Látott már bíztatóbb napokat is Európa: sok helyen megszűnt a kersztény családmodell, a nemzetállamok veszélyben vannak, az identitás lényeges elemei már részben elvesztek. Ezeknek az égető problémáknak apropóján rendezte meg az Alapjogokért Központ “Európa & Unió – Föderalisták és szuverenisták 70 éves harca – ki nevet a végén?” című konferenciáját december 2-án. Az eseményre egyébként épp az advent kezdete után egy nappal került sor, mert ahogy Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója fogalmazott, ebben az időszakban fontos elgondolkozni azon, hogy kinek mit jelent a hit.
Az eseményen Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője kifejtette: óvatosan reménykedünk abban, hogy az új Európai Bizottság felállásával változás történik a kontinensen. A Fidesz-KDNP politikusa sikernek nevezte, hogy a magyar biztos, Várhelyi Olivér lett a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos. Az is fontos eredmény, hogy a német-francia tengely mellett megjelent a V4-ek, mint tengelyképző tényező, mint fontos geopolitikai entitás. A politikus úgy véli, az Európai Unió vitái is egyre inkább átmennek a globalista-szuverenista ellentét irányába, de az is mélyíti majd a jövőben az ellentéteket, hogy vannak bevándorló-társadalmak és olyan társadalmak, amelyek elutasítják a bevándorlást. Szájer József arról is beszélt, hogy a francia-német tengely mellett megjelent egy új szereplő is az elmúlt időszakban: a visegrádi országok sok tekintetben átveszik a domináns szerepet, mert ez a régió legnagyobb ütemben növekvő gazdasága.
Mindemellett a jogállamiság kérdése is igen érdekes – fejtette ki Szájer József, hiszen egyetlenegy szó sincsen arról sehol, hogy az unió intézményeire vonatkoznának a jogállamiság feltételei. Úgy véli, az egyenrangúság, a történelmi tapasztalatainak az egyenértékűsége és a kölcsönös, egymástól való tanulás lenne a helyes út. Nehéz kérdés azonban, hogy lehet-e egyensúlyt teremteni a “nemzeti” és az “európai” között.
Az eseményen Fricz Tamás részletesen beszámolt az elmúlt időszakban végzett kutatási eredményeiről. A tanulmánysorozat letölthető az Alapjogokért Központ honlapjáról.
EU: válságok, biztonság, eredmények
A konferencián kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Takács Szabolcs Brexit-ügyi miniszteri biztos elmondta: a legnagyobb probléma a föderalizmussal az, hogy “l’art pour l’art működik”, és kérdéses, hogy tudja-e kezelni az EU-ban felbukkanó válságokat. Úgy véli, a szuverenisták kiemelt témának tekintik az európai kontinens biztonságát, a gazdasági stabilitást, az identitást, a történelmi kultúrát, illetve a világgazdaságban betöltött szerepet, miközben a föderalisták hitbeli kérdésnek vélik az Európai Unió ügyét, mert számukra a föderalizmus egy új vallás, amit ők teremtettek maguknak. Kifejtette: az EU-ban sok válság volt már, de a legnagyobb eddig a Brexit, hiszen az egyik legerősebb tagállam lép ki a szövetségből, ennek okai pedig sokkal összetettebbek, mint ahogy azt a föderalisták állítják.
Szerintük a britek rosszul döntöttek
– mondta Takács Szabolcs. Hozzátette: ezzel a megfogalmazással az a probéléma, hogy megkérdőjelezi a demokráciát. Kifejtette: hazánk sem örül a britek kilépésének, miközben tiszteletben tartja az emberek döntését.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint az EU-val az is nagy baj, hogy nem vette észre, hogy tíz év alatt megváltozott körülötte a világ, ezért már nem képes befolyásolni a körülötte zajló eseményeket, az unió nagyhatalmai pedig már nem képesek valódi erőt felmutatni. Kifejtette: biztonságpolitikai szempontból is kellemetlen a britek kiválása. Horváth József az EU közös hadseregének ötletével kapcsolatban is kérdéseket fogalmazott meg, például azt, hogy melyik nyelv lehetne a hadsereg vezénylő nyelve, illetve hogy vajon egy német meghalna-e egy franciáért (vagy fordítva).
Arra, hogy milyen pozitívumok történtek az elmúlt években, Takács Szabolcs azzal reagált, hogy az utóbbi időben a tagállamok felismerték, hogy a lehető legszorosabb együttműködésnek kell létrejönni a britek és az EU tagállamai között. Azt is kiemelt sikerként említette, hogy sikerült az EB élére egy olyan vezetőt ültetni, akit nem a föderalisták jelöltek. Ezen kívül említette még a V4-ek és a közép-európai régió befolyásának rohamos növekedését is.
Navracsics Tibor ezzel nem feltétlenül értett egyet, de sikerként könyvelte el, hogy “túléltük”, hogy annak idején a magyar kormány Juncker ellen szavazott. Úgy véli, az EU-s országok egy része valóban föderalista, illetve szuverenista, de a szakpolitikát tekintve bizonyos kérdéseket nem lehet szuverenista-föderalista ellentétben látni. Szerinte azok az országok jutnak előre, amelyek szakpolitikailag meg tudják fogalmazni a nemzeti érdeket. Takács Szabolcs kiegészítésként hozzátette: a föderalisták úgy gondolják, hogy mindenre a föderalizmus a válasz, miközben a szuverenisták nézete szerint bizonyos területeken az uniós jogalkotás igenis célravezető – ilyen a digitalizáció területe.
Horváth József pozitívumként említette, hogy szerencsére nem alakult ki a Közel-Kelet kapcsán negatív forgatókönyv, hiszen ha Egyiptom “bedőlt” volna, akkor most lehetséges, hogy húszmilló migránssal kellene szembenéznünk, illetve akkor az Iszlám Állam is a jobban képzett egyiptomi katonák körében toborzott volna, ami egy sokkal bonyolultabb feladat lenne.
A feladatunk az, hogy felmutassuk: igenis van alternatíva
Az esemény záróbeszédét Varga Judit mondta el. Az igazságügyi miniszter a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a nemzeti jelleg nem zárja ki az európaiságot.
Magyarországot senki sem vádolhatja azzal, hogy nem Európa-párti
– tette hozzá. Varga Judit kifejtette: ha a föderalizmus nyer Európában, akkor senkinek nem lesz kedve nevetni, a konzervatív oldalon pedig igenis úgy véljük, hogy nem akarhatjuk az amerikai példát szolgai módon követni, annak ellenére, hogy bizonyos szempontból még tanulhatnánk is tőlük, abból legalábbis biztosan, hogy minden amerikai elnök – legyen az demokrata vagy republikánus – úgy zárja le a beszédét, hogy “Isten áldja Amerikát”. Ennek az üzenete az igazságügyi miniszter szerint nem más, mint a hagyománytisztelet és a nemzet tisztelete. Ezzel a mondattal szerinte nem fér össze az önfeladás. Az USA olvasztótégely-jellege szerinte azért rossz kép a magunkfajta konzervatívok számára, mert a ma föderalistái szűken értelmezik az Egyesült Államok eszméit. Varga Judit szerint amit az EU át akar venni az Egyesült Államoktól, az csupán az “egyesült jelleg”. Úgy véli, a nemzeti jelleg nem zárja ki az európaiságot. Hozzátette: az USA példájából is látszik, hogy a föderalizmus nem egyenlő az önfeladással. Varga Judit arról is beszélt, hogy a föderalisták az elmúlt években azt érték el, hogy az EU mindenkire tekintettel van, kivéve az európaiakat. A feladatunk – mint mondta – az, hogy felmutassuk: igenis van alternatíva, még akkor is, ha az szembemegy a mainstreammel.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Dr Tothpál
2019-12-05 at 00:59
Szakpolitika mint olyan, az Európai parlamentben egyszerűen nincs.”Szakbarbàrok” gyülekezete… Megélhetési parlamenti bűnözők – tisztelet a kivételnek…
Kbandi1
2019-12-03 at 12:05
Valószínűleg nem az EU-val van probléma, hanem a hangadó balliberálisokkal. Csinálnak ők még keményebb cirkuszt is, a migránscsempész társasjáték az ő műsoruk.
Nálunk is hasonló a helyzet, sokkal keményebben kell visszautasítani az eltévedteket, mert Magyarországon ilyen mentalitással semmi helyük, a történelem tahó megcsúfolói ők, semmi más.
Vajda Miklós
2019-12-03 at 11:03
Maximálisan egyetértek!
A kilépést nem úgy kell elképzelni, hogy becsapjuk magunk mögött az ajtót! A FIDESZ vezette kormány elmúlt évei alatt már ki kellett volna építeni azokat a külpolitikai kapcsolatokat, amelyek segítségével ki lehetne lépni az EU-ból, amely rosszabb, mint a szovjet diktatúra volt. Kína, India, Oroszország, Japán, Brazilia, Argentina, Ausztrália, Indonézia, stb.
Mindezek mellett lehetne mindenféle kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat fenntartani az EU országaival, csak nem Brüsszellel, hanem külön-külön az államokkal. Az a terület, amelyet korábban Franciaországnak hívtunk, már elesett, és ezen az úton jár Németország is, Nagy Britanniáról már nem is beszélve. Nekik már késő a kilépés, mert korábban mindernkit beengedtek, aki a brit gyarmatbirodalomból érkezett.
A folyamat pedig nálunk is halad előre.
Saját élményem a 139-es buszról. Két évvel ezelőtt volt egy arab család öt fővel. Két felnőtt és három gyerek, akik a Nagyszeben téri megállónál szálltak fel a buszra. Teljesen normálisan viselkedtek.
Idén ősszel már 23-an voltak. (Megszámoltam őket.) Két babakocsival akartak föltolakodni a csúcsidőben már zsúfolt buszra, ahol a babakocsik helye már foglalt volt. Mivel ez nem sikerült, azt követelték, hogy a kismamák szálljanak le, mert ők fel akarnak szállni.
Amikor mondtam nekik, hogy várják meg a következő buszt, azt mondták, hogy ők muszlimok, és joguk van….. továbbá, majd ha többen lesznek, akkor már más lesz a viszony a muszlimok és a keresztények között. Mondtam nekik, hogy remélhetőleg ez nálunk nem fog bekövetkezni. Majd a sofőr becsukta az ajtót, és elindultunk. Ekkor az utasok közül többen megjegyezték, hogy igazam volt. Kérdeztem, hogy néhány perccel korábban, amikor ki kellett állni az igazunk mellett, akkor miért hallgattak? Miért nem álltak mellém? Ekkor tovább folytatódott a köldöknézés, a tekintetem kerülése. Ennyit a nemzeti összetartásról, amely csak a politikai szövegekben létezik.
Jó reggelt kívánok minden FIDESZ politikusnak és vezetőnek!
Saghy Rozalia
2019-12-03 at 10:05
Most már az itthoni igazságügyi helyzettel is kell foglalkozni.
hozzaszolo
2019-12-03 at 09:56
“régió legnagyobb ütemben növekvő gazdasága”
Saját százalékában. Tulajdonképpen a németek, franciák ezt úgy értelmezik, nő a pattanás. És mikor lesz az életszínvonalunk akkor, mint az osztrák? Be kell tényleg már náluk/az EU-ban vezetni a magyar minimálbért, ahogy Klára ígérte.
blfszöm
2019-12-03 at 09:30
Bár így lenne, valószínűleg az érvényességi szintet sem érné el a népszavazás.
Namond
2019-12-02 at 22:48
Varga Juditnak igaza van.
Bakonyi Gábor.
2019-12-02 at 21:02
Az EU közös hadsereg alakítására nem alkalmas! Mivel nincsenek közös európai célok, jövő, és értékrend, egy közös hadsereg céltalan és értelmetlen…
fürgerókalábak
2019-12-02 at 20:36
“Hozzátette, az USA példájából is látszik, hogy a föderalizmus nem egyenlő az önfeladással.”
Bocs, kedves Varga Judit de ez nagyon hülye mondat volt. Amerikának nem is lehetett más útja nert ott soha nem voltak olyan entitások amit úgy neveznek: nemzet. Hacsak nem tekintjük a különböző indián törzseket, civilizációkat annak. Dehát ugye tudjuk mi történt velük az illegális bevándorlás után.
csakafidesz
2019-12-02 at 21:34
Nos erről van szó! Nekünk nem kell egy Európai Egyesült Államok, mert egy ezeréves állam a hazánk.
Vica
2019-12-03 at 23:00
fürge..! A lényeget nem érted! Azzal, hogy amerikainak vallják magukat, nagyon is büszkék a gyökereikre!!!! Az Orosz, az Ír, a brit, a gall, sőt a héber is. Csak hallanád őket! Gasztró-vitákban még meg is vernék egymást. Varga Judit tudja miről beszél! A te világlátásod homályos!
bl
2019-12-02 at 19:26
A globalista-szuverenista vita egy álvita. Hasonló a népi-urbánus vitához. A haladók itt VAGY-VAGY-ot látnak, pedig itt lenne az ÉS-nek a helye.
Ha a sárgarépa szétfő a levesben az is baj, meg az is ha nem fő meg. A globalizmusban való feloldódás éppoly hamis, mint az együttműködés teljes elutasítása.
Rizikó
2019-12-02 at 19:57
Nem láttad Madách Ember tragédiàját!Soros nyilt globális Társadalma még útipiának is szörnyú.
Nincs és.Vagy nemzetállamok vagy Orwell 84 Saulfia előadásaban!
Hajózni muszáj
2019-12-02 at 22:03
Az együttműködést nem is utasítja el senki. Különösen nem a teljes együttműködést.
Hajózni muszáj
2019-12-02 at 23:04
Helyesbítek: különösen nem utasítja el senki teljes mértékben az együttműködést.
bl
2019-12-03 at 02:22
A globalisták amikor ütik a szuverenistákat akkor végtelen hamisságukról tesznek tanúbizonyságot. A dolgokat a szuverenitás tiszteletével kell összeérlelni és nem összedarálni a lebontásával. A lebontásával elvész az értelme a globalizmusnak is. Nincs együttműködés olyan felek között amik már feloldódtak a globalizmusban, akkor már csak verseny van köztük. Akkormár nincs a másik számára vonzó értéke senkinek, mindenki egy fortyogó ősleves egyenrangú partnereként verseng.
Namond
2019-12-03 at 11:19
Tévedés.
Megjegyzem az Európai Egyesült államok gondolata 1946. szeptember 19-e óta benne van a kollektív nyugati politikai tudatban.
Lépések is történtek megvalósítására, 1949. május 5-én, 1949. augusztus 10-én, ez az un EURÓPA TANÁCS, melynek szervei a Velencei Bizottság, Emberi Jogok Európai Bírósága, Emberi jogok biztosa is. Alapításakor sokan többet vártak tőle, az ET – a britek közbenjárására – csupán kormányközi alapon működő, korlátozott hatáskörű szervezet lett.
A globalista-szuverenista vita, az EU alapítása óta nem megoldott. Az EU – marxista előképzettségű – ötletgazdája J. Monnet föderalista Uniót akart, egyfajta nyugati szovjetuniót.
Ezt azonban az alapító nemzetek nem fogadták volna el, és nem is fogadták el.
Így tehát az Unió intézményrendszerébe építették bele az ezt – föderalizmus – elérését segítő lopakodó szuverenitás elvonást.
Azaz a föderalista vagy konföderalista Unió vitája szülte ellentét a megalakulás óta jelen van. Felszínre kerülése Junker erőszakos ostoba törtetésének köszönhető aki a saját irányítása alatt szerette volna Jean Monnet FÖDERÁCIÓS álmát beteljesíteni.
Vajon van-e összefüggés a szocalizmus gondolata, Marx Kommunista kiáltvány nyilvánosságra hozása és az unió gondolata között?
Lásd:
– Az olasz író és politikus Giuseppe Mazzini hívott föl az európai országok föderációjának megalakítására, 1843-ban. Föltehetően ő készítette elő a terepet a pacifista Victor Hugo számára, aki 1847-ben javasolta a nemzetek békés egyesítését az együttműködés és egyenrangúság elve alapján.
– Nézeteit egy Mazzini által szervezett békekonferencián vázolta föl, de a hallgatóság kinevette. Ennek ellenére 1851-ben újból előrukkolt elképzelésével.
– Az első világháborút követően néhány gondolkodó újra eljátszott a politikailag egységes Európa gondolatával. 1923-ban egy osztrák gróf, Richard Coudenhove-Kalergi megalapított a Páneurópa Mozgalmat, és 1926-ban, Bécsben megtartották a szervezet első kongresszusát (Első Páneurópai Kongresszus).
– 1929-ben Aristide Briand, Franciaország miniszterelnöke beszédet tartott a Népszövetség gyűlésén, és javasolta az európai nemzetek föderációjának megalakítását a szolidaritás, a gazdasági fejlődés, valamint a politikai és a társadalmi együttműködés jegyében.
– Néhány kimagasló közgazdász, köztük John Maynard Keynes, támogatta az elképzelést. A Népszövetség kérelmére Briand 1930-ban előterjesztette az „Európai Föderális Unió rendszeréről szóló följegyzéseit”.
– 1931-ben megjelent Edouard Herriot francia politikus „Az Európai Egyesült Államok” c. könyve. A Nagy Gazdasági Válság, a nácizmus térhódítása, majd a második világháború megakadályozta az európai országok közeledésére tett kísérletek kibontakozását.
EZT TANÍTJÁK AZ ISKOLÁKBAN?
– 1940-ben, a Német Birodalom első katonai sikereit követően, német közgazdászok és nagyiparosok javaslatot tettek az Európai Konföderáció létrehozására.
Egy “európai gazdasági közösség” mellett érveltek, vámunióval és rögzített belső árfolyamokkal.
1943-ban Joachim von Ribbentrop és Cecil von Renthe-Fink birodalmi miniszterek végül is javaslatot tettek a KONFÖDERÁCIÓ létrehozására, berlini központi bankkal, regionális szabályrendszerekkel, munkaügyi politikával, valamint gazdasági és kereskedelmi egyezményekkel.
A tagországok Németország, Franciaország, Olaszország, Dánia, Norvégia, Finnország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Görögország és Spanyolország lettek volna.
Egy erős, németek vezette Európa, reményeik szerint, egyensúlyként szolgált volna a kommunista Szovjetunióval, valamint a világkereskedelmet uraló Nagy-Britanniával szemben.
(Arthur Seyß-Inquart, Ausztria majd Hollandia német birodalmi biztosa azt mondta: „Az új Európában, mely a népei közti szolidaritás és együttműködés alapján fog állni, a határok megszűntével beköszönt a bőség kora”.
A Vichy-i központú, náci kollaboráns Pétain-féle Franciaország minisztere, Jacques Benoist-Mechin véleménye azt volt, hogy „a franciáknak föl kell hagyniuk a nacionalizmussal, és becsülettel el kell foglalniuk helyüket az európai közösségben”.)
Nagy-Britanniában a Federal Union néven ismertté vált csoport 1938 novemberében alakult meg, és hangot adtak azon elképzelésüknek, hogy a háború után jöjjön létre az EURÓPAI FÖDERÁCIÓ.
1943-ban Jean Monnet, az algíri székhelyű szabad Franciaország kormánya Nemzeti Felszabadítási Bizottságának tagja kijelentette: „Európában nem lesz béke, ha az államokat a nemzeti szuverenitás alapján alkotják újra… Európa országai túl kicsik ahhoz, hogy garantálják népeiknek a szükséges mértékű gyarapodást és társadalmi fejlődést.
Az európai államoknak egy FÖDERÁCIÓBAN kell egyesülnie.”
Monnet-et ma az európai egység egyik atyjának tekintik.
De ki volt Ő?
Monnet volt az, aki eredményei révén érdemelte ki az Európa Atyja nevet és az Európa díszpolgára címet, aki:
– gyermekként nem bírt egy helyben maradni, s nagyon nehezére esett fejből megtanulni valamit.
– 16 évesen lemondott a tanulásról és utazni kezdett.
– később is keveset olvasott, a filozófia és az eszmei áramlatok sohasem érdekelték igazán.
– az első világháború alatt az antant beszerzéseit és a tengeri szállítást koordinálta sikeresen, ezzel járult hozzá az antant gazdasági fölényének kibontakozásához.
– A háború után a Népszövetségben kapott munkát nevéhez fűződik a Felső-sziléziai helyzet rendezése és az Ausztriának nyújtott pénzügyi segítség.
– A franciaországi pénzügyi rendezés (1924) után az 1920-as évek végén Lengyelországban és Romániában is részt vesz a złoty illetve a lej stabilizálásában.
– A harmincas években bankárként dolgozott, s mellékesen a bázeli székhelyű Nemzetközi Bank megalapításában is kulcsszerepet játszott.
– Kínában a vasutak modernizálása és egy fejlesztési bank létrehozása volt a feladata, melyet a rengeteg akadály ellenére is sikerre vitt.
– 1935-ben saját céget alapított Monnet, Murnane & Co.
néven.
– 1939-ben egyengette az angol-francia szövetség útját. Amerikában különleges meghatalmazottként repülőgépek beszerzésén fáradozott – Hitler fölényét ellensúlyozandó – Franciaország számára, miközben az eleinte elzárkózó amerikai vezetést próbálta meggyőzni a fegyverkezés és modernizálás fontosságáról.
– Franciaország német megszállása után Monnet Afrikába utazott, ahol először a francia egység létrehozásán dolgozott (elsődleges célja Henri-Honoré Giraud tábornok és Charles de Gaulle tábornok összebékítése volt), majd fegyvereket és ellátmányt szerzett a háborúba bekapcsolódó francia hadseregnek.
– a 2. vh után A tervezési főbiztosság élén Franciaország modernizációján, a stratégiai források gondos elosztásán dolgozott. Célja volt a nehézipar fejlesztése, Franciaország modernizálása, versenyképessé tétele, a termelékenység és a munkamorál javítása. MONTÁNUNIÓ
– Monnet találta ki az elbukott Pleven-tervet. A terv elsősorban egy európai politikai és védelmi közösség terve volt, azonban elbukott a nemzetállamok (elsősorban Franciaország) ellenállásán.
– Monnet-nak a későbbiekben az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac, 1957) és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM, 1957) létrehozásában is tevékeny szerepe volt.
– 1955-től Monnet visszavonult a politikától, létrehozta Akcióbizottság az Európai Egyesült Államokért nevű szervezetét, amely egészen 1975-ig közvetlen és közvetett nyomásgyakorlással próbált meg hatni a politikusokra. Az akcióbizottság a politikai, gazdasági és pénzügyi egység legfőbb szószólója lett, ahol tudta, elősegítette a további európai integrációt. Síkra szállt Nagy-Britannia felvétele, a pénzügyi közösség létrehozása, illetve a közös európai főváros megalapítása mellett is.
bl
2019-12-03 at 19:57
Köszi az infókat.
Ettől függetlenül nincs semmi értelme a globalista-szuverenista vitának, mindkettőre szükség van, mert ezek az érem két oldalát adják. A globalizmusban való feloldódás éppúgy háborúhoz vezet… Ráadásul egy megnyerhetetlen, kiegyensúlyozhatatlan, minden korábbi értéket elnyelő, skizoid, permanens háborúhoz. Az emberi lét legaljához.
Benedek Károly
2019-12-02 at 19:25
Szerinted, ha kilépünk (Angliát sem engedik kilépni, még sokáig fog folyni a huzavona), s egyúttal kivonulnak, mondjuk, a németországi vállalkozások, akkor mi lenne a gazdaságunkkal?
Rizikó
2019-12-02 at 19:45
Károly a német vállalatok ide menekülnek mert làtják a kàosz jeleit.
Megálljt kell mondani minden szinten a másságkultusznak és új piacokat keresni.Oroszorszá hatalmas lehetőség ahogy Brazilia Kina is !Szijjártó kiváló miniszter kár hogy mem belügyminiszter! A poz.diszkrimináció Halott pénz.A cigányok milyen teljesitménnyel szolgáltak rá a “felzárkoztatásra”?Ez abszurd önfeladás ami sok millio magyar életébe kerül.
Magyarország Az Első
2019-12-03 at 09:53
Pardon, de tévedések vannak a hozzászólásában, kedves Károly. 1. Nem Angliát, hanem Nagy-Britanniát. 2. Kilépni engedik, azt nem engedik, hogy a kötelezettségeit feladva megtartsák a kedvezményeket. Amennyiben a brittek úgy döntenének, hogy feladnak minden kedvezményt, már másnap ajtón kívül lehetnének. Na, ők nem akarják ezt. Mert a vaj kéne meg a kenyér is, csak a kés nem.
Namond
2019-12-03 at 10:14
Rizikó
A betelepült vállalatok, a betelepülés előtt legkevesebb 3-5 évvel kezdik tervezni a betelepülést. Ad abszurdum az első Orbán kormány vagy Gyurcsótány idején.
Hol volt akkor még a káosz?
Ami idehozta őket az a belső határok átjárhatósága, a beruházások szabad áramlása, az állami vállalatok elkótyavetyélése és új tulajdonosaik hozzánemértése miatti jól képzett szabad munkaerő (a munkanélküliség), az un.szociális piac fenntartásának csekély terhe és nem utolsó sorban az EU elsőrendű alapértéke; az extraprofit termelésének, elszámolhatóságának, felhalmozhatóságának biztos esélye.
Mindezek közül már elveszett – hála az égnek és annak aki tett érte – a szabad munkaerő és a szociális piac fenntartása terhei lényegesen kisebb volta.
Ha kilépünk elveszik a maradék is a belső határok átjárhatósága, a beruházások szabad áramlása és veszélybe kerül az extraprofit lehetősége.
Ön mit vesz rosszabbul, ha nem kap meg valamit, vagy ha visszaveszik amit már megszokott?
JÓSKA
2019-12-02 at 19:23
Az Úniós csatlakozás előtt,ez az ország èvi 30ezer fővel fogyott.Most is ennyivel fogyunk évenként.A tőlünk nyugatra élő népek,még ennél is erősebb fogyást szenvednek el.Itt olyan alapvető kúltûrális válság öli a fehér embert,hogy abból így vagy úgy de fel kell ébrednie.Muszlimok nélkűl is végünk lenne,ébresztő van,talán ezek a támadók beindítják az ösztönös védekezési mehanizmusokat.Az ellenségeink fizetnének is érte,hogy mi kezdjük,a keletiek közűl a kiugrási prüszkölést.Károlyi Mihály,már lépne ki,az érzékeny lelkével.Ácsi!
Z-KOM
2019-12-02 at 19:05
Nemtartozunk semivel az EU nak . Ujra inditani a gyárakat a falvak mmegerősitésével a mezőgazdaságot , és még sok máslehetőség amivel Magyarország eltudna magát tartani. Nem elképzelhetetlen a semleges álam megvalósitása sem ( csak halkan jegyzem meg !) Ott van Kina, Nagy Británia , Oroszország és hagyne soroljam , ahol elképzelhető az export , import stb . Mint lagikus jegyzem meg , ez nem megoldás ,kényszer helyzet ami jelen helyzetben van Magyarország a nemzetünk megsemesitése .Igaztalan döntések az EU – ban , Ithon az ellenzék rombolása a Magyarok ellen amit türnünk kell a haszonlesőkkel szemben !
Benedek Károly
2019-12-02 at 19:26
“jra inditani a gyárakat a falvak mmegerősitésével a mezőgazdaságot ”
Szerinted miből és kikkel?
Z-KOM
2019-12-02 at 20:06
Benedek : Látom neked fontosabb az emberek lejáratássa ( a helyes irás ,amit egy 70 éves embernek elnézhető ? )mint az eszmecsere , nyeld le hogy másnak is lehet véleménye !
csakafidesz
2019-12-02 at 21:31
De! Tartozunk az EU-nak egy vastag, büdös hadházyval. (Juncker seggébe kell feldugni.)
Molnàr Gyula
2019-12-02 at 21:48
Az ellenzék ilyen mértékü ellenséges magatartàsa az EU-nak és màs külföldi orgànumnak készönhetö, mert ott talàlnak biztatàsra Magyarorszàg ellen és védelemre amikor a kormàny megregulàzza egy kicsit öket amikor màr kibirhatatlan a viselkedésük.
Királytigris
2019-12-02 at 18:34
Nyugi, arra még ráérünk! Hátha meg lehet fordítani a trendet.
csakafidesz
2019-12-02 at 21:29
Királytigris 2019-12-02 at 18:34
“Nyugi, arra még ráérünk! Hátha meg lehet fordítani a trendet.”
Hazájában ősi jelszó. Ej, ráérünk arra még..
(Petőfi)
Ghandi
2019-12-02 at 23:25
Jó válasz!