Békés Márton: A Nemzeti Együttműködés Rendszere a magyar történelem folyásának normál üzeme (videó és podcast)
"A Fidesz-KDNP győzni fog 2026-ban, nem lesz itt semmilyen idegen érdekű kormányváltás, rendszerváltás. Az az újabb négy év kell ennek a rendszernek, hogy korszakká tudjon érni. Ugyanakkor már most felhalmozódott rengeteg olyan fizikai, eszmei, szellemi, erkölcsi erő, amit nem lehet elvenni tőlünk" - mondta a Mi kérdezünk című podcastműsorunkban Békés Márton történész, politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója és a Kommentár főszerkesztője, akit Huth Gergely a Nemzeti maximum című új könyvéről kérdezett. Békés Márton a történelmi előképek alapján nem kevesebbet állított, minthogy mi voltunk és vagyunk a Kárpát-medence és ezzel együtt Közép-Európa magállama.
"A rendszerváltoztatás óta eltelt 35 év legfontosabb politika- és társadalomtörténeti eseménye a Nemzeti Együttműködés Rendszere. A posztkommunizmus a Kádár-rendszer folytatása volt, nem valami újnak a megkezdése. A NER viszont teljes mértékben újat hozott és mára, mint politikai, társadalmi rendszer megszilárdult, elindult afelé, hogy korszakká váljon. Fontos tézis, hogy ez a normál üzeme a magyar történelemnek. Azaz most tértünk vissza a rendes kerékvágásba. Amiben a második világháború után éltünk, az volt a kisiklás" - mondta Békés Márton a műsorban.
Ez egy nemzeti rendszer, aminek az origója belül van. A magabíró Magyarországot megvalósítani akaró szisztéma együttműködésén alapul, konszenzusos, népies, barátságos, mindenkit vár. Miként Kovács Ákos Metropolis című albumán a Fel a szívekkel! című dalban is szerepel, a lényeg, hogy mindenki kell hozzá!
váltott érzelmesebb megközelítésre a történész. Majd elmagyarázta:
A nemzeti alapon működő állam felöleli, támogatja, magába olvasztja az egész nemzet közakaratát. Ez egy nagyon-nagyon szép gondolat, az '56-os forradalom is e gyakorlat alapján valósult meg. Ha ilyen előképeket veszünk magunk elé, akkor ezt a nemzeti blokkot, ami a Nemzeti Együttműködés Rendszerének társadalmi alapja, táborokon átívelővé tudjuk tenni. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor politikáját jóval többen támogatják, mint amekkora a Fidesz biztos szavazótábora. Például a legutóbbi, 2022-es választáson 3 millió 60 ezren szavaztak a Fidesz listájára, miközben ugyanazon a választáson a gyermekvédelmi népszavazáson bő 3,6 milliónyian szavaztak nemmel, tehát a nemzeti kormány véleményével egyezően. Ezt hívom úgy, hogy Orbán-koalíció, vagy nemzeti blokk.
Békés Márton szerint ugyanakkor mindez csak az alap, hiszen a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből akkor lesz társadalmi egyetértés (azaz a nemzeti maximum korszaka), ha kellő kulturális hátteret és térfoglalást sikerül biztosítani hozzá.
Békés Márton egyetértett
Huth Gergely megállapításával, miszerint a Nemzeti maximum
egy filozófiai, politikai gyakorlatot, egy identitást ír le, amiben tehát nem nevesített, hogy ki vezetheti a kormányt és ki nem. Ez egy örökérvényű magyar identitás, amit érdemes volt követni az elmúlt évezredben, és érdemes követni a következőkben is. A kötetnek a 80 százaléka az alapozás. (...) Fontos visszacsatolások találhatóak benne a történelmünkből, a kultúrtörténetünkből, de így egyben nagyon izgalmas látni, hogy hogyan jutunk el Mátyás királytól Machiavellin át a két világháború közti nemzeti radikális, népi írókon és újságírókon keresztül 1956-ig, a rendszerváltásig és 2010-ig.
Huth erre egy konkrét tételmondatot is kiemelt a könyvből:
Mátyásnak a világerők ütközőpontjára állított állama egyszerre védte meg a belső szabadságot és a külső függetlenséget, ez utóbbihoz pedig az kellett, hogy szomszédjai segítségével erősítse meg a magállam nyugatról és dél felől egyszerre támadott pozícióját.
Békés Márton erre kifejtette: Hunyadi Mátyás azon dolgozott, hogy megállítsa és kiszorítsa a törököt a Balkánról és fölépítsen egy közép-európai zónát, egy teljes földrajzi, politikai vagy geopolitikai blokkot, amely ellen tud állni a szultán nyomásának, viszont dacolni tud a nyugatról érkező hegemónia-törekvésekkel.
Nem ugyanez zajlik ma? Nem ugyanerre van most is szükség?
tette fel a kérdést a történész. Békés azt is kifejtette, hogy
Orbán Viktor képes a nyugat-európai liberális elitek feje fölött átbeszélni és Nyugat patriótáit megszólítani, miközben kiváló a Vatikán-Budapest kapcsolat, és szerintem ez megmarad a következő Őszentsége alatt is. Mit akarok ebből kihozni? Azt, hogy bő 500 év elteltével nagyon hasonló a történelmi kiindulópont, nem is olyan nagy átváltással le tudjuk fordítani Mátyás korát Orbán Viktor korára, hiszen a történelmi mintázatok ismétlődnek és olyan nagy, megváltoztathatatlan erőktől függenek, mint a demográfia, a földrajzi összefüggések és a történelemnek a kapcsai. Igaz, a V4-ek szétszedése és a lengyelek árulása után Magyarország egyelőre egy vertikális szövetségben gondolkodik, szlovák-magyar-szerb viszonylatban. Az sem véletlen, hogy ötszáz év óta a nyugati erőközpontok, legyen az Bécs, Berlin, meg most éppen Brüsszel csak hegemóniát akarnak gyakorolni Közép-Európa fölött, miközben a magyar ezt továbbra sem hagyja. Ezért mondom, hogy mi voltunk és vagyunk a Kárpát-medence és ezzel együtt Közép-Európa magállama.
A beszélgetés egy másik részén szóba került az a nagyon fontos megállapítás is, hogy
1956 volt a XX. század kellős közepének a nemzeti maximuma. A nép nemzetté vált saját akaratából. Ez történelmi csoda.
A műsor podcast formátumban is meghallgatható. Hallgassa podcastjainkat útközben, telefonon és autóban! Iratkozzon fel Spotify-csatornánkra ITT, vagy iPhone-t használóknak az iTunes-csatornánkra IDE KATTINTVA.
