Az újbudai rendőrgyilkosság után – Így néz ki egy rendőrségi intézkedés

Újságírói háttérbeszélgetést tartott hétfőn az Országos Rendőr-főkapitányság, ahol a rendőrség munkájának kevésbé ismert oldalaiba nyerhettünk betekintést. Az ORFK vezető beosztású tisztjei beszéltek a rendőrök kiképzéséről, illetve arról, hogy miképpen lehet felkészülni egy felfegyverkezve, vagy fegyveresen elkövetett támadásra, azonban a tragikus újbudai rendőrgyilkosságról nem osztottak meg információkat, mivel az ügyben nyomozás van folyamatban.

Az újbudai rendőrgyilkosságot követően nem meglepő módon a rendőri intézkedések részletei körül forgott az ORFK hétfői újságírói háttérbeszélgetése, amelyen részt vett Hablicsek Nikoletta r. ezredes, az ORFK ügyeleti főosztályának vezetője, Csapó Gábor r. alezredes, az ORFK közrendvédelmi főosztálya közterületi és őrszolgálati osztályának vezetője, Czene Csaba r. ezredes, az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője, Mózes János r. alezredes, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ mesteroktatója, Gál Kristóf r. alezredes, a rendőrség szóvivője. Bár a konkrét esetről részleteket nem oszthattak meg a rendőrség képviselői. Azonban a rendőrségi intézkedésekbe így is betekintést nyerhettek az érdeklődők, amelyből rálátást kaphatunk az újbudaihoz hasonló esetekre és a rendőrségi munka veszélyeire.

Csapó ismertette, a Rendőrség egyik fő törekvése volt az elmúlt években a járőrök kényszerítő eszközeinek szélesítése, illetve a kiképzés erősítése. Mint mondta, célkitűzéseik közé tartozik, hogy minden járőrpárnál legyen legalább egy elektromos sokkoló berendezés, úgynevezett teaser (magyarosítva tézer), amely az intézkedési lehetőségeket szélesíti.

Eddig öt kényszerítő eszköz állt a rendőrök rendelkezésére: a legenyhébb intézkedési “eszköz” a fizikai erő alkalmazása, majd a rendőrbot, gázspray, bilincs, és a lőfegyver volt bevethető az intézkedések során. Ebből kitűnik, hogy hiányzik az erőszakos elkövetők hatástalanításához szükséges “átmeneti megoldás”.

A lőfegyver használt kapcsán Mózes János alezredes ismertette, az akadémiai kadétok az elmúlt évekhez képest jóval több lőgyakorlaton vesznek részt, eredményeik pedig javuló tendenciát mutatnak. Megjegyezte továbbá, az elmúlt időszakban a tézeres kiképzés is intenzíven beépült a gyakorlatban a cél pedig, hogy minden járőrpárnál legyen legalább egy személy, akit kiképeztek a sokkoló használatára.

Az erőszakos, felfegyverkezve, vagy fegyveresen elkövetett bűncselekmények kapcsán Mózes kifejtette, az akadémiai tanterv mind a négy tanegységében szerepel a rendőri intézkedés oktatása, emellett igyekeznek a lehető legélethűbben modellezni a szolgálat során felmerülő szituációkat.

Az erőszakos bűncselekményekkel szembeni fellépés érthető módon fókuszba került az elmúlt hetekben és bár az újbudai rendőrgyilkosságról nem tudhattunk meg részleteket, a Rendőrség képviselői eloszlattak néhány mítoszt. Például nem igaz, hogy a rendőrök által használt mellények ne védenének szúró- vágó eszközökkel szemben, ugyanakkor az valóban igaz, hogy ezek az eszközök lövedékek ellen vannak optimalizálva. Arra a kérdésre, hogy felmerült- e, hogy a járőröket ne csak golyóálló, hanem szúrás ellen is védő mellénnyel szereljék fel, Csapó elmondta, hogy a konkrét eseményektől függetlenül folyamatosan vizsgálják, hogy milyen felszerelést biztosítsanak a rendőröknek.

Az ezredes beszélt arról is, hogy emberi életet veszélyeztető bűncselekmény esetén a járőrnek nincs mérlegelési lehetősége a közbelépéssel kapcsolatban, esküje kötelezi arra. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy ideális esetben a műveleti irányításnak a bűncselekményről szóló bejelentéssel egyidőben kötelessége gondoskodni arról, hogy az intézkedés során meglegyen az úgynevezett “megfelelő erőfölény”, azaz az intézkedés tervezésekor fontos körülmény, hogy akkora létszámú rendőri különítmény érkezzen a helyszínre, ami nemcsak megkezdeni képes az intézkedést, hanem be is tudja (sikeresen) fejezni azt.

A Rendőrség személyi állományát érintő kérdések kapcsán Czene ismertette, 2010-hez képest 2900 fővel növekedett a személyi állomány, így a leterheltség jelentősen csökkent, az állampolgárok szubjektív biztonságérzete pedig növekedett. Az ezredes szerint ebben közrejátszik az is, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen kevés bűncselekmény.

A határvadászok integrációjáról is szót ejtett Czene, mint ismertette, velük 3 éves szerződést kötöttek, azok egy részét, akik a képesítési követelményt teljesítik, átvehetik a jövőben.