Pesti Srácok

Bákóba helyezték át a megyehatárpert, amely a meggyalázott úzvölgyi katonatemető hovatartozását is tisztázhatja

Bákóba helyezték át a megyehatárpert, amely a meggyalázott úzvölgyi katonatemető hovatartozását is tisztázhatja

A Krónika napilap csütörtöki híradása szerint a Bákó Megyei Törvényszékre helyezték át azt a pert, amelyik a Hargita megyei Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva határvitáját hivatott eldönteni. A határvita tulajdonképpen a törvény értelmében Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település területének és a sokat vitatott katonai temetőnek a hovatartozásáról szól.

Csíkszentmárton februárban nyújtott be keresetet a Hargita Megyei Törvényszékhez azt kérvén, hogy a bíróság állapítsa meg a szomszédos Hargita és Bákó megyei települések, ezzel együtt pedig a két megye közötti határt, amely Úzvölgye település területének a hovatartozását is tisztázná. A Hargita Megyei Törvényszék helyt adott Dormánfalva beadványának és megállapította, hogy területileg nem illetékes a kereset tárgyalására, és átadta az ügyet a Bákó Megyei Törvényszéknek. A végzés – a romániai bíróságok portálján közölt – kivonata szerint a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

Csíkszentmárton polgármestere, Gergely András a Krónikának elmondta: semmiképp sem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalás a Bákó Megyei Törvényszéken folytatódjon, mert a megye érintett a perben, és ez befolyásolhatja a döntést. Ezért jogi képviseletük a legfelsőbb bírósághoz fordul annak érdekében, hogy a tárgyalás helyszínének megváltoztatása esetén egy semleges megyébe küldjék át az ügycsomót. Korábban a román sajtóban is tág teret kapott, hogy a Bákó megyei moinesti ügyészség milyen részrehajló módon zárta le a 2019. június 6-i erőszakos temetőfoglalás ügyét.

Csíkszentmárton azt kéri a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része. A község ugyanakkor a vitatott területek 1906-ban készült telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását. A keresetlevél szerint, amikor 1998-ban elvégezték Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérését – utóbbit a Hargita Megyei Telekkönyvi Hivatal megbízásából –, a feladatfüzetből kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel. Erről a munkálat átvételekor Csíkszentmárton polgármestere írásos észrevételt nyújtott be, a hibát a hivatal is elismerte, azzal magyarázva, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését. A székelyföldi község álláspontja szerint a hibás dokumentációnak nincs jogi értéke. A két település és megye azóta sem tudott megállapodni a határról. Csíkszentmárton 2007-ben saját köztulajdonának minősítette, és leltárba vette az úzvölgyi katonai temető területét, és ezt 2010-ben a 299-es számú kormányhatározat is megerősítette. Ezt Dormánfalva bíróságon támadta meg, de első fokon a pert elveszítette. Másodfokon a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalja az ügyet várhatóan ősszel.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.