Pesti Srácok

Az ukrán erők visszavonultak egy avgyijivkai állásukból

Az ukrán erők visszavonultak egy avgyijivkai állásukból

Az ukrán védelmi erők emberéletek megmentése és a hadműveleti helyzet javítása érdekében visszavonultak a Donyeck mellett fekvő Avgyijivka Zenit elnevezésű állásából a város délkeleti külterületére - jelentette be pénteken Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka.

A katonai vezető hozzátette: az ukrán erők jelenleg csapatokat csoportosítanak át, és erősítik az alegységeiket. Szavai szerint több hónapos szembenállás után született meg a döntés a visszavonulásról.

- fűzte hozzá. Az avgyijivkai szektorban harcoló harmadik ukrán önálló rohamdandár a Facebookon közölte, hogy legalább 15 ezer orosz katona harcol ellenük ezen a frontszakaszon, s az oroszok veszteségei ellenére továbbra is rendkívül nehéz a helyzet. "Dandárunk súlyos vereséget mért az orosz fegyveres erők 74. és 114. önálló gépesített lövész dandárjaira" - írták hozzátéve, hogy becslések szerint mintegy 4200 orosz katona halt meg, vagy szenvedett sérüléseket.

PestiSracok facebook image

Az ukrán rohamdandár a Telegramon arról is hírt adott, hogy az orosz hadsereg foszfor tartalmú bombákat vet be az Avgyijivkát védő ukrán csapatok ellen. Olekszandr Borgyin, a dandár szóvivője egy tévéműsorban azt mondta, hogy 250 kilogramm és fél tonna súlyú légibombákat dobnak le naponta legalább ötvenszer. A dandár közlése szerint a foszforos bombáktól üzemanyagtartályok gyulladtak ki, és sűrű, mérgező füstben áll a város kokszgyára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, az orosz hadsereg Avgyijivka elfoglalására tett kísérletével kapcsolatban leszögezte: a katonai vezetéstől mindenekelőtt az ukrán katonák életének megmentését követeli meg. "Emlékszünk arra, mit tesz Oroszország városainkkal és falvainkkal: addig nem nyugszanak, amíg teljesen el nem pusztítanak minden élőlényt, ami ott van. Embereink, katonáink hősiesen védik a stratégiai létesítményeket, és azokat a logisztikai útvonalakat, amelyeken előretörhet az ellenség" - fogalmazott, kiemelte: "a hadseregünk a legfontosabb, amink van, ezért a lehető legkisebb emberveszteségre kell törekednünk".

Andrij Kosztyin ukrán főügyész pénteken újságíróknak kijelentette, hogy Oroszország legalább 24 darab, Észak-Koreában gyártott ballisztikus rakétát vetett be eddig Ukrajna ellen. Szavai szerint a 2023. december 30. és 2024. február 7. közötti időszakban az oroszok legalább 12 támadást intéztek Ukrajna hét régiója - köztük a főváros, Kijev - ellen ilyen típusú rakétával. "Ezekben a támadásokban 14 civil vesztette életét, és több mint 70 ember sebesült meg" - hangsúlyozta a főügyész. A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy újabb 58 elesett ukrán katona holttestét szállították haza. Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében kiemelte, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 400 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 23 orosz harckocsit és 21 tüzérségi rendszert.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.