában elmondta, neki az Energol-vezér már 1997 végén egy találkozón elárulta, hogy fel fogja robbantani Boros Tamást. Állította, emiatt nem is fog lebukni, mert az általa vezetett alvilági csoport kiváló politikai és rendőri kapcsolatokkal rendelkezik. Noha mindkét alvilági szereplő terhelően nyilatkozott az 1998-as, négy áldozatot követelő merénylet lehetséges felbujtójára nézve, vallomásaikat a Fővárosi Törvényszék nem vette figyelembe. A főügyészség ezzel nem értett egyet, de álláspontjuk szerint az is hiba volt a bíróság részéről, hogy figyelmen kívül hagyta, hogy Portik nem csupán megbízója, hanem „főnöke” is volt Jozef Rohácnak, így gyakorlatilag kizárható, hogy a harmadrendű vádlott ne tudott volna „a hosszabb előkészítést igénylő, robbantással történő kivitelezési módról és abba az elsőrendű vádlott ne avatta volna be” – olvasható a fellebbezésben, amely arra is kitér, hogy Vizoviczki vallomására figyelemmel sokkal inkább az a valószínűbb, hogy „a kivitelezési módot is Portik Tamás határozta meg”.
Egy szlovák maffiózó, Milos Kastan az egyik legfontosabb koronatanú. Fotó: parameter.sk
Azonosították Portikot
A bíróság nem csak Vizoviczki és Kisbandi, hanem az összes többi magyar koronatanú vallomását is kizárta, ellenben hitelesnek ítélte meg Rohác korábbi szlovák bűntársainak elmondásait. Közülük a legrészletesebb, a felbujtóra is kiterjedő vallomást Milos Kastan tette. A törvényszék is rögzítette írásos indokolásában, hogy neki, illetve a többi közvetett bizonyítéknak köszönhetően lehetett kimondani kétséget kizáróan Portik bűnösségét. A tanácsvezető részletesen leírta, hogy Kastan fontos vallomást tett Jozef Rohácról, magyar megbízójáról és az Aranykéz utcai robbantásról is. A volt szlovák maffiavezér, Mikulás Cernák bandájához tartozó, később a Sykora-klánhoz csapódó gengszter írásban tett vallomásában előadta, hogy még Szlovákiában ismerkedett meg Roháccsal, akinek a meghívására először 1998 februárjában érkezett Magyarországra. járt egy belvárosi lakásban is, amiről úgy tudta, az az elsőrendű vádlott egyik magyarországi főnöke tulajdonában volt. Rohác állítólag arról is említést tett neki, hogy annak a csoportnak, akiknek dolgozik, két vezetője előzetes letartóztatásban van, viszont a legfiatalabb, szökésben lévő, „bokszoló” becenevű főnöke szívesen találkozna vele. A találkozóra valamikor 1998 áprilisában, egy vidéki házban került sor. A férfit 170 centiméter magas, fekete hajú, 30 év körülinek írta le. Később, már a rendőrségi kihallgatása során egy fényképtabló segítségével a bűnöző azonosította is Portik Tamást.
Sürgette a bérgyilkost
A beszélgetés során Kastan azt tapasztalta, hogy amikor Portik külön beszélgetésbe kezdett Roháccsal, akkor „sürgetést tapasztalt” az energolos részéről. Rohác tolmácsolta neki, hogy egy koronatanú likvidálásáról beszélnek, akit „Borárosnak” hívnak. Az elsőrendű vádlott később panaszkodott is társának, hogy „nyomás alatt van”, mivel Portik sürgeti a tanú kivégzését, de közben Szlovákiában is végre kellene hajtania egy merényletet. Rohác arról is tájékoztatta, hogy magyarországi főnöke figyelteti Borost és amikor ő hetente Magyarországra jön, akkor az összegyűjtött információkat közlik vele egy budapesti étteremben, a Belügyminisztérium környékén. Rohác elmondta azt is, hogy Jozef Hamala szerezte be a robbanóanyagot és Rohác először egy – erre a célra felszerelt – postaládába rejtett bombával akarta kivégezni az olajügyek koronatanúját, ám ezt végül az elsőrendű vádlott elvetette. Ezután dőlt el, hogy egy Kis Polskiba rakott pokolgéppel végzik el a feladatot.
Portik Pintérre tolta az Aranykéz utcai robbantást. Fotó: 24.hu
A Fogász egy teraszon ülve robbantott
Rohác a cselekmény után nem sokkal Prágában találkozott Milos Kastannal, akinek pontosan elmesélte, hogyan történt a robbantás: az elsőrendű vádlott egy teraszon ült, és a házi készítésű bombát onnan indította el, amikor meglátta a sértettet az autó mellett elhaladni. Rohác a szlovák tanúnak azt is elmesélte, hogy az asztalon lévő üvegpohár a detonációtól szétment és egy üvegszilánk a mellkasába fúródott, így ő maga is megsebesült. Sérüléseit Szlovákiában látták el. Itt érdemes megemlíteni, hogy Portik volt titkárnője is arról beszélt a nyomozóknak, hogy a vádirattal ellentétben Rohác nem a parkolóházból, hanem egy Aranykéz utcai lakásból robbantott.
A bíróság szerint Pintér nem lehetett a megbízó
A tanácsvezető a leírt ítéletében foglalkozott Portik Tamás védekezésével is, miszerint nem ő, hanem Pintér Sándor belügyminiszter adott utasítást Boros József Károly meggyilkolására, a kivitelezők pedig Tanyi György emberei voltak. A bíró leszögezte, hogy Pintér szerepére nézve nem merült fel bizonyíték az eljárás során, Tanyi pedig börtönben volt, arra pedig szintén nem merült fel adat, hogy Rohác kapcsolatban állt volna a nehézfiúval és embereivel – szögezte le Cserni János, aki azt azért rögzítette az indokolásban, hogy Boros volt felesége, valamint szeretője szerint félt Pintér Sándortól. Utóbbit Boros testőre cáfolta, hiszen ő pont arról számolt be, hogy amikor főnöke megtudta, hogy Pintér belügyminiszter lett, “boldog volt és ordibált az irodájában”. Ugyanez a tanú az indokolás szerint beszélt a 90-es évek alvilágának és politikai kapcsolatainak alakulásáról is: a testőr úgy tudta, hogy Boros Tamás az MSZP-t, míg Radnaiék a Fideszt pénzelték. Visszatérve Portik védekezéséhez, azt már az első fokon eljáró ügyész is cáfolta, megemlítve, hogy ha a belügyminiszter lett volna a robbantás felbujtója, akkor meg sem indította volna a négy áldozatot követelő merénylet ügyében a nyomozást, nehogy eljussanak hozzá. Azaz, az ügyész szerint az eljárás ténye is cáfolja Portik állítását.
Címlapfotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS