A magyar rendszer működik az illegális bevándorlás kezelésében – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Nemzetnek.
A szombati lapszámban megjelent cikkben Bakondi György úgy fogalmazott, a magyar kormány nem tehet mást, mint nemet mond a migránsgettókra, amelyeket Brüsszel akar ránk erőltetni. Úgy vélekedett: ha a migránskvótarendszer életbe lépne, mindenkit be kellene engedni az országba, és az egész határőrizeti rendszer értelmét vesztené. A főtanácsadó úgy fogalmazott: kötelező kvóták alapján Brüsszel akarja szétosztani az illegális bevándorlók tömegét az uniós tagállamokba, amivel rákényszerítenék a nemzetállamokat migránsgettók létrehozására, ezt azonban a magyar kormány a biztonság garantálása érdekében határozottan elutasítja. Felidézte: az Európai Bizottság elnöke és a néppárti frakció vezetője nemrég még arról nyilatkozott, hogy a határokat őrizni kell, sőt akár a kerítésépítést is finanszírozni szükséges. Utóbb kiderült, “mindössze politikai nyilatkozatot tettek, vélhetően az egyre dühösebb európai lakosság megnyugtatására”. Nem sokkal kinyilatkoztatásuk után ugyanis megjelent a migrációs paktumra vonatkozó elképzelés, amelyben már szó sincs a külső határok őrizetéről, ellenben újra előkerült a kötelező kvóta, amelyet “a magyarországi baloldali pártok természetesen letagadtak, kitalációnak minősítettek”.
Bakondi György kiemelte, hogy a migrációs paktum tervezetét nem az Európai Tanácsnak, nem az állam- és kormányfőknek nyújtották be, hanem a belügyminiszterek tanácsának. Húsz perccel a kezdés előtt kiosztották, és egy Európa jövőjét hosszú távon, alapvetően befolyásoló döntést villámgyorsan, többségi szavazattal elfogadtak. Természetesen Magyarország és Lengyelország ellene voksolt, négy ország pedig tartózkodott – hangsúlyozta. Azt mondta, akkor lehet legális bevándorlásról beszélni, ha érvényes úti okmánnyal érkeznek az emberek. Vagy menedékjogot kérnek az érintettek, mielőtt a határt megközelítik, és a politikai menedékről szóló döntés birtokában jogszerűen lépik át a határt – ismertette a magyar álláspontot.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyeztetése során azonban kiderült, hogy nem a magyar álláspontot tekintik a migráció legalizálásának. Úgy gondolják, hogy ha egy hajón elindulnak embercsempészek által szervezett illegális bevándorlók, akkor kutatási-mentési tevékenységet kell folytatni, majd azonnal legalizálni a migránsok Európába érkezését. A főtanácsadó szerint a brüsszeli migrációs tervek hatására akár 30 millió ember is azt gondolhatja Afrikában, hogy itt a nagyszerű alkalom Európába indulni. A brüsszeli legalizálás felmérhetetlenül veszélyezteti a közbiztonságot és a szociális ellátórendszert – jelentette ki.
A tagállamoknak 10-30 ezer ember elhelyezésére, ellátására képes, városnyi méretű migránsgettókat kellene létrehozniuk. Közben pedig el kellene indítani a menekültügyi eljárásukat, amely ha 12 héten belül nem zárulna le, akkor be kellene őket léptetni az országba. Ugyanakkor a gettóknak nyitottaknak kellene lenniük, vagyis a menedékkérelmük elbírálására várók szabadon ki-be járhatnának
– mutatta be az elsődleges következményeket Bakondi György. Arra is rámutatott, hogy Magyarországon volt nemzeti konzultáció és népszavazás is a migráció ügyében: csaknem 3,4 millió állampolgár állt ki amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.
Ez nagyobb tömeg, mint a Fidesz szavazóbázisa, tehát a magyarok nagy többsége ezt így gondolja. A kormány az alaptörvényben is rögzítette, hogy idegen népesség betelepítése ilyen módon nem lehetséges
– idézte fel a főtanácsadó, hozzátéve: ha van egy láthatóan közveszélyt okozó uniós eljárás, és van egy az emberek által megerősített akarat, valamint alkotmányos tilalom, akkor “nyilvánvalóan nem tehet mást a magyar kormány, mint hogy nem fogadja el a brüsszeli döntést a kötelező kvótákról, és elzárkózik attól, hogy olyan körülmények alakuljanak ki Magyarországon is, amelyeknek számos elrettentő példáját látjuk Nyugat-Európában”. Bakondi György a magyar kormány álláspontját ismertetve leszögezte: aki menekültstátust akar, annak még az Európai Unió határain kívül be kell nyújtania a kérelmét. A hatóságok elbírálják az ügyet, és aki jogosult menekültstátusra, azt be fogják engedni. Aki pedig nem jogosult vagy nem veti magát alá ennek az eljárásnak, az nem jöhet be. Ez egy működő rendszer, amely nagy tömeg kezelésére alkalmas, és amelynek minden eleme kialakult: rendőri és határvadász erők, többszörösen megerősített műszaki akadályrendszer és jogi határzár – mondta.
Forrás: MTI/Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS