Maffiaper: a nyomozásban eltűnt bizonyítékok is nehezítették a tisztánlátást
Előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt Jozef Rohácot csütörtöki ítéletében a Fővárosi Törvényszék. A Cserni János által vezetett bírói tanács azt is kimondta, hogy utóbbi ügyben Portik Tamás volt Rohác megbízója, ám azt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Portik tudta, milyen módszerrel végzi ki az elsőrendű vádlott az olajügyek koronatanúját, Boros Tamást, így őt a bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt tizenhárom évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A Fenyő-ügy feltételezett bűnsegédjét, Ladislav Trnkát és a Cinóber-gyilkosságban felbujtóként vádolt Ferencsik Attilát – Portikkal és Roháccsal együtt - a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó védők nem elégedettek az ítélettel, ahogy a portálunknak szintén megszólaló Drobilich Gábor, az Energol Rt. volt igazgatója, Portik Tamás egykori cégtársa sem. Drobilich abban nem foglalt állást, hogy Portikot elítélték, ugyanakkor azt sajnálja, hogy Rohác ellen megállt a vád. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség és a védelem is fellebbezett a döntés ellen.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
A három leszámolásos gyilkosságot, az Aranykéz utcai robbantást, a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosságot is magába foglaló maffiaper egyik vádpontja szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált Domák Ferencet lőtte fejbe a szlovák Jozef Rohác,a cselekmény felbujtója pedig az olajügyletek miatt korábban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila volt. A vád tartalmazza azt is, hogy Jozef Rohác egy „ismeretlen” személy megbízásából 1998. február 11-én kora este Budán, a Margit utca forgalmas kereszteződésében közvetlen közelről, géppisztollyal lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a VICO-vállalatcsoport vezetőjét. Az ügyészség szerint bűntársa Ladislav Trnka volt, aki a vád szerint a sofőr volt és Jozef Rohácot a tetthelyre vitte. Érdemes megemlíteni, hogy noha van olyan tanúvallomás a nyomozóhatóság birtokában, miszerint egy ismert közszereplő Portik Tamással közösen döntött a médiavállalkozó haláláról, őket még csak meg sem gyanúsították a bűncselekménnyel. A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József Károly terhelő vallomást tett rá és cégtársaira az olajügyekkel kapcsolatban, valamint elsőként hozta összefüggésbe nevét Prisztás József vállalkozó 1996-os meggyilkolásával.
Rohác élegyfogytiglant, Portik tizenhárom évet kapott
A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Jozef Rohácot. A bíróság ugyanis az elsőrendű vádlott esetében igazoltnak látta, hogy a Fogász becenevű szlovák férfi volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót. Rohác leghamarabb 30 év múlva szabadulhat. Utóbbi leszámolásban a vád szerint sofőrként részt vevő másodrendű Ladislav Trnkát a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette. A belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás kapcsán azt ugyanakkor megállapította a törvényszék, hogy a harmadrendű vádlott Portik Tamás volt a szlovák megbízója, aki mindezekért előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt tizenhárom évet kapott. Portikot az indoklás szerint azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy a harmadrendű vádlott Boros Tamás megölésére adott parancsot, arra azonban nem volt elég bizonyíték, hogy az Energol-vezér tudta, feltételezett végrehajtó embere miként fogja kivitelezni a likvidálást. A Cinóber-gyilkosságban a bírói tanács az összes vádlottat, így a felbujtással vádolt két energolost, Portik Tamást és Ferencsik Attilát (aki az ítélet indoklása elején rosszul lett, majd később visszatért a tárgyalóterembe), valamint Jozef Rohácot bizonyítottság hiányában felmentette. A 32 millió forintos bűnügyi költséget Roháčnak és Portiknak kell megtérítenie.
A bíró szerint hiteltelenek voltak a magyar koronatanúk
Cserni János indoklásában kifejtette, hogy a Fenyő-gyilkosság kapcsán Rohác esetében bizonyító erővel bírt a helyszínen hagyott ruháiból kinyert DNS, így az ügyészség álláspontjával egyezően a bíróság is úgy látta, hogy Rohác ölte meg a médiacézárt. Azt azonban nem lehetett bizonyítani, hogy az elsőrendű vádlott – vád szerinti – bűnsegédje, a szintén szlovák állampolgárságú Ladislav Trnka a tett helyszínén lett volna a merénylet időpontjában. Az indoklás során elhangzott, a kamerafelvételek, szakértői vélemények és a szlovák maffiózók vallomásai alapján egyértelmű, hogy Rohác volt az Aranykéz utcai robbantás elkövetője, melyet – ugyancsak egy szlovák alvilági figura, Milos Kastan elmondásai alapján – Portik Tamás utasítására követett el. A bíróság ugyanakkor szavahihetetlennek ítélte meg azokat a magyar személyeket, akik a maffiaperben a vádlottakra vallottak. Portik Tamás anyósával összefüggésben Cserni János megemlítette, hogy Riskó Judit nem csak elfogult tanú, hanem valószínűleg egyenesen gyűlöli a harmadrendű vádlottat, ahogy Vizoviczki László vallomását sem találta elfogulatlannak a bíró, mivel a férfi ellen több büntetőeljárás is folyamatban van. Az ugyancsak Portikra valló Cont-Car-főnök, Radnai László és volt üzlettársa tekintetében a bíró azt emelte ki, hogy anyagi-elszámolási vita miatt lehetnek elfogultak, továbbá - gyakorlatilag megegyező –vallomásaik miatt arra lehetett következtetni, hogy azok betanultak lehettek- mondta Cserni János, aki hangsúlyozta, nem volt hiteles tanúnak tekinthető sem Rohác egykori bűntársa, Zsóvár Imre, sem pedig az energolos volt titkárnője. Az ő vonatkozásukban a bíróság arra hívta fel a figyelmet, hogy fennáll annak a gyanúja, hogy valamiféle alku áll terhelő vallomásuk hátterében, így azok nem tekinthetőek teljesen elfogulatlannak, arról nem beszélve, hogy Portik bizalmasának elmondásait például a Domák Ferenc sérelmére elkövetett emberölés ügyében Lakatos András cáfolta. A Domák-gyilkosságban pedig azért mentett fel mindenkit a tanácselnök, mivel ebben az ügyben kizárólag tanúvallomásokra támaszkodó vádhatóságnak nem sikerült bizonyítania, hogy a cselekményt a vádlottak követték el. Ráadásul a feltételezett elkövetőt a gyilkosság előtti percekben szemügyre vevő tanú a tárgyaláson nem ismerte fel Jozef Rohácot.
Az eltüntetett bizonyítékok megnehezítették a tisztánlátást
A tanács elnöke az ítélet indokolásában kitért arra is, hogy a bíróság szerepe nem a bűncselekmény kinyomozása, hanem annak eldöntése, hogy a nyomozók által beszerzett és az ügyészség által felhasznált bizonyítékok alátámasztják-e a vádat vagy sem. Ha valamely bizonyítandó ténnyel kapcsolatban halvány kétség is marad, a vádlottat fel kell menteni – mondta Cserni János, aki hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben a rendkívüli időmúlás, a tanúk jelentős részének alvilági és egymáshoz, valamint az akkori rendőrséghez fűződő kapcsolatai és a nyomozás során eltűnt bizonyítékok nagyban megnehezítették a tisztánlátást. Nem könnyítette meg a helyzetet az sem, hogy kevés objektív bizonyíték állt rendelkezésre. Kitért arra is, hogy a 2012-ben újraindult nyomozásban résztvevő rendőrök munkája nagyra értékelendő, a vádat képviselő ügyész, Csicsák Zoltán ügyismerete és munkája egészen kiváló volt, és a védelem sem időhúzásra törekedett, hanem komoly érdemi védekezésben merült ki a tevékenysége. Rámutatott, nem az ügyész hibája, hogy két vádlott esetében felmentés történt és a védőknek sem róható fel, hogy az ügyben a bíróság két vádlott bűnösségét ki tudta mondani két cselekményben. A rendelkezésre álló bizonyítékokból annyit lehetett megállapítani, amennyit a bíróság ítélete tartalmaz, se többet se kevesebbet – emelte ki a bíró, megemlítve, hogy a DNS-maradványok és a kamerafelvételek, szakértői vélemények, továbbá azon kevés tanú vallomása, akiknek nem fért kétség a szavahihetőségéhez, nem volt cáfolható. A bíróság a Ladislav Trnka és Ferencsik Attila előzetes letartóztatását megszüntette.
Fellebbeztek az ítélet ellen
Az ítélet ugyanakkor nem jogerős, mivel a másodrendű vádlott Ladislav Trnka kivételével valamennyi vádlott és védője, továbbá az ügyészség is – bűnösség megállapítása és súlyosítás miatt - fellebbezett. Portik Tamás Cserni János tanácsvezető bírónak azt mondta, nem érti, hogyan történhetett az meg, hogy egy olyan szlovák tanú terhelő vallomása alapján ítélik el, akit ő nem is ismer. Parti Ágnes, Ferencsik Attila védője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy csak részben elégedettek az ítélettel, mivel perbeszédében is azt kérte, hogy ne bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában mentsék fel védencét. Az ügyvédnő elmondta, Ferencsik Attila ezért azt szeretné, ha utóbbit kimondaná a másodfokú bíróság, és többet olyan ne fordulhasson elő, hogy „érdekvezérelt” tanúk elmondása alapján valakit eljárás alá vonhassanak. Nem elégedett a döntéssel Szikinger István, Portik Tamás védője sem, mivel szerinte az Energol-vezérnek nem volt köze Boros József Károly meggyilkolásához sem. Megszólalt a PestiSrácok.hu-nak Portik egykori energolos cégtársa, a tárgyaláson szintén jelen lévő, korábban tanúként meghallgatott Drobilich Gábor is. Az Energol Rt. volt belkereskedelmi igazgatója azt állította, hogy cégének semmilyen vitája nem volt az áldozattal, így nem ők, hanem szerinte a Borossal súlyos vitában álló Radnai László volt a bűncselekmény felbujtója. Azzal kapcsolatban, hogy a bíróság mindezekért Portikot ítélte el, nem akart állást foglalni, csupán annyit mondott: "a bíró így látta jónak”. Az életfogytiglanra ítélt Rohácot ugyanakkor „sajnálja”, mivel szerinte ezekbe az ügyekbe csak „belekeveredett”. Drobilich megemlítette még, hogy véleménye szerint a szlovák tanúk is ugyanolyan hiteltelenek, mint azok a magyar szereplők, akik tekintetében az elsőfokú bíróság ezt megállapította.
Címlapfotó: MTI/Kovács Tamás
