Bánki Erik a PS-nek: Óriási extraprofittal, de kevés eredménnyel működnek a lakástakarék-pénztárak
Az eredeti célja a lakástámogatási rendszernek az volt, hogy a magyar családok saját lakáshoz jussanak, amely csak részben teljesült - mondta el a PestiSrácok.hu-nak Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes elnöke. Az így kifizetett évi 70 milliárd forintból a megtakarítók gyakran felújítást és néhány esetben luxusberuházást finanszíroztak. Bánki Erik ezen a helyzeten kíván változtatni, és éppen ezért nyújtott be egy önállói képviselői indítványt. A probléma háttéréről és a megoldási javaslatokról beszélgettünk a fideszes politikussal.
Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke egy önálló képviselői indítványt nyújtott be, amelynek értelmében a kormány kivezetné a lakástakarékpénztárak állami támogatását. Ezzel kapcsolatban a képviselő elmondta, hogy a Fidesz gazdasági kabinetjében átnézték az elmúlt évek otthonteremtési programjainak az eredményességét. Ennek kapcsán azt tapasztalták, hogy a családi otthonteremtési támogatások keretében az odaítélt közel 250 milliárd forintból közel 90000 család részesült. Amíg ebből új-, illetve használt lakásokat vettek az érintettek, addig a lakástakarékpénztárakban felhalmozott pénzek alig egynegyedéből vásároltak lakásokat a kedvezményezettek. Jellemzően teljesen más célokra fordították, például bővítésre vagy felújításra, vagy akár luxusberuházásokra. Ezek nem azt a célt szolgálták, amire eredetileg ki volt találva a rendszer. Az eredeti cél az volt, hogy minden magyar család önálló otthonhoz juthasson. Bánki Erik ezzel kapcsolatban leszögezte: az így kifizetett állami támogatás éves szinten elérte a 70 milliárdot, és úgy találták, hogy bármilyen más támogatási formában ez a pénz jobban hasznosulna.
Extraprofitot tettek zsebre
A lakástakarékok forgalmazói 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tettek zsebre. Eközben annyira kényelmessé tette őket az állami támogatás, hogy hozamot a betéteseknek alig, vagy egyáltalán nem fizettek. Bánki Erik hozzátette, hogy nem piaci alapon működtek, hanem kényelmes burokban dolgoztak. Az állam ugyanis 30 százalék támogatást tett hozzá a lakossági megtakarításokhoz (maximum évi 72000 forint értékben), és ez nem ösztönözte hatékonyabb munkára a pénztárak vezetőit. A probléma nagyságát az is mutatja, hogy az ilyen típusú, azaz öngondoskodó támogatások háromnegyedét kapja a lakástakarék-pénztári rendszer, ehhez képest a lakásépítések egyharmada kapcsolható ehhez a formához. Kormánytényezők néhány nyilatkozata és a mai képviselői indítvány benyújtása arra utal, hogy igyekeznek átgondolni az egész lakástámogatási rendszert, hogy még hatékonyabbá tegyék. Bánki Erik ezzel kapcsolatban elmondta, hogy további lépésekről nem tud nyilatkozni, mert csak idáig jutott el a gondolkodási folyamat. Annyi biztos, hogy ez az évi 70 milliárd forint, ami lakástakarékoknak lett kifizetve, sokkal jobban hasznosul, ha bármelyik másik konstrukcióra fizetik ki. De arról még nincs információ, hogy konkrétan melyik konstrukcióra fordítanák ezt az összeget.
Szó van a CSOK kibővítéséről
Lapunk megkereste Regős Gábort, a Századvég Alapítvány munkatársát is. Az elemző elmondta, hogy azért történt ez a lépés ilyen gyorsan és váratlanul, hogy újabb emberek, akik idáig csak gondolkodtak rajta, már ne léphessenek be ebbe a konstrukcióba. Az alternatívák kapcsán Regős Gábor kifejtette: szó van a CSOK kibővítéséről, de döntés még nincs. Mindenesetre a kedvezményes lakásáfakulcs kivezetése is indokolja azt, hogy valamilyen új konstrukció létrejöjjön, ami hatékonyan tudja elősegíteni az új lakások építését úgy a kisebb településeken, mint a nagyobb városokban. A lakástakarékok kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a már megkötött szerződések változatlan feltételek mellett érvényben maradnak – jelentette ki Regős Gábor elemző.
Vezető kép: MTI