Pesti Srácok

Azbej Tristan: a kormány stratégiai partnerként tekint az egyházakra

Azbej Tristan: a kormány stratégiai partnerként tekint az egyházakra

A kormány elsődleges stratégiai partnerként tekint az egyházakra Magyarországon és nemzetközi humanitárius programjaiban - mondta a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

Azbej Tristan, Anthony Muheria nyeri (Kenya) érsek előadása előtt mondott köszöntőjében kiemelte: a segítségnyújtás során "luxus lenne" lemondani az együttműködésről, hiszen az egyházak kiterjedt hálózatuk, jó helyzetfelismerésük és közösségmegtartó erejük miatt nélkülözhetetlen pillérei a társadalomnak. Elmondta: az egy évvel ezelőtti tényfeltáró, a segítségnyújtás lehetőségeit felmérő kenyai misszió tagjaként meggyőződött arról, hogy a kenyai egyházak emberek tízmilliói számára teszik lehetővé az emberhez méltó életet. Sok esetben az állam mellett egyedüliként az egyházak gondoskodnak az oktatásról, a leszakadt rétegek felemeléséről, az ifjúság segítéséről - tette hozzá az államtitkár. Meglátása szerint a "nyugati világ liberális diskurzusában a szélsőséges szekularizmus diktál", ami az "egyház és az állam szétválasztását úgy értelmezi, hogy az egyház hallgasson és maradjon a templom falai között, az állam pedig zárkózzon el tőle". Ez a doktrína száműzi az együttműködés lehetőségét, méltatlanul bánik az egyházakkal ahelyett, hogy felismerné szociális, oktatási, betegellátási, humanitárius, jószolgálati munkájuk hatalmas erejét és az együttműködésben rejlő óriási lehetőséget, az együttműködés akadályozásával "egyúttal a szükséget szenvedők százmillióit is félredobja és kiselejtezi" - fogalmazott az államtitkár. Azbej Tristan kitért arra is: ahogyan hallgatásra ítélik az egyházakat társadalmi kérdésekben, ugyanúgy hallgatás övezi a keresztényüldözés jelenségét is. Azt mondta: Kenyában ugyan nincs rendszerszintű keresztényüldözés, de egyre aggasztóbb a külföldi iszlamista terrorszervezetek térnyerése. Példaként említette, hogy 2015-ben nagycsütörtökön Kenyában 148 keresztény halt vértanúhalált, a múlt év végén pedig, egy távolsági buszt állítottak meg terroristák és ott helyben meggyilkolták azokat, akik nem tudták elmondani a muszlim hitvallást. Az államtitkár úgy fogalmazott: "mi nem felejtjük el" ezeket a mártírokat, de "nemcsak emlékezünk rájuk, hanem hitet is teszünk amellett, hogy nem fogunk csöndben maradni" és hallgatni a keresztényüldözésről. Magyarország 2016-ban ezért emelte elsőként a világon kormányzati szintre az üldözött keresztények megsegítését - tette hozzá Azbej Tristan. Anthony Muheria nyeri érsek előadásában hangsúlyozta: "Afrika a remény kontinense", hiszen a vallásukat gyakorló keresztények többsége Afrikában, illetve Dél-Amerikában él. Ebben rejlik Afrika ereje, ugyanakkor ez az Achilles-sarka is. Az afrikaiak lelkéért és életéért ugyanis egymással versengő érdek-csoportok harcolnak. Elmondta: a törzsi viszálykodás és a határokon, illetve generációkon átívelő gyűlölet még mindig megmérgezi a társadalmat, és sokszor a keresztények is résztvesznek a törzsi viszálykodásban. A szegénység és a munkanélküliség szintén komoly kihívás, ráadásul az iszlám közösségek - különösen a partvidéken - iskoláztatást és családtámogatást kínálnak a hozzájuk csatlakozóknak.

- mondta a kenyai főpap.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.