békés márton
Békés Márton: A Nemzeti Együttműködés Rendszere a magyar történelem folyásának normál üzeme (videó és podcast)
"A Fidesz-KDNP győzni fog 2026-ban, nem lesz itt semmilyen idegen érdekű kormányváltás, rendszerváltás. Az az újabb négy év kell ennek a rendszernek, hogy korszakká tudjon érni. Ugyanakkor már most felhalmozódott rengeteg olyan fizikai, eszmei, szellemi, erkölcsi erő, amit nem lehet elvenni tőlünk" - mondta a Mi kérdezünk című podcastműsorunkban Békés Márton történész, politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója és a Kommentár főszerkesztője, akit Huth Gergely a Nemzeti maximum című új könyvéről kérdezett. Békés Márton a történelmi előképek alapján nem kevesebbet állított, minthogy mi voltunk és vagyunk a Kárpát-medence és ezzel együtt Közép-Európa magállama.Békés Márton a Polbeatben: Nem óvatos, hanem nagyon is határozott Csurka reneszánsz kezdődött el!
"A balliberális reakciók szerint óvatos Csurka-kultuszt épít a Fidesz. Bár nem én vagyok a Fidesz, de én nem valamiféle óvatos kultuszt szeretnék, hanem egy nagyon határozott Csurka-kultuszt! Egy Csurka reneszánszot, ami XX. Század Intézet konferenciájával el is kezdődött - mondta Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója akit - a számos Csurka-interjút készítő Stefka Istvánnal egyetemben - Huth Gergely kérdezett a Revolutio'56 Gasztropubban újraindult Polbeaten.Este hat, R56! - Újraindul a Polbeat: Békés Mártont kérdezzük arról, hogy mit adott nekünk Csurka István?
Másfél éves kényszerszünet után újraindul a PestiSrácok.hu nagy múltú kocsmapolitizálós műsora, a Polbeat, melynek nyílt felvételére minden páros héten, csütörtökön 18 órakor kerítünk sort az új tulajdonos révén ismét üzemelő, (új nevén) Revolutio 56 Gasztropubban. Így e héten Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója lesz Huth Gergely és Stefka István vendége, a téma pedig a XX. Század Intézet szerdai nagyszabású Csurka-konferenciája lesz. Mit adott nekünk Csurka István? Mit érdemes megszívlelnünk rendszerváltó értelmiségi, majd MDF-alelnök és MIÉP-alapító gondolataiból, szavaiból? Hogyan értékeljük ma Csurka István váteszi figyelmeztetéseit? Lehet-e őt a patrióta gondolkodás előképének tekinteni? Mit kezdjünk tagadhatatlan antiszemitizmusával? Ezek a kérdések lesznek terítéken az eheti Polbeaten!Békés Márton: Vegyük már észre, hogy van egy Schmidt Máriánk, aki európai jelentőségű dolgokat mond és ír!
A régi magyarországi elit nem veszi észre, hogy elvesztette a pozícióit, és nem hajlandó elismerni, hogy mások is képesek kiemelkedő teljesítményre – mondta Schmidt Mária professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján. A főigazgató kiemelte: a nyugati világban megbélyegzik azokat, akik a fősodor számára kellemetlen kérdéseket fogalmaznak meg, és az is nagy gond, hogy megszűnt a vita. A könyvet Giró-Szász András méltatta, majd Szabó László, G. Fodor Gábor, Békés Márton, illetve a szerző részvételével pódiumbeszélgetésre került sor a Terror Házában, ahol Békés Márton történész a XXI. Század Intézet igazgatója páratlan szavakkal méltatta Schmidt Máriát.A középosztályra épül a szuverén, stabil ország – Bemutatták György László könyvét
A szegények és a gazdagok is szívesen gondolják magukat középosztálybelinek. Mi olyan vonzó ebben a társadalmi rétegben, mi a jelentősége az erejének, és mi múlik rajta? Ezek a kérdések merültek fel György László közgazdász, egyetemi docens, kormánybiztos új könyvének bemutatóján a XXI. Század Intézetben. A középosztály forradalma – Meritokratikus stratégia a 21. századra című könyvben a szerző által bevezetett új fejlettségi mérőszám is nagy hangsúlyt kapott, hogy ne mások számolják ki az ő mércéjük szerint, mennyire állunk jól vagy rosszul.Nemzeti maximum vagy nihilizmus, Békés Márton vagy Geszti Péter? – Huth Gergely a Magyar Nemzetben
„Különösen érdekes cikket írt Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója nemrég a Látószög blogra. A címe: A nemzeti maximum. Ki nem találják, de a nemzeti tábor régi óhaját erősítette meg benne, miszerint kulturális térfoglalás nélkül a nemzeti együttműködés rendszerének korszaka nem lesz teljes, nem lesz maradandó – írja Huth Gergely, portálunk főszerkesztője a Nemzeti maximum vagy nihilizmus című publicisztikájában a Magyar Nemzetben, ahol Békés Márton pandant nemzeti maximumaként az ARC-kiállítás megnyitóján hitet valló Geszti Pétert nevezte meg.Békés Márton: Bár itthon kormányon van a jobboldal, a világ egészéhez képest mégis ellenzékben dolgozik
Orbán Viktor ötödik kormányzati ciklusának közepén túljutva a rövidebb távú jogi-gazdasági és a középtávú társadalmi célok után nem túlzás a hosszú távú kulturális célokat fókuszba helyezni - fogalmazott Békés Márton a Látószög blogon megjelent írásában. A XXI. Század Intézet igazgatója rámutatott, hogy egy politikai rendszer maradandóságát belpolitikai stabilitása, működtetőinek állandósága és időtartamának hossza adja, viszont az általa hagyott kulturális lábnyom teszi felismerhetővé és emlékezetessé.XXI. Századi Intézet: Nem ért véget a történelem, a politikai győzelemért harcolni kell
A Mindig péntek, a XXI. Század Intézet péntek délutánonként jelentkező podcast-műsora elkészítette őszkezdő adását, melynek első része összefoglalja a nyár végének legfontosabban hazai belpolitikai eseményeit és azok tanulságait, második részében pedig a legutóbbi németországi tartományi választásokat értékeli. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel vezető elemzővel és Bíró András kutatóval.Békés Márton: A technológia állománya túlcsordult tudatunkon, nem vagyunk képesek átfogni
Életünkre ma a technológiai fejlődés fejti ki a legnagyobb hatást - minderről a Látószög blogon megjelent publikációjában ír részletesen Békés Márton. A XXI. Század Intézet igazgatója kiemelte, hogy ezen belül a technológiai fejlődés egy-két évtizede szinte kizárólag az infokommunikációs eszközök és hálózatok kapacitásának bővüléseként és integrációjuk mélyüléseként értelmeződik. Mint írja, ez a drámai változásokat generáló aktor eredendőbb hatás fejt ki gazdasági szerkezetünkre, szociális kapcsolatainkra, kulturális viszonyainkra és lelki életünkre, mint gondolnánk.Ajánljuk még