Látott már bíztatóbb napokat is Európa: sok helyen megszűnt a kersztény családmodell, a nemzetállamok veszélyben vannak, az identitás lényeges elemei már részben elvesztek. Ezeknek az égető problémáknak apropóján rendezte meg az Alapjogokért Központ “Európa & Unió – Föderalisták és szuverenisták 70 éves harca – ki nevet a végén?” című konferenciáját december 2-án. Az eseményre egyébként épp az advent kezdete után egy nappal került sor, mert ahogy Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója fogalmazott, ebben az időszakban fontos elgondolkozni azon, hogy kinek mit jelent a hit.
Az eseményen Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője kifejtette: óvatosan reménykedünk abban, hogy az új Európai Bizottság felállásával változás történik a kontinensen. A Fidesz-KDNP politikusa sikernek nevezte, hogy a magyar biztos, Várhelyi Olivér lett a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos. Az is fontos eredmény, hogy a német-francia tengely mellett megjelent a V4-ek, mint tengelyképző tényező, mint fontos geopolitikai entitás. A politikus úgy véli, az Európai Unió vitái is egyre inkább átmennek a globalista-szuverenista ellentét irányába, de az is mélyíti majd a jövőben az ellentéteket, hogy vannak bevándorló-társadalmak és olyan társadalmak, amelyek elutasítják a bevándorlást. Szájer József arról is beszélt, hogy a francia-német tengely mellett megjelent egy új szereplő is az elmúlt időszakban: a visegrádi országok sok tekintetben átveszik a domináns szerepet, mert ez a régió legnagyobb ütemben növekvő gazdasága.
Szájer József
Mindemellett a jogállamiság kérdése is igen érdekes – fejtette ki Szájer József, hiszen egyetlenegy szó sincsen arról sehol, hogy az unió intézményeire vonatkoznának a jogállamiság feltételei. Úgy véli, az egyenrangúság, a történelmi tapasztalatainak az egyenértékűsége és a kölcsönös, egymástól való tanulás lenne a helyes út. Nehéz kérdés azonban, hogy lehet-e egyensúlyt teremteni a “nemzeti” és az “európai” között.
Az eseményen Fricz Tamás részletesen beszámolt az elmúlt időszakban végzett kutatási eredményeiről. A tanulmánysorozat letölthető az Alapjogokért Központ honlapjáról.
EU: válságok, biztonság, eredmények
A konferencián kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Takács Szabolcs Brexit-ügyi miniszteri biztos elmondta: a legnagyobb probléma a föderalizmussal az, hogy “l’art pour l’art működik”, és kérdéses, hogy tudja-e kezelni az EU-ban felbukkanó válságokat. Úgy véli, a szuverenisták kiemelt témának tekintik az európai kontinens biztonságát, a gazdasági stabilitást, az identitást, a történelmi kultúrát, illetve a világgazdaságban betöltött szerepet, miközben a föderalisták hitbeli kérdésnek vélik az Európai Unió ügyét, mert számukra a föderalizmus egy új vallás, amit ők teremtettek maguknak. Kifejtette: az EU-ban sok válság volt már, de a legnagyobb eddig a Brexit, hiszen az egyik legerősebb tagállam lép ki a szövetségből, ennek okai pedig sokkal összetettebbek, mint ahogy azt a föderalisták állítják.
Szerintük a britek rosszul döntöttek
– mondta Takács Szabolcs. Hozzátette: ezzel a megfogalmazással az a probéléma, hogy megkérdőjelezi a demokráciát. Kifejtette: hazánk sem örül a britek kilépésének, miközben tiszteletben tartja az emberek döntését.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint az EU-val az is nagy baj, hogy nem vette észre, hogy tíz év alatt megváltozott körülötte a világ, ezért már nem képes befolyásolni a körülötte zajló eseményeket, az unió nagyhatalmai pedig már nem képesek valódi erőt felmutatni. Kifejtette: biztonságpolitikai szempontból is kellemetlen a britek kiválása. Horváth József az EU közös hadseregének ötletével kapcsolatban is kérdéseket fogalmazott meg, például azt, hogy melyik nyelv lehetne a hadsereg vezénylő nyelve, illetve hogy vajon egy német meghalna-e egy franciáért (vagy fordítva).
Arra, hogy milyen pozitívumok történtek az elmúlt években, Takács Szabolcs azzal reagált, hogy az utóbbi időben a tagállamok felismerték, hogy a lehető legszorosabb együttműködésnek kell létrejönni a britek és az EU tagállamai között. Azt is kiemelt sikerként említette, hogy sikerült az EB élére egy olyan vezetőt ültetni, akit nem a föderalisták jelöltek. Ezen kívül említette még a V4-ek és a közép-európai régió befolyásának rohamos növekedését is.
Navracsics Tibor ezzel nem feltétlenül értett egyet, de sikerként könyvelte el, hogy “túléltük”, hogy annak idején a magyar kormány Juncker ellen szavazott. Úgy véli, az EU-s országok egy része valóban föderalista, illetve szuverenista, de a szakpolitikát tekintve bizonyos kérdéseket nem lehet szuverenista-föderalista ellentétben látni. Szerinte azok az országok jutnak előre, amelyek szakpolitikailag meg tudják fogalmazni a nemzeti érdeket. Takács Szabolcs kiegészítésként hozzátette: a föderalisták úgy gondolják, hogy mindenre a föderalizmus a válasz, miközben a szuverenisták nézete szerint bizonyos területeken az uniós jogalkotás igenis célravezető – ilyen a digitalizáció területe.
Horváth József pozitívumként említette, hogy szerencsére nem alakult ki a Közel-Kelet kapcsán negatív forgatókönyv, hiszen ha Egyiptom “bedőlt” volna, akkor most lehetséges, hogy húszmilló migránssal kellene szembenéznünk, illetve akkor az Iszlám Állam is a jobban képzett egyiptomi katonák körében toborzott volna, ami egy sokkal bonyolultabb feladat lenne.
A feladatunk az, hogy felmutassuk: igenis van alternatíva
Az esemény záróbeszédét Varga Judit mondta el. Az igazságügyi miniszter a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a nemzeti jelleg nem zárja ki az európaiságot.
Varga Judit
Magyarországot senki sem vádolhatja azzal, hogy nem Európa-párti
– tette hozzá. Varga Judit kifejtette: ha a föderalizmus nyer Európában, akkor senkinek nem lesz kedve nevetni, a konzervatív oldalon pedig igenis úgy véljük, hogy nem akarhatjuk az amerikai példát szolgai módon követni, annak ellenére, hogy bizonyos szempontból még tanulhatnánk is tőlük, abból legalábbis biztosan, hogy minden amerikai elnök – legyen az demokrata vagy republikánus – úgy zárja le a beszédét, hogy “Isten áldja Amerikát”. Ennek az üzenete az igazságügyi miniszter szerint nem más, mint a hagyománytisztelet és a nemzet tisztelete. Ezzel a mondattal szerinte nem fér össze az önfeladás. Az USA olvasztótégely-jellege szerinte azért rossz kép a magunkfajta konzervatívok számára, mert a ma föderalistái szűken értelmezik az Egyesült Államok eszméit. Varga Judit szerint amit az EU át akar venni az Egyesült Államoktól, az csupán az “egyesült jelleg”. Úgy véli, a nemzeti jelleg nem zárja ki az európaiságot. Hozzátette: az USA példájából is látszik, hogy a föderalizmus nem egyenlő az önfeladással. Varga Judit arról is beszélt, hogy a föderalisták az elmúlt években azt érték el, hogy az EU mindenkire tekintettel van, kivéve az európaiakat. A feladatunk – mint mondta – az, hogy felmutassuk: igenis van alternatíva, még akkor is, ha az szembemegy a mainstreammel.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS