Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében megsemmisítette az Európai Bizottságnak a Magyarország által bevezetett, a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások bizonyos tevékenységeihez kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztését elrendelő intézkedéseit.
Az ügy előzménye, hogy 2015 februárjában Magyarország a két területet érintően új adókat vezetett be. Miután az Európai Bizottsághoz panasz érkezett az adókkal kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy azok az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Az uniós bizottság ezért úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít, és – mivel az adó már hatályban volt – arra utasította Magyarországot, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel az adó alkalmazását. Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte az uniós törvényszéktől, amely szerint a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a bizottság által adott arányos és kellően indokolt válasz volt a kialakult helyzetre. A döntést Magyarország megfellebbezte.
A luxembourgi székhelyű uniós bíróság csütörtökön kihirdetett mostani ítéletében megalapozottnak mondta ki Magyarországnak az uniós törvényszék ítéletével szemben benyújtott fellebbezését, ezért a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte. Az indoklás szerint a megtámadott ítéletben az uniós törvényszék tévesen állapította meg, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük volt megérteniük, hogy az Európai Bizottság a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozataiban miért döntött úgy, hogy a felfüggesztő rendelkezések tényleges alkalmazásához folyamodik. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a per folyamán az uniós bizottság maga is elismerte: a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozatok nem adtak magyarázatot arra, miért feltételezte, hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére sem függeszti fel a vitatott nemzeti intézkedéseket. A bíróság ennek ismeretében mondta ki, hogy a vitatott felfüggesztő rendelkezések indokolása elégtelen, és e körülményre tekintettel semmisítette meg a rendelkezéseket.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Namond
2020-06-04 at 18:09
Ki írta ezt a cikket?
Mi volt a döntés a 2015. évi alapügyben?
Az a nem tudom micsoda uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatás vagy sem?
Tekintve, hogy Magyarország a vitatott nemzeti intézkedéseket MINDEN ESETBEN FELFÜGGESZTI – pl ügynök szervezetek külföldi támogatásának adója – a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása után azok lezárásáig, valóban értelmetlen volt a felfüggesztésről rendelkezni.
Nem is értem minek kellett pereskedni, ha felfüggesztési rendelkezés nélkül sem hajtják végre a nemzeti jogszabályt.
Vagy kedves PS netalán nem erről szól ez a felettébb khm, kevéssé informatív, cikk?
Esetleg csak annyi lenne a hír, hogy egyszer, egy ügyben – felesleges uniós rendelkezés (mivel anélkül is megcsináljuk) visszavonása – igazat adott nekünk a Luxemburgi testület?
Vízöntő
2020-06-04 at 13:01
Ez még a Juncker féle Bizottság lépése volt Magyarország ellen.
A nyitott kérdés még csak az, ki lobbizott a dohányipar mellett, Juncker, Timmermans vagy Juncker akkori szürke eminenciása (az akkori “rossz nyelvek” szerint a valódi döntéshozó).
Rakovszky István
2020-06-04 at 13:00
Persze nekik az az érdekük, hogy minnél több magyar haljon meg, és hogy a megbetegedettek száma növekedjen ami automatikusan a kezelésük költségeit is emeli.
Az hogy ezt a megemelt adóból lehet fizetni az azért volt nekik antipatikus, mert ők Hazánk elszegényítésében érdekeltek‼
Dr Tothpál
2020-06-04 at 12:33
Úgy tűnik, a jogalkalmazó bíróságok sorra csődöt mondanak.Nem beszélve az EU Bizottsàgrol
Dr Tothpál
2020-06-04 at 12:31
Úgy tűnik, a jogalkalmazó bíróságok sorra csődöt mondanak.
Naprózsa
2020-06-04 at 12:05
Hát nem siették el. Nem volt a szívük ügye, hogy az állami büdzsébe befolyjon ez a pénz.