Az eredeti célja a lakástámogatási rendszernek az volt, hogy a magyar családok saját lakáshoz jussanak, amely csak részben teljesült – mondta el a PestiSrácok.hu-nak Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes elnöke. Az így kifizetett évi 70 milliárd forintból a megtakarítók gyakran felújítást és néhány esetben luxusberuházást finanszíroztak. Bánki Erik ezen a helyzeten kíván változtatni, és éppen ezért nyújtott be egy önállói képviselői indítványt. A probléma háttéréről és a megoldási javaslatokról beszélgettünk a fideszes politikussal.
Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke egy önálló képviselői indítványt nyújtott be, amelynek értelmében a kormány kivezetné a lakástakarékpénztárak állami támogatását. Ezzel kapcsolatban a képviselő elmondta, hogy a Fidesz gazdasági kabinetjében átnézték az elmúlt évek otthonteremtési programjainak az eredményességét. Ennek kapcsán azt tapasztalták, hogy a családi otthonteremtési támogatások keretében az odaítélt közel 250 milliárd forintból közel 90000 család részesült. Amíg ebből új-, illetve használt lakásokat vettek az érintettek, addig a lakástakarékpénztárakban felhalmozott pénzek alig egynegyedéből vásároltak lakásokat a kedvezményezettek. Jellemzően teljesen más célokra fordították, például bővítésre vagy felújításra, vagy akár luxusberuházásokra. Ezek nem azt a célt szolgálták, amire eredetileg ki volt találva a rendszer. Az eredeti cél az volt, hogy minden magyar család önálló otthonhoz juthasson. Bánki Erik ezzel kapcsolatban leszögezte: az így kifizetett állami támogatás éves szinten elérte a 70 milliárdot, és úgy találták, hogy bármilyen más támogatási formában ez a pénz jobban hasznosulna.
Extraprofitot tettek zsebre
A lakástakarékok forgalmazói 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tettek zsebre. Eközben annyira kényelmessé tette őket az állami támogatás, hogy hozamot a betéteseknek alig, vagy egyáltalán nem fizettek. Bánki Erik hozzátette, hogy nem piaci alapon működtek, hanem kényelmes burokban dolgoztak. Az állam ugyanis 30 százalék támogatást tett hozzá a lakossági megtakarításokhoz (maximum évi 72000 forint értékben), és ez nem ösztönözte hatékonyabb munkára a pénztárak vezetőit. A probléma nagyságát az is mutatja, hogy az ilyen típusú, azaz öngondoskodó támogatások háromnegyedét kapja a lakástakarék-pénztári rendszer, ehhez képest a lakásépítések egyharmada kapcsolható ehhez a formához. Kormánytényezők néhány nyilatkozata és a mai képviselői indítvány benyújtása arra utal, hogy igyekeznek átgondolni az egész lakástámogatási rendszert, hogy még hatékonyabbá tegyék. Bánki Erik ezzel kapcsolatban elmondta, hogy további lépésekről nem tud nyilatkozni, mert csak idáig jutott el a gondolkodási folyamat. Annyi biztos, hogy ez az évi 70 milliárd forint, ami lakástakarékoknak lett kifizetve, sokkal jobban hasznosul, ha bármelyik másik konstrukcióra fizetik ki. De arról még nincs információ, hogy konkrétan melyik konstrukcióra fordítanák ezt az összeget.
Szó van a CSOK kibővítéséről
Lapunk megkereste Regős Gábort, a Századvég Alapítvány munkatársát is. Az elemző elmondta, hogy azért történt ez a lépés ilyen gyorsan és váratlanul, hogy újabb emberek, akik idáig csak gondolkodtak rajta, már ne léphessenek be ebbe a konstrukcióba. Az alternatívák kapcsán Regős Gábor kifejtette: szó van a CSOK kibővítéséről, de döntés még nincs. Mindenesetre a kedvezményes lakásáfakulcs kivezetése is indokolja azt, hogy valamilyen új konstrukció létrejöjjön, ami hatékonyan tudja elősegíteni az új lakások építését úgy a kisebb településeken, mint a nagyobb városokban. A lakástakarékok kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a már megkötött szerződések változatlan feltételek mellett érvényben maradnak – jelentette ki Regős Gábor elemző.
Vezető kép: MTI
Füge
2018-10-15 at 18:06
Emlékeztet ez a rendszer a kötelező magánnyugdíj pénztárra. A befizetőn kívül mindegyik pénzintézet jól járt. Ne háborodjon fel senki ezen, mivel a visszakapott (nyugdíjpénztári) összeg után az addig járó adót vonták csak le! Nos az eddigi “takarékossági” formák semmit sem értek.
Warins Róbert
2018-10-15 at 23:17
Megtartottam a magánnyugdíjpénztáramat. Már több benne a hozam, mint a tőke.
Füge
2018-10-16 at 07:11
Majd rájössz ha “kifizetésre” kerül a sor. Jusson eszedbe ez a kommented. Ne anyázd őket akkor, csak örülj neki (ha lesz minek és mennyinek)!
A további hozzászólásokhoz ajánlom a lentiek folytatását…
Macera
2018-10-16 at 15:52
Az igen! Ha mázlid lesz, mire nyugdíjas korú leszel, addigra nem viszi el az egészet egy válság, egy bankcsőd vagy csak az infláció. Ès marad valami a számládon, amiből legalább egy-két hónapig meg is tudsz élni. Mert ha elfogy a számláról a pénz… hát lehet menni koldulni… nyugdíjemelés meg… 😂😂😂😂
Pikáli Sándor
2018-10-15 at 18:25
Ez a fundamenta egy sima lehúzó zsidó biznisz.
Nem is értem, hogy működhet ennyi ideje egy ilyen alig burkolt piramis biznisz.
olszal
2018-10-15 at 18:49
Egyetértek Pikáli Sándor hozzászólásával.
De mielőbb meg kell találni azt a támogatási formát ami segíti a fiatalok lakásvásárlást, és támogatja a gyermekvállalást.
Esetleg a Csok összegének brutális növelése?
Tamás
2018-10-15 at 19:42
Kicsit számoljatok utána az anyázás helyett. Elég ha annyit tesznek, hogy a felhasználás módját lakásvásárláshoz, avagy meghatározott typusú hitelek kiváltásához kötik. Ezzel az eredeti cél megvalósul ami mellett el viszont “elriasztják” a felhalmozás céllal vásárlókat.
A számolás pedig ennyi: felmész pl. funda oldalára és megnézed mit kalkulál neked. Ha kikerülöd a hitelnyújtás részt, akkor pont azt fogod látni, hogy a hozam megegyezik az állami támogatás összegével. Se a befizetéseid, sem pedig az állami támogatásod után nem kapsz kamatot, miközben a pénzed jól kiszámíthatóan ott pihen a pénztárnál. Ami hozamot a kezeéz pénzen realizálnak, az az ő hasznuk. Már csak azért is mert a nyitáskor akkora díjat fizetsz amiből a számládat vígan elvezetik évekig…
Emellett a befizető sem jár rosszul, hiszen ott a 30% hozam.
Az államnak viszont nemcsak ezért drága a dolog, hanem azért is, mert a lakéskasszák a beszedett pénz nagy részét – részben kötelezően – magyar állampapírokban tartják. Ez persze valahol jó az államnak, és ha ez a vétel kiesik, gondoskodni kell más vásárlókról, de ez egy másik történet. Viszont az állampapírok hozama gyakorlatilag 0 kockázat mellett erősen nem nulla, és ez az a kénylemes profit ami a lakáskasszáknál marad… Ez nem tetszik a politikusoknak, valahol jogosan.
Waltergabor
2018-10-15 at 19:43
Szerintem nagyon rossz lépés a kormánytól.
A CSOK nem megoldás csak a gyerekeseknek. A szülő nem tud spórolni a gyereknek lakásra, mert nem lesz ilyen konstrukció. A szüleim segítettek nekem annak idején a 1980-as években az Ifjúsági Betétet gyűjtőgették sokáig ezen vettem lakást, és Én segítettem a gyerekeimnek lakást venni a Lakástakarékpénztár gyűjtögetéssel. Ilyen segítség nélkül nincs remény, hogy a fiatal vagy szülő spórolni kezdjen.
Az csak parasztvakítás, hogy a Bank gonosz és ezért kell megszüntetni a lakástakarékot. A bankok nyereségért dolgoznak.
Kristóf
2018-10-15 at 21:06
Mégiscsak túlzás, hogy állami pénzből állami garanciával csináltak piramisjáték mintázatú üzletet.
Jó helyen lévő emberek milliókat keresnek egy kis beszélgetéssel és némi adminisztratív munkával. Ők biztosan meg vannak győződve, hogy nagyon kiválók, ezért nekik ez jár…
Kristóf
2018-10-16 at 09:42
Mondjuk a nyilatkozat eleje igen bicskanyitogató. Ahol bővül a család, miért ne lehetne támogatható cél egy meglévő ház bővítése? Egy sz.ros kis toldalék szoba is egy tízes, amit akkor sem lehet könnyen előkapni, ha az ember akkora burzsuj, hogy van pofája egy régi családi házban lakni. Illetve ha valakinek leromlik a lakókörnyezete, miért lenne bűn támogatni a felújítást? Mondjuk 80nm hidegburkolat és fűtésrendszer csere nem tréfa dolog.
Az egész lakástakarék konstrukciót átvehetné pl. az Államkincstár, és akkor ki vannak kapcsolva a rózsaszín inges időben beszállt semmirekellők. Ha nagyon fáj, még azt is át lehet gondolni, hogy mi a felhasználás megengedett köre.
Világjelenség, hogy a “jóléti” típusú államokban az ingatlanok évtizedek során az egekbe drágultak. 30-40 éve ha egy átlagos magyar házat akart, erőfeszítéssel és olcsó kölcsönnel stabil körülmények között elérhette. Akár Pesten is.
Ma ehhez igen jó, kivételes fizetés kell. És míg régebben az igen jó és az átlagos között legfeljebb kétszeres volt a különbség, ma ez több mint ötszörös. Jól lehet azonos egyetem diplomájával! A folyamat már mostanra oda jutott, hogy a sajátban lakás csak örökség vagy kivételes helyzet folytán lehetséges. Az olló pedig továbbra is egyre nyílik.
Ráadásul a tágabb környezet kiszámíthatatlan. Azt sem lehet sejteni, hogy mi lesz tavasszal, nemhogy mi lesz 25 év múlva, amikor a kölcsön lejár. A Csúrtány visszatérésétől nem kell félni, de az EU-tól és másoktól éppen hogy lehet.
A nyilatkozatból is látszik, hogy a CSOK az építőipar és a GDP pörgetésére szolgál. Ma egy lakás pont egy CSOK-nyival kerül többe, mint korábban. Azt vajon ki nyeli le haszonként?! Az új építésűek pedig 90%-ban nyomorlakások, rosszabb, mint a panel:
– Bútorozhatatlanul szűk helyiségek
– Apró 9nm-es szobák, melyekben egy franciaágy csak a fal mellett fér el, ruhásszekrény már nem fér be, a levegő pedig az éjszaka közepére elfogy.
– Nappali-étkező-konyha tagolatlan terű zsákhelyiségben, ahol egy 1:1 méretarányú ülőgarnitúra nem fér be, vagy ha igen, akkor más nem. Természetesen szigorúan kamra nélkül.
– A panel után tovább zsugorították fürdőt sokszor 3,5 nm-re, mely a nemes panel hagyományok folytatásaként ugyanakkora tud lenni egy kettő vagy egy négyszobás lakásban is.
– NULLA tárolófelület, ahol téli holmi, cipők, porszívó, stb. elférhetne. Cserébe tárolj mindent az erkélyen a városkép legnagyobb örömére, mert annak nem kell falat építenünk. Érezd ét, hogy mi így járunk jól, kell a jópénz az asszonynak az új X6-osra.
– És végül ha van lakás belső lépcső, azon a gyerek/nagymama kötöri a fogait.
– Végül ha nincs szerencsénk, a ház tervezője is kellően sz.rházi volt, és lenyelt minden “kompromisszumot”. Így túltette magát azon, hogy a lakás nem élhető; berajzolta a 75%-ra csökkentett bababútorokat CAD-ben; a hasznos alapterület jelentős része helyiségen belüli átlós közlekedőfelületre “sikerült” neki; a küszöböt is beszámolta az alapterületbe; elfogadta, hogy 60 lakáson megspóroltak még egy lépcsőházat, így sötét csövekben kell bolyongani a bejáratig; elfogadta, hogy a nyomorgatás révén a természetes megvilágítás “nem ideális”.
– Ezt az egészet képzeljük el pocsék műszaki szinten megvalósítva.
Mindezt természetesen a 253/1997 Korm. r. OTÉK végletes kipuhítása, lakásokra vonatkozó követelményrendszerének lazítása aktívan támogatja!
Mit mond erre az eladásra építkező?: “Erre van igény.” Hát nem! Lósz.rt Mama! Nem lehet messzire nyújtózokdodni a hitelből, ti meg ezt a pocsékságot kínálgatjátok egy CSOK-nyival drágábban.
Ebből persze sokat köszönhetünk a globálkarvaly 2008-as ajándékának is. Viszont nagyon nagy kár volt hagyni 2010-től így lerobbanni az építőipart, mivel látható, hogy nem tudott visszatérni a korábbihoz hasonló árakkal és minőséggel a 7 szűk esztendő után. Amikor a sok pénzügyes kretén vigyorgott, hogy “nincs is válság”, az építőiparból az aktuális munkák kifutása után egy év alatt eltűnt a tennivaló 98%-a. És ebben nincs semmi túlzás! Ez van, amikor csupa jogász és közgazdász ül döntéshozói helyzetben. Örülök, hogy megvédték az országot, és kivakarták a sunyi pénzügyi trükkök ingoványából, ennek viszont nem örülök.
A kis léptékű lakó építezés “megkönnyítésével” is jól lesz.rták a kalapács nyelét. A szomszéd nem ügyfél, és ha a hurkás nyakú fuxos bunkó “vállalkozó” az orrába épít valami mini nyomortanyát, akkor mehet a bíróságra, hogy az végül küldje el a sunyiba, hogy így járt. Ezen túl a szabályok betartása az építtető felelőssége, így ha nem elég körültekintő és kap egy ellenőrzést, akkor a Kormányhivatal mérlegelés nélkül köteles bontatni. Ezen túl a tervezők azt se tudják, hogy melyik településen milyen munkára milyen eljárás, milyen bejelentés, milyen előzetes fityfiritty kell. Ez is nagyon f.sza lett. 23 éves jogászkák jól kitalálták a minisztériumban.
Ha “szerencsénk van” és sokáig tart ez a konjunktúra, akkor foltokban elzuglósítják, tönkreépítik a maradék élhető kertvárosokat is. Bár szerintem erre nem lesz már idő.
Aztán nem tudom, hogy ha 30 évre elköteleződő emberek egy külső gazdasági rosszidő miatt Forint alapon esnek pofára, az mennyire lesz jó.
–o–
A jogász-közgazdász-politológus-történész valóságot nem érzékelő vezetők tudásának korlátossága mindenképpen baj. Most csupán a környezet és mezőgazdaság néz még nehezebb időszak elé, mint az építőipar 10 éve, és azt nem veszik észre. A tökfej Feldmann államtitkár három elméleti diplomával azt hiszi, hogy az “éghajlatváltozás” annyit tesz, hogy szilva helyett kivit fogunk termeszteni… Hát nem: hosszú hőhullámokat jelent. Forró talajt, rajta nulla termést sőt nulla életet, légköri aszályt, alacsony nyári vízállást, tömeges erdő-mező-városi tüzeket jelent. Amit nem lehet pénzügyi “konstrukciókkal” kezelni.
Sobri Jóska
2018-10-16 at 10:14
lakásfundamenta, fizetek 20200 forintot, mivel csekken adom fel a pénzt.
A kérdésem az lenne a fundamentához, a 20ezer forintomból mennyit írnak jóvá nekem, és mennyi a feleslegesn elvett pénz, pl. gépkocsikhasználata, luxusiroda bérlés, jutalékok stb. Normálisan ezek megszűntetése növelné az egyén megtakartását. Erre miért nem keresi a választ a sajtó?
ómió
2018-10-16 at 10:37
Egy újabb “jól tejelő” ágazatnak is “sanyi”?