Levél Csintalan Sándorhoz

Kedves Sándor!

Véletlenül bukkantam rá a Facebookon a hivatalos oldaladra, ahol a meglepően őszinte videós vallomásodat láttam életed elmúlt időszakáról. Bár meg kell mondanom, szinte semmiben nem értek veled egyet, főként az elmúlt öt év politikai cikcakkjaiddal, mégis megfogott az emberi hangod, szereteted: ahogyan a betegségedről, gyógyító orvosaidról, lányodról és a hazádról beszéltél. Ezért nem is értettem, hogy mit kerestél Simicska Lajosnál, majd bukása után is olyan emberek között, akik percenként elárulták hazájukat és megvetik azt.

Hogyan tudsz Perjés Zoltánnal vagy Havas Henrikkel együtt fellépni a Kötöttfogásban vagy más műsorokban? Tudsz róla, hogy Perjés Zoltán nevezetű, sokszínű úr milyen szöveget jegyez a Facebook-oldalán? Mert ezt írta nemrégiben: „

Mi ma a magyar? Isten nevében gyűlöl, a haza nevében gyermekei gyilkosa. A butaság okán nevet. Aki fényes idegenben ragyog. Mi kevesek meg a lelkünk okán reménykedünk. Aki még él, harcol. Itt rég a zombiké a jövő. Hát egyétek.”

Miket mond ez? Talán már ő sem tudja.

Egy gyékényen árulsz a nők zaklatásával vádolt Havassal? Ő mindenkit lenéz. Téged is. Neki a pénz és a hiúság a mindene. A hiúság vásárán mindent elad: becsületet, erkölcsöt, ha kell hazát is.

Mázlista vagyok

– írja magáról –

, hogy jó sok pénzt kerestem pusztán azzal, hogy egyrészt érdeklődő vagyok, másrészt jól tudok kérdezni, meg.....

Az önteltség és a műveletlenség netovábbja ez az ember.

Végre nem kell látni országos televízióban.

A legkeményebben Mező Gábor és Huth Gergely fogalmazta meg őkelme valódi arcát a PestiSrácok.hu-ban:

„A rendszerváltás valós volt, de a

»

rendszerváltó újságírók - Havas Henrik és társai

«

a pártállam beütött bábmesterei voltak, akik végighazudták az egész kilencvenes éveket, megágyaztak a komcsi hatalomátmentésnek és a Horn-kormánynak. Elvettek tőlünk 20 évet. Gazemberek. Meddig taníthatnak még az egyetemeken?”

Igen. Elég szomorú, hogy Havas nem szakmaiatlansága, bekötöttsége, elfogultsága miatt vált alkalmatlanná az újságírói szakmára, hanem a szerencsétlen „Me Too” miatt. Egy elhasznált csaj buktatta le.

Ez is a rendszerváltó demokráciánk harminc évének hiányosságaihoz tartozik

Sándor! Te legalább részt vettél a rendszerváltásban a baloldalon. Nem nekünk, a nemzeti oldalon állóknak dolgoztál eleinte, hanem a komcsiknak, az újdonsült szocialistáknak, meg valószínű magadnak. De rájöttél a sunyi KISZ-es Gyurcsány besurranásával, hogy ennek az embernek már semmi köze a szociális, társadalmi reformokhoz. Ez a figura (Gyurcsány Ferenc) minden, csak nem szocialista. Főként liberális és vagyonharácsoló, és főként olyan vagyont szeret harácsolni, ami állami.

Ekkor kezdtél távolodni az MSZP-től, a pártodtól, aminek egykor ügyvezető alelnöke voltál. Még bukfencet is vetettél, amikor 1994-ben Horn Gyula vezetésével győztetek. De hol van az az idő? Most videóüzenetedben azt mondtad, hogy akik politikai bűnöket követnek el a Fideszben, azt sújtsa a nemzet megvetése. Ha ez megtörtént, azzal egyetértenék. De követhettek-e el a fideszesek annál nagyobb bűnt, mint Horn Gyula, Suchmann Tamás, Kuncze Gábor és társai a Ti időtökben, amikor olcsó pénzért elkótyavetyéltétek a magyar stratégiai ágazatokat, a földeket, az autópályákat a külföldieknek, és fiatal, gyermekes családok életét a Bokros-csomaggal megnyomorítottátok?

Sándor! Meddig járod a Canossádat?

Emlékszel, elsőként nekem nyilatkoztál a jobboldali sajtóban, a Magyar Nemzetben 2003-2004 körül, amikor megcsömörlöttél a szocialistáktól. Saulként végigmentél a damaszkuszi úton, hogy Pál legyél, miután eleged lett a létező hazugságokból, és a létező igazság felé mozdultál el. Hiszen tudta mindenki, hogy végigjártad a mozgalmi világot, a KISZ-től, a SZOT-tól, az MSZMP apparátusán át az MSZP vezetésének legfelsőbb köréig. Nekem nyilatkoztad (Magyar Nemzet, 2005. augusztus 27.), hogy

„a mai szocialista párt elitjéhez ma már olyan emberek tartoznak eleve, akiket nemigen lehet megsérteni, rég van már bennük annyi cinizmus, hogy érzelmileg nem lehet rájuk semmiféle pressziót gyakorolni”

. Milyen igazad volt! Tizennégy év távlatából ez a megállapítás egyre igazabb, hiszen mivel is lehetett volna kihozni a sodrából Lendvai Ildikót, Kovács Lászlót, netán Szekeres Imrét vagy mostanában Kunhalmi Ágnest és Bangóné Borbély Ildikót?

De Te, ebben az interjúban ennél is tovább mentél. Gyurcsány Ferencről is nyilatkoztál, leszámoltál elvbarátaiddal, a szocialistákkal:

„... ennek a pártnak nincs empátiája, és ez a magyar átok. Ennek az oligarchának, amely többelemű – s amelyben a Gyurcsány-Apró család a legerősebb –, ennek az oligarchiának nincsen értékvilága, meggyőződése, hite, csak érdekei vannak, s ilyenformán tekint erre az országra...Ezért lenne óriási jelentősége a 2006-os választások polgári győzelmének, mert az elvezethet odáig, hogy ennek az oligarchiának a

»

szörnyecskedő

«

családja végre kénytelen lesz visszavonulni a civil életbe. Mert ezeknek a kártékony embereknek el kell tűnniük a politikából.”

Sándor, micsoda pontos látlelet ez!

Aztán 2002-ben kizártak az MSZP-ből és a Fidesznél kötöttél ki. A Hír Televízió jeles műsorvezetője lettél. Bennfentes Simicska Lajosnál. Nekem tetszettél, mert hitelesnek látszottál. Bár sokan mondták, hogy kutyából nem lesz szalonna. Igen, a G-nap idején Te egyértelműen a Fidesz és Orbán Viktor ellen fordultál. Inkább szolgáltad a megzavarodott Simicskát. Ez mit jelentett? Megtagadtad Páli mivoltodat és újra Saul felé fordultál? Vagy egyáltalán sosem jutottál Pálig? Újra a komcsik és a liberálisok, a hazaárulók, a Gyurcsány-Apró klán mellé álltál? Sőt rosszabb helyzetbe kerültél, mert igazából politikai visszaút nincs.

Lehet, hogy a Semmi útjára léptél?

Tudom, ez a Te ügyed, a Te problémád, saját damaszkuszi utad. De miért kell ezt annyiszor megjárni? Nem szakítottál a nyilvánossággal. Videóüzeneteddel jelezted, hogy újra itt vagy. Súlyos térdműtétet hajtottak végre rajtad az Uzsoki kórház orvosai. Dicsérted is orvosi tehetségüket, szakértelmüket, odaadásukat:

„Eszement világban, eszement országban, ez a kórház egy sziget!”

– mondtad. Nem gondolod, hogy jónéhány ilyen kórház van Magyarországon, ahol kiváló orvosok, orvos és ápoló közösségek életeket mentenek? Talán sok ilyen sziget is létezik. Százmilliárdokat költenek az egészségügyre, hogy mindannyiunknak jobb legyen. Ennek ellenére ott ülsz a Kötöttfogásban, és mosolyogsz, miközben melletted hazudnak ezekről az orvosokról és ápolókról...

Emberi volt, ahogy lányodról, Emíliáról beszéltél, aki indul az őszi önkormányzati választáson, a főváros hetedik kerületében, mint fideszes képviselő. Lányod nálunk, a PestiSrácoknál bontogatta újságírói tehetségét. Egy jobboldali, a magyarsághoz elkötelezett portálnál. Szerettük mindannyian. Nem érdekelt minket, hogy az apja politikailag

labilis

. Mondtad, komoly vitáid vannak gyermekeddel, de a politikai elfogultság nem írhatja felül az embernek a gyermekével való viszonyát, nem fordíthatnak egymásnak hátat. Azért az új-régi balliberális csapat kedvéért hozzá kellett tenned, hogy reméled Emília lányod majd rájön, mi ez a Fidesz? Te neked persze illene tudni. Aztán megjegyzed

„...mégis büszkeséggel tölt el, hogy önálló útra lépett Emília”

. Ez valahol szép is. Az önállóságra nevelés fontos dolog.

A rendszerváltás óta nem általános, de nem is szokatlan, hogy egy családban vannak komcsik, liberálisok és vannak keresztények, nemzetiek, fideszesek. Nem árt, ha a vasat két tűzben tartja az ember. Ez egyeseknél a túlélést jelenti. De mégsem értem, Sándor, megvetetted a Gyurcsány-Apró klánt, a rabló oligarchákat, ezért szakítottál pártoddal, és most ismét egy csapatba kerültél velük.

Ki hisz ezek után neked? Te végül is hová tartozol?