Pesti Srácok

Több mint kétszáz atombomba gyártására képes Irán

Több mint kétszáz atombomba gyártására képes Irán
Fotó: Altaf Kadri

Az Egyesült Államok és Irán közötti egyeztetések egyik központi kérdése az urándúsítás, ám Henry Sokolski amerikai szakértő szerint a vita ennél is súlyosabb problémát takar. Arra figyelmeztetett, hogy a Busehri atomerőmű területén akkora mennyiségű plutónium halmozódott fel, amelyből Irán akár több mint 200 nukleáris fegyvert is előállíthatna. Úgy véli, Washingtonnak négy további feltételt is szabnia kellene Teheránnak, ha valóban meg akarja akadályozni az atomfegyver megszerzését.

Május elején J. D. Vance Pakisztánban még azon dolgozott, hogy rávegye az iráni vezetést nukleáris programja feladására. Két nappal később Teherán felajánlotta az urándúsítás ötéves felfüggesztését, ám az amerikai fél húszéves moratóriumot követelt, amit Irán visszautasított.

Donald Trump eközben jelezte: kizárólag a teljes és végleges leállítást tartja elfogadható tárgyalási alapnak. Ez ugyan kedvező lenne Washington számára, de még egy ilyen megállapodás esetén is maradna egy komoly kockázat: a busehri létesítményben tárolt plutóniumkészlet.

Sokolski szerint ezért bármilyen egyezség születik, az Egyesült Államoknak ki kell zárnia ezt a „kiskaput”. Ennek érdekében a busehri erőmű szigorúbb nemzetközi ellenőrzését és a kiégett fűtőelemek eltávolítását kellene követelni.

A létesítmény építését még a hetvenes években kezdték meg német vállalatok, de az 1979-es iráni forradalom félbeszakította a munkálatokat. A projektet végül az 1990-es években az orosz Roszatom fejezte be, és az erőmű már több mint másfél évtizede működik. A vállalat vezetője, Alekszej Lihacsev szerint mintegy 210 tonna kiégett nukleáris fűtőelemet tárolnak itt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai alapján az erőmű eddig 7 851 750 megawattnap hőteljesítményt termelt, ami közel 2000 kilogramm plutónium keletkezésével járhatott. A szakértők szerint ebből mintegy 2100 kilogramm olyan minőségű, amely fegyvergyártásra is alkalmas lehet. Mivel egy atombomba előállításához átlagosan 10 kilogramm plutónium szükséges, az elméleti kapacitás meghaladja a 200 robbanóeszközt.

Elemzők hozzáteszik: ez a mennyiség még Izrael feltételezett készleteit is meghaladja, amelyek a becslések szerint ennek körülbelül a felét teszik ki.

Kiemelt kép: MTI/AP/Altaf Kadri

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.