Békemenet
Öt éve, hogy magyar civilek százezrei – számos külföldről pénzelt, Magyarország ellen dolgozó álcivil csoportosulással ellentétben – nemet mondtak a rólunk terjesztett hazugságokra, azokra a támadásokra, melyeket az Európai Unióból intéztek hazánk ellen. Az emberek többsége azt mondta, hogy elég!
Elég volt a Nyugat kettős mércéjéből, a hazugságokból, a nemzetközi sajtó téves információiból, Magyarország elleni lejáratásból, fenyegetőzésekből és abból, hogy mondvacsinált indokokkal befeketítsék hazánkat. Ezért Nemzeti Békemenetre hívta a magyarságot 2012. január 21-én a Hősök terére hat férfi – Bayer Zsolt, Bencsik András, Csizmadia László, Fricz Tamás, Széles Gábor és jómagam, Stefka István. Megmozdult a magyar társadalom, a magyar értelmiség jobbik része és csatlakozott ehhez a határon túli magyarság többsége.
Miről volt szó?
A kétharmados 2010-es Fidesz-KDNP győzelem lehetőséget adott arra a nemzeti oldalnak, hogy befejezze a rendszerváltozást. Hamar hozzálátott az Orbán-kormány a munkának. Első fontos intézkedései közé tartozott, hogy törvénybe foglalta a kettős állampolgárságot, amit az MSZP és az SZDSZ elutasított. Így az erőszakosan elcsatolt országrészek magyar kisebbsége, visszakapta hivatalosan is magyarságát. A több mint másfélmillió, devizahitelben eladósodott család ügyét kézbe vette, forintosította a „nem létező devizát”, elengedte az egekig növekvő kamatokat, megadóztatta a multikat és a bankokat. Az IMF-nek búcsút intett, amely gúzsba kötötte a magyar gazdaságot. Véget vetett a nemzetközi pénzuralomnak. És nem utolsósorban az Orbán-kormány, az országgyűléssel és a magyar közélet kiválóságainak javával közösen
megalkotta a sztálini alkotmány helyett az Alaptörvényt.
Ez kiverte a biztosítékot a Nyugat liberálisainál és pénzembereinél. Elindult az Európai Unióból, az USA-ból a méltatlan és aljas támadás sorozat a törvényesen megválasztott miniszterelnök, Orbán Viktor és kormánya ellen, valamint elindult Magyarország lejáratása egy jól felépített hazugságsorozattal. Ehhez segítséget nyújtott az MSZP, az ellenzék balliberálisai és a Soros által pénzelt álcivil egyesületek.
Ezt nem lehetett szó nélkül hagyni. Az ország függetlensége, a demokrácia, a szólás-és sajtószabadság forgott veszélyben.
„Nem leszünk gyarmat ! Jöjjön, aki nem akar IMF-kormányfőt!, Semmit rólunk, nélkülünk!, 1100 éve európaiak vagyunk! Lépjünk fel a hazugságok ellen! Áruló ballberálisok ne képviseljék a nemzetet! Aki erőszakos, az fél, mi nem félünk!”
Ilyen és hasonló jelszavak mentén formálódott a polgári összefogás. A nemzeti értelmiség világosan fogalmazta meg a helyzetet 2012 elején és világosan határozta meg a célokat. Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Köre elnöke így látta:
„Képmutatóak, nem elvi alapúak az Európai Unió és az Egyesült Államok hazánkat bíráló támadásai. A Nyugat egyszerűen félti a pénzét, ezért az onnan kritizálók viselkedése különösen visszataszító.”
Szász Jenő, Székelyudvarhely volt polgármestere ezt mondta:
„Aggodalommal figyeljük Erdélyből és Székelyföldről, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel Magyarországot.”
Czakó Gábor író ezt üzente:
„Állampolgári kötelességemnek érzem, hogy ott legyek a békemeneten, mert szólít a haza, mert hív a Talpra magyar!”
Boros Imre közgazdász így összegzett:
„Támadás folyik az ország ellen, amelynek célkeresztjében Orbán Viktor áll, mozgatórugója pedig az, hogy a kormány nem a népet sanyargatja, hanem a multikra vetett ki adót.”
Papp Lajos szívsebésznek ez volt a véleménye:
„Azért határoztam el, hogy csatlakozom a békemenethez, mert komolyan aggódom a magyar népért, a magyar emberek jövőjéért. Ezzel a megmozdulással a legfőbb célunk, hogy mindenki számára egyértelműsítsük, igenis hajlandók vagyunk tenni az országunkért. Hozzáteszem, én hiszek Isten segítségében, ezért a békés menet számomra egy néma ima is lesz, amelyben megmaradásáért könyörög a nép. S mivel az ima mindig meghallgatásra talál, egyszerűen nem lehet eredménytelen.”
Ilyen és hasonló vélemények százai fogalmazódtak meg.
A Békemenet 2012. január 21-én, szombaton, délután 16 órakor elindult a Hősök teréről, Magyarországért. Senki sem gondolta, hogy a Hősök teréről még özönlik a nép, amikor az első sorok befordultak a Bajcsy-Zsilinszky útról a Kossuth tér felé.
Több mint ötszázezren a felvonulók és a televíziónézők milliói határon innen és túl, 1956 óta ismét elementáris erővel érezték a magyar összetartozást, a magyar összefogást.
Wittner Mária ’56-os halálraítélt szerint ezt a méltóságteljes demonstrációt legjobban egy magasra tartott tábla felirata fejezte ki a legjobban:
„Ti értünk, mi értetek!”
Öt éve történt ez. A Magyarország elleni támadások nem szűntek meg. Hol erősödnek, hol gyengülnek. Az országrontók, hazánkat elveszejtők itt vannak közöttünk. A magyar civilséghez, a magyar polgári kurázsihoz, a büszkeséghez, a demokráciához, szabadságszeretethez semmi közük. Kollaboránsok ők! Külföldről fizetett zsoldosok. Bebizonyosodott a magyar történelemben nem először, hogy a mi erőnk az összefogásban rejlik. Ha megfogjuk egymás kezét és ugyanazon az úton haladunk, legyőzhetetlenek vagyunk. Ez ma is így van.
