Baku vizsgálatot indít állítólagos háborús bűnök miatt

Azerbajdzsán szerdán bejelentette, hogy vizsgálatot indít a hegyi-karabahi konfliktus hat hete alatt az örmény, illetve az azeri erők által állítólag elkövetett háborús bűncselekmények ügyében.

Kamran Aliyev azeri főügyész az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy hivatala olyan videofelvételeket tanulmányoz, amelyeken örmény katonák megalázó bánásmódot tanúsítanak azeri foglyokkal szemben, vagy meggyalázzák ellenfeleik holttestét.

Nagyon sok hamis videó kering (…), de olyan felvételek is vannak, amelyek hitelesek lehetnek. Azerbajdzsán jogállam, és reagálunk az ilyen tényekre

– tette hozzá. Azerbajdzsán és Örményország kölcsönösen háborús bűnökkel vádolta egymást az Azerbajdzsánba beékelődött, többségében örmények lakta szakadár Hegyi-Karabah feletti ellenőrzésért folytatott véres harcok alatt. Mindkét tábor azzal vádolja a másikat, hogy szándékosan intézett támadást lakott területek ellen. Kamran Aliyev szerint 73 bűnvádi eljárást indítottak az örmény erők által polgári célpontok elleni támadások miatt. Ezekben a főügyész szerint 94 polgári személy halt meg. Hozzátette, hogy négy szakadár vezetőt – közöttük Arajik Harutjunján hegyi-karabahi elnököt – vádolnak háborús bűnökkel. A főügyész elmondta, hogy az örmény szakadárok által bevetett külföldi harcosok ügyében is nyomoznak. Azerbajdzsán állítása szerint a diaszpórából származó örmények harcoltak Hegyi-Karabahban, Jereván pedig Törökországot vádolta azzal, hogy Észak-Szíriában toborzott zsoldosokat az azeri erők támogatására, amit Baku és török szövetségese egyaránt tagad.

Aliyev szerint az örmény zsoldosok elsősorban más országokban élő (kisebbségi) örmények voltak. Vannak köztük franciák, georgiaiak, krími lakosok, illetve a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai szárnyának fegyveresei. A főügyész szerint több bűnvádi eljárás folyik örmények ügyében, akik stratégiai azeri létesítményeket támadtak, rakétatámadást intéztek egy vízerőmű és a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték ellen, amelyen Kaszpi-tengeri kőolajat szállítanak Európába. Hegyi-Karabah közel harminc éve kiáltotta ki a függetlenségét, de ezt sem Örményország, sem a nemzetközi közösség nem ismeri el. Hatheti harcok után november 9-én írt alá megállapodást a fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel, amikor a katonai helyzet Örményország szempontjából kétségbeejtő volt. A november 10-én életbe lépett megállapodás értelmében Örményország vállalta, hogy több azeri járást átad, amelyek 30 éve nem voltak azeri fennhatóság alatt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtóhivatala