Elhibázott lépés volna olyan elhamarkodott kijelentéseket tenni, hogy keresztényellenes támadás történt a Notre-Dame ellen, ennek kivizsgálása az illetékes francia hatóságok feladata – mondta el portálunknak Azbej Tristan, hangsúlyozva, hogy ettől függetlenül Franciaországban minden túlzás nélkül napi szinten érik támadások a katolikus templomokat; csak idén februárban 47 ilyen esetet regisztráltak. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság vezetője keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy megalakult a Hungary Helps ügynökség, amely többek között a program átláthatóságának biztosításáért is felel majd. Portálunknak ezzel kapcsolatban arról beszélt: az lenne az elérendő cél, ha olyan sikeres segélyprogramok valósulnak meg, amelyek nyomán a növekvő életszínvonal lehetővé teszi, hogy a segélyezést gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok válthassák fel.
Megalakult a Hungary Helps ügynökség – jelentette be Azbej Tristan kedden Budapesten. Mint hozzátette: a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárságának keretében működő új ügynökség feladata lesz az üldözött keresztényeket segítő programok koordinálása. Az államtitkár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az általa vezetett államtitkárság egyre több támogató programot működtet, így szükségessé vált egy ügynökség létrehozása kifejezetten a programok lebonyolítására és ellenőrzésére, az átláthatóság biztosítására és a hatékonyság mérésére. Portálunk a sajtótájékoztatón a Notre-Dame tűzesetével kapcsolatban kérdezte az államtitkárt.
Fotó: PestiSrácok.hu
Franciaországban napi szinten érik támadások a templomokat
Portálunk kérdésére Azbej Tristan hangsúlyozta: elhibázott volna olyan elhamarkodott kijelentéseket tenni vagy azt sejtetni, hogy gyújtogatás, illetve keresztényellenes támadás történt a Notre-Dame ellen; ennek kivizsgálása az illetékes francia hatóságok feladata. Ugyanakkor az államtitkár hozzátette: ettől független témaként is említést érdemel, hogy Franciaországban minden túlzás nélkül napi szinten érik támadások a templomokat; csak idén februárban 47 esetet regisztráltak. Hangsúlyozta: ezeket a zömmel vandál támadásokat migrációs hátterű vagy másodgenerációs, már Franciaországban radikalizálódott iszlamisták követik el, de okoztak hasonló pusztítást anarchista, szélsőbaloldali szervezetek tagjai is. Az államtitkár megjegyezte: a vandalizmus mellett történt már gyújtogatási kísérlet, sőt időben felfedezett és megállított terrorcselekmény-kísérlet is pont a Notre-Dame ellen, és felidézte azt a szomorú esetet is, amikor 2017-ben egy francia papot misézés közben szúrtak le egy templomban.
A vallásüldözés előszobájában
Azbej Tristan ugyanakkor úgy látta, az ilyen jellegű vandál cselekményeket, keresztényellenességet nem szabad a keresztényüldözés kategóriájába sorolni, hiszen azzal összemosnánk azokat a vallási alapú gyilkosságokkal, támadásokkal, vagy egyenesen népirtással, amelyet például a közel-keleti kereszténység szenved el. Mint megjegyezte: ha nem is rokonítható a világ más tájain folyó keresztényüldözéssel ez a Franciaországban tapasztalható keresztényellenesség, az kijelenthető, hogy az ehhez hasonló agresszív, vandál megnyilvánulások voltak az előszobái a történelem során a későbbi vallási üldözéseknek, genocídiumoknak, tehát semmiképp sem szabad félvállról venni ezeket az intő jeleket. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a közösségi médiában tömegesen jelentek meg olyan vélemények, visszhangok muzulmán országokból, illetve közösségekből, amelyek ünnepelték, Allah büntetésének tulajdonították a tűzvészt.
A Hungary Helps a magyar emberek érdekeit is szolgálja
A sajtótájékoztatón a Hungary Helps támogatáskezelő ügynökségről szólva az államtitkár elmondta: a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő nonprofit szervezet létrehozása mérföldkő a Hungary Helps történetében. Mint felidézte, a 2017 elején indult segélyprogram tudatosan négy alapelv szerint kezdte meg működését, amelyek a szegények iránti szolidaritás, az üldözött keresztények megsegítése, a helybenmaradás elősegítése és a magyar érdekek nemzetközi szintű képviselete voltak. Azbej Tristan hansgúlyozta: a segélyprogramok kiemelt helyen foglalkoznak az üldözött keresztények segítésével és képviseletével, hiszen annak ellenére, hogy a világ legüldözöttebb vallásáról beszélünk, nagyon kevés nemzetközi szervezet foglalkozik érdemben ezzel a problémával. Hozzátette: a tavalyi évben 4100 ember halt meg kereszténysége miatt, azaz naponta átlagosan 11.
Azbej Tristan a sajtóájékoztatón elmondta: a 2015-ös migrációs hullám szigorú lépésekre kényszerítette Magyarországot a határvédelem vonatkozásában, amelynek eredményeként a kerítés Magyarországot és Európát is védte az illegális határátlépők özönétől. Ugyanakkor az erkölcsi felelősség azt diktálta, hogy emellett a migráció forrásterületein célzottan avatkozzanak be a szegénységet csökkentő, a helybenmaradást ösztönző programokkal. Az államtitkár úgy vélte, ezek a segélyakciók közvetett módon a magyar emberek érdekeit is szolgálják, hiszen bizonyíthatóan egy migránscsalád integrációja lényegesen több pénzt emészt fel, mint amennyiből a helybenmaradást ösztönözni lehet. Azbej Tristan elmondta: bár már arra is történtek kísérletek, hogy hiteltelenítsék a Hungary Helps-et, alapvetően általános közöny fogadta a nemzetközi porondon a programot. Az Egyesült Államok USAID elnevezésű segélyszervezetével kötött együttműködés már arra utal, hogy felfigyeltek a magyar módszerre, amely a helybenmaradást segíti. Az államtitkár egyúttal hosszú távú célnak nevezte, hogy a Hungary Helps egy V4 Helps, vagy akár egy EU Helps programmá fejlődjön, természetesen a Magyarország által megszabott szellemiség jegyében.
A cél, hogy a segélyprogramokat gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok váltsák fel
Portálunk kérdésére Azbej Tristan arról is beszélt: a magyar kormány nemzetközi fejlesztési politikája arra épül, hogy úgynevezett win-win, azaz kölcsönösen előnyös programok valósuljanak meg a fejlődő országokban. Hozzátette: a magyar fejlesztési programok olyan helyen valósulnak meg, ahol az emberek szükséget szenvednek, és az a céljuk, hogy egy emberhez méltó élet elérésében segítse őket. Az államtitkár hangsúlyozta: ebben van egyfajta önérdekűség is, hiszen elég csak arra gondolni, hogy az afrikai kontinens lakossága 2050-re megduplázódik, és aki majd nem tud emberhez méltó életet élni, az Európa felé fog indulni, az elviselhetetlen migrációs nyomás pedig civilizációs válsághoz fog vezetni. Azbej Tristan úgy vélte: a helyben nyújtott humanitárius segítség tehát bizonyos szempontból a magyar, de az európai emberek érdeke is. Az államtitkár arról is beszélt: a civilizációs válság forgatókönyvének bekövetkezte ellen a segélyprogramok során a magyar gazdaság erősségeit igyekeznek „bevetni”: a víz- és agrártechnológiai fejlesztéseket, orvosi műszereket, kibervédelmi alkalmazásokat, azaz a segélyprogramok helyzetbe hozhatják a magyar gazdasági szereplőket is, és ez a felebaráti odafordulás gesztusán túlmenően piacszerzéshez is vezethet. Azbej Tristan úgy vélte, az lenne az elérendő cél, hogy olyan sikeres segélyprogramok valósulhassanak meg, amelyek nyomán a növekvő életszínvonal lehetővé teszi, hogy a segélyezést gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok válthassák fel.
Márki Gábor, az ügynökség vezérigazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt: az ügynökségnek három fő feladata lesz. Egyrészt koordinálja a magyar kormány valamennyi humanitárius segítségnyújtását, különös tekintettel a katasztrófák esetén biztosított azonnali segítségnyújtásra. Másrészt „teljes körűen megvalósítja a kormány üldözött keresztényeket és más vallási közösségeket segítő programjait”. Harmadrészt részt vesz a Külgazdasági- és Külügyminisztérium által koordinált nemzetközi fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek megvalósításában is.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS