Ezek választási csalásra készülnek!
Igazából mindenki álommunkája ellenzéki képviselőnek lenni. Egy kampányt lefolytatni a győzelem bármiféle esélye nélkül kényelmes program. A vereség után mindig hasonlóan könnyű valamiféle választási csalással takaródzni, hiszen a többséget ez úgysem érdekli (hiszen nem erre a csapatra szavaztak), a kisebbség meg úgyis vevő rá (hiszen éppen ugyanarra a kormány leváltására esélytelen csapatra szavaztak. Megint.). És ezek után mondja valaki, hogy ezek nem szavaztak választási csalásra!
Arra még emlékszik valaki, amikor az akkor és most is elkötelezett ellenzéki megmondóember, Kéri László elment (nem lement, ugyebár…) Sárazsadányba szavazatszámlálónak? Mikor visszatért a Körút védő ölelésébe, egy dzsungel szafari élménybeszámoló színességével újságolta, hogy vidéken emberek(!) élnek, akik a Fideszre szavaznak. Maguktól. Se krumpli, se köztévé, csak puszta érdek. Merthogy a vidékiek elmondták, nekik a nemzeti kormány jelenti a megmaradást.
Ezzel egyidőben Márki-Zay Péter, aki mellett még a saját szövetségesei sem tették le a voksukat, arról beszélt, hogy mindenféle módokon választási csalást követett el a Fidesz. Most ugyanezt a sztorit próbálják meg felépíteni.
Az IDEA Intézet például megmérte, hogy a két nagy párt mellett még versenyben maradt két másik formációnak, a Mi Hazánknak és a Kutyapártnak hogyan kellene visszalépniük, hogy végre az az eredmény jöjjön ki, amit a baloldali közvélemény-kutatók az elmúlt hónapokban kimértek. A legfrissebb liberális demokrata álláspont szerint tehát a kutyapártnak nem lenne szabad elindulnia, távolmaradásával ugyanis a Tisza Párt választási esélyeit javítaná.
Tehát hogy világossá tegyük a dolgot: aki demokrata, az azt támogatja, hogy minél kevesebb árt induljon az elkövetkező választáson. Ugyanis aki a pártok szabad versenyét támogatja, az autoriter, és a Fidesz választási győzelmét támogatja. Teljesen világos.
Itt nyissunk egy zárójelet. Az IDEA intézet kikutatta, hogy ha a Mi Hazánk visszalépne a választásoktól, az a Fideszt segítené, ha Kutyapárt lépne vissza, az meg a Tiszát. Ha azt hagyjuk is, hogy helyből elég gusztustalan felvetés, hogy egy pártra nyomást gyakorlunk, hogy a vélt vagy valós kormányváltás érdekében ne induljon. De ezen kívül tulajdonképpen azt kutatták ki, hogy a jobboldali szavazók jobbra, a balosok balra szavaznának. Nagy meglátás, ehhez nem kell kutatóközpont. Zárójel bezárva.
Ehhez képest az eddigi választási csalásokról való kesergések egészen intellektuálisak voltak. Eddig választási törvényekről és rendszerekről folytattak politikai vitát. A Tisza erre már nem képes. Egészen egyszerűen hiányzik az intellektuális háttér ahhoz, hogy egyáltalán érdemben vádolni tudják a kormányt. Míg a rollerfürdető Fekete-Győr András, akinek az egyik párttársa a székely-magyar marosvásárhelyi polgármesternek román nyelven írt gratuláló levelet, legalább annyi intellektust képviselt, hogy bizonyos rendszerek mentén támadja a kormányzatot, ma már erre sincs igény.
Ez részben köszönhető a választói csalódásnak (egyharmadnyi szavazó sosem lesz többség), részben pedig annak, hogy van egy jelentős káderhiány a Tisza háza táján. És mivel most nem akarok belemenni abba, hogy ez hogyan csapódik le a jelöltállítás terén, inkább nézzük azt, hogy miért nehezen értelmezhető az ellenzék mindenkori választási hisztériája.
A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki összefogás csupán két egyéni mandátumot szerzett vidéken: egyet Szegeden, egyet pedig Pécsen. Tehát a Budapesten nagyon erős ellenzék a 88 vidéki választókerületből a legutóbbi választásokon 86-ot a kormánypártok szereztek meg, ezzel gyakorlatilag teljes győzelmet arattak vidéken, és garantálták a stabil (kétharmados) többséget az Országgyűlésben. A kritikák jellemzően arra vonatkoznak, hogy a Fidesz-KDNP vidéki túlsúlya miatt az ellenzéknek gyakorlatilag nincs esélye többséget szerezni a parlamentben. Azonban részletesen megvizsgálva a kérdést, az ellenzék problémája elsősorban politológiai kategória, nem jogi.
Az egyéni választókerületek megoszlása a vidék, a nagyvárosok és Budapest között ugyanis nem önkényes, vagy történelmi hagyományokon alapuló, hanem egy átlagszámítás szerinti arányosítás eredménye.
Nem megy nekik a kormány leváltása, vagyis a rendszer szerintük igazságtalan
Az egyéni választókerületek intézményének kritikusai éppen azzal érvelnek a rendszer igazságtalansága mellett, hogy azok torzítják az arányosságot. Ugyanakkor a választási törvénynek alapeleme, hogy az egyes választókerületek lakosságának arányosnak kell lenniük, éppen ennek megőrzése végett volt szükséges választókerületeket elvenni tavaly Budapesttől. Ez a fővárosban hagyományosan erős ellenzéki pártoknak természetesen nehézséget jelent, azonban ha a csökkenő lélekszámú Budapest továbbra is ugyanannyi mandátumot adhatna, amennyit korábban, az csorbítaná az arányosság, ezáltal a népszuverenitás, végső soron pedig a demokrácia elvét.
Vagyis valójában nem jogi akadálya van annak, hogy parlamenti többséget szerezzen az ellenzék, hanem tisztán politológiai: amennyiben a választópolgárok egy területileg jelentősen behatárolható részét képesek csak megszólítani az ellenzéki pártok (nevezetesen Budapestet és a megyei jogú városok egy részét), addig demográfiai okokból képtelenek lesznek parlamenti többséget szerezni ezek az erők. Ha pedig ezt a realitást valaki fel kívánja borítani, az csak választási csalás mentén lehetséges.
