A Me too-t pofán csapták

A szélsőséges neoliberalizmus második nagy vereségét szenvedte el Donald Trump elnökké választása után. A szenátus megszavazta Brett Kavanaugh kinevezését az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságába. A szavazás eredménye 50-48 lett, a republikánusok mellette, a demokraták ellene szavaztak.

A szélsőséges liberalizmus és a jobboldali konzervativizmus világméretű küzdelme kezd Európára is hatással lenni. Ideje lenne Donald Trump amerikai elnöknek is rájönnie arra, hogy ebben a harcban természetes szövetségesei a nemzetállamokban gondolkodó közép-kelet-európai államok, élén Magyarországgal és a hozzájuk egyre inkább felzárkózó Olaszországgal, Ausztriával.

Ezek az európai országok – akárcsak a jelenlegi Egyesült Államok – védik nemzeti határaikat, korlátot akarnak szabni az ellenőrizetlen migrációnak, az illegális bevándorlásnak és gazdaságukat a nemzeti érdekek mentén akarják fejleszteni. Ezeknek a céloknak legfőbb ellenségei a nemzetközi ultraliberalizmus hívei, Soros György jól fizetett álcivil kommandósai, Amerikában részben Clinton demokratái, Európában a komcsik, a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a háttérben a Soros által lefizetett ügynökök. Nem véletlen tehát, hogy az USA-ban is újra előkerült a Monroe-elv, azaz Amerika az amerikaiaké, az amerikai kontinens az amerikai kontinens lakóié, más ügyekben pedig inkább legyenek semlegesek. Ha ez nem is valósult meg, USA továbbra is a világ csendőre, de legalább figyel a hátországra, a sajátjaira, ezért nem véletlen, hogy Trumpra a farmerek, a vállalkozók és a munkások tíz és tízmilliói szavaztak, mert úgy érezték, hogy az új elnök az ő érdekeiket képviseli.

Miről is van szó? Az amerikai demokraták, liberálisok, akiket Soros György a háttérből fizetett, elővették a jól bevált metoo kártyát.

Kavanaugh jelölését a demokraták már a kezdetektől ellenezték szerintük túl konzervatív nézetei miatt, de az egész vita új szintre lépett, amikor egymás után három nő vádolta meg névvel, eskü alatt azzal, hogy szexuálisan zaklatta őket, illetve részt vett csoportos nemi erőszak kísérletében. Az ügyben az FBI is lefolytatott egy vizsgálatot. A vádakat megalapozatlannak ítélte.

Kavanaugh a szenátusi bizottság előtt válaszolt az őt ért vádakra. A tét hatalmas volt. A Legfelsőbb Bíróság kilenc tagját élethosszig választják, és az övék a végső szó az amerikai jogrendszerben. Mivel Kavanaugh csak 53 éves, ezért akár még évtizedekig lehet döntő szava olyan alapvető kérdésekben, amelyek meghatározzák az amerikai politikát, illetve 325 millió állampolgár életét.

Ilyen forró téma lehet a közeljövőben az azonos neműek házassága, a kampányfinanszírozás szabályozása vagy az abortusz.

Minden elnök hajlott arra, hogy olyan főbírót jelöljön, aki közelebb áll a saját értékrendjéhez. Trump sem kivétel. Neil Gorsuch után Kavanaugh a második Trump-jelölt a Legfelsőbb Bíróságban. Ezek a kinevezések Trump erős befolyását jelentik és legmaradandóbb tettei közé fognak tartozni.

Megjegyzendő, hogy Kavanaugh meghallgatásait sokan látták úgy, ez Trump hatalmának mércéje: sikerül-e átverni a jelöltjét a törvényhozáson annak ellenére, hogy több nő vádolja szexuális zaklatással? Ráadásul úgy, hogy magát Trumpot is többen vádolják hasonlóval? A sikerét az is jelenti, hogy hiába a metoo mozgalom lendülete, önmagában néhány névvel vállalt, de nem bizonyítható szexuális zaklatási vád nem elég ahhoz, hogy meggátolja a legmagasabb pozíciók elnyerését.

A metoo kudarcát jelzi, hogy az „áldozat”, Christine Blasey Ford egy 30 évvel ezelőtti atrocitásról számolt be, de bizonyítani nem tudta. Christine Blasey Ford ma egy 51 éves kaliforniai pszichológusnő.

Kavanaugh egyértelműen tagadta a vádakat, védelmére nemcsak saját maga, de a republikánusok és a korábbi iskolatársnői is együttesen keltek. Végül is a pszichológusnő visszalépett, nem akarja folytatni a szexuális vádaskodást.

A metoo kampány Hollywoodból indult ki, már a kezdetben is politikai célokra használták, és egyre hiteltelenebbé válik.

Ennek a liberális trükknek lassan vége van Európában. Bár Magyarországon is sok áldozata van a többnyire hamis vádnak – például Marton László színházrendező –, a hisztéria lecsengőben van és visszaüt arra, aki ezt használni akarja. Lásd Sárosdi Lilla színésznőt, aki megbukott, mint művész, mert úgy akart feltűnni, hogy magával rántott bizonyíthatatlan vádakkal a sárba másokat. Mike Pence, az Egyesült Államok alelnöke megnyugvással konstatálta, hogy Kavanaugh tisztázásával véget ért a családok bemocskolása a metoo kampánnyal.

A feministák, a feminizmus – a liberálisok egyik eszköze – immár száz éve tartó őrjöngése megint lelepleződött.

Megállapítható, hogy a neoliberalizmus antihumánus, emberellenes elmélet, ami az emberek becsapására szerveződött. Ennek az elméletnek szövetségese a baloldal összes árnyalata –Magyarországon az LMP, DK, MSZP, Együtt-Párbeszéd, most már a Jobbik –, akik többször bebizonyították, hogy nemzet- és magyar ellenesek, a gazdasághoz nem értenek, csődbe viszik az országot és csak a saját zsebre dolgoznak.

Ez a Me Too csak eszköze nemcsak az USA-ban, de Magyarországon is a csalásnak, a becsapásnak, a világuralmi törekvéseknek. Míg finomkodnak, tüntetnek a harminc-negyven évvel ezelőtti állítólagos nemi erőszakról, ami többnyire meg sem történt, addig szemet hunynak és támogatják a pedofíliát, a buzeranciát, a mértéktelen homoszexualitást, a transzvesztita világot, a mindenfajta másságot és minden olyan természetellenes dolgot, amely tagadja a családot és nemzetet. Ideológiájukkal álcivil hálózatok mögé bújnak.

Nem véletlenül írta Molnár Tamás magyar-amerikai katolikus filozófus Liberális Hegemónia című művében: „... a civil társadalom nem más, mint anarchiára hajlamos hatalmi akaratok halmaza s azon túl az én határtalan kultusza és vágyak tömkelege. A civil társadalom ezért is utasítja el a korlátozás fogalmát: a korlát neve mindig is az állam és az egyház volt.”

A kérdés tehát az, hogy káoszban, anarchiában, hazug vádak világában akarunk- e élni vagy a szabadság rendjében? Úgy látszik, a normális gondolkodás a civilizált világban egyre nagyobb tért hódít.