békés márton
Politikai megrendeléseket kapnak külföldről a kormánykritikus magyar médiumok
Az Alapjogokért Központ Igazságháborúk című konferenciáján felszólalt Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, aki ismertette az intézet legújabb kutatását, amely a külföldről finanszírozott médiával foglalkozik. Ebben világossá vált, hogy a megvizsgált kilenc médiatermék írott anyagainak több mint fele összesített átlagban negatívan állította be a kormány munkáját, és finanszírozásukat éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban nyerik külföldről.Nagy a baj, ha már gyűlöletbeszédnek számít kimondani, hogy a házasság egy férfi és egy nő köteléke
Ahogy 1848-ban, most is szabadságharc zajlik a független sajtóért – fogalmazott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. A kutatóintézet Igazságháborúk II. című konferenciáján beszédet tartott Gulyás Gergely is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: az igazság az, ami szabaddá tesz, és a szabadság ad garanciát arra, hogy az igazságot meg lehessen írni. Az eseményen részt vett Boris Kálnoky, az MCC médiaiskola vezetője, aki szerint nagy a baj, ha már gyűlöletbeszédnek számít kimondani bizonyos országokban, hogy a házasság egy férfi és egy nő köteléke.A nemzeti maximum és a tihanyi jobboldal – Békés Márton és Hegedűs Zoltán "főideológusok" a Polbeatben
"A nemzeti blokknak, a Kötcsén is meghirdetett "szélesen megyünk" elvnek az a lényege, hogy egy nemzeti maximumot teremtettünk, amibe a társadalom nagy része belefér" - válaszolta Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója Huth Gergely felvezetésére, miszerint a 13 évnyi kormányzásnak az az egyik eredménye, hogy nagyon sokan lettünk, mindenki felfedezte magában a fideszest, emiatt is fontos, hogy meghatározzuk: kik is vagyunk? Az elmélyült, helyenként vitába hajló Polbeat beszélgetés a nemzeti oldal önmeghatározásáról szólt, melynek kézzel fogható, komoly kísérlete a Tihanyi jobboldal című esszégyűjtemény. A Kommentár Alapítvány gondozásában megjelent gondolatébresztő zsebkönyvet Békés Márton szerkesztette, a szerzők sorában pedig ott szerepel a műsor másik vendége, Hegedűs Zoltán történész, a Tranzit fesztiválok egyik alapítójának neve is. Ő úgy látja: a legfontosabb az ember és nem a dogma. A műsor vendégeinek sorában Stefka István is helyet foglalt, aki a százötven éves polgári-nemzeti tradíció egy másik áramlatát képviseli, hiszen az 1987-es lakiteleki találkozó óta rádióriporterként, íróként és televíziósként a népi-nemzeti jobboldal kérlelhetetlen híve és hirdetője.Békés Márton a PS-nek: Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye a létrejövő, új világrendben – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Világtörténelmi fordulóponthoz érkeztünk. Számos jel utal arra, hogy az USA által fémjelzett egypólusú világrend letűnőben van – állítja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Bár az orosz–ukrán háború egy kísérlet arra a Biden-adminisztráció részéről, hogy fenntartsa az egypólusú világrendet, azt azonban már nem tudja megakadályozni, hogy több hatalmi erőtér jöjjön létre. Ilyen erőterek az euroatlanti térség mellett Eurázsia, illetve Dél-Amerika és Afrika is. Hosszú utat tettünk meg, amíg elérkeztünk ezen világtörténelmi fordulóponthoz. Az 1815 és 1917 közötti száz év az európai nagyhatalmak gyarmati hegemóniájáról szólt. Aztán 1917-ben felemelkedett az USA és a lenini Szovjetunió, így a második száz évet már a két szuperhatalom vetélkedése határozta meg. 1989–90-ben a Szovjetunió összeomlott, és 2016-ig úgy tűnt, hogy eljön az egypólusú világrend, Amerika százada. Ám Donald Trump elnöksége véget vetett a terjeszkedő, a liberális demokráciát háborúkon keresztül exportálni akaró amerikai törekvéseknek – magyarázza Békés Márton történész. A mélyállam, a mocsár azonban visszavágott az őt lecsapolni akaró Trumpnak, így most Bidenék megpróbálják visszaállítani az amerikai hegemóniát. A többi között erről szól az orosz–ukrán háború. Az azonban már tény, hogy létrejött egy orosz–kínai, egy afrikai és dél-amerikai pólus, vagyis új, többpólusú világrend van kialakulóban – mondja Békés Márton. Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye az új világrendben. Az adásból ez is kiderül. Részletek a videóban!Véget ért a pancser konzervatívok kora, megszületett a tihanyi jobboldal – széljegyzet a harmadik nemzedék krédójához
Harminchárom év telt el a rendszerváltoztatás óta, s immáron a magyar jobboldal harmadik nemzedéke, a tihanyi jobboldal is megszületett. Az első a lakitelki volt. A kommunista diktatúra alatt őrzői, a rendszerváltoztatás után pedig gondozói voltak a magyar kultúrának, s a szocializmus lebontásában találták meg történelmi létük értelmét. A második a Fidesz-alapítók nemzedéke lett. Megszabadították az országot a posztkommunizmus nyűgjétől, saját politikai és kulturális mintákat teremtettek, társadalmi többséget alakítottak ki és egy új, sikeres politikai rendszert építettek fel. Lerakták a szuverén politika alapjait. És végül íme, a harmadik nemzedék, a tihanyi jobboldal! Dolga nem kisebb, mint egy új, nemzeti korszak megteremtése. A siker receptje már rendelkezésre áll, a politikai keret létezik, a társadalmi többség megvan. Vége a másolásnak, vége a pancser konzervatívok korának. Felébredtünk a dogmatikus szendergésből. Következhet a kultúra megszerzése.Békés Márton: globális-progresszív hálózatok része a baloldal
Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának nagyelemzése a napjainkban „dollárbaloldalnak” nevezett ellenzéki csoportosulás tizenkét évre visszanyúló, főképp amerikai összeköttetéseiről, atlantista frontorganizációiról és hazai lobbistáiról szól.Hol terem a tihanyi jobboldal? – A magyar jobboldal sikerét a közösségben való gondolkodás és cselekvés szavatolja
Magyarország iszonyú ellenszéllel dacol. Legkésőbb a migránsválság 2015-ös kitörése óta napi szinten tapasztalhatjuk, milyen zsigeri gyűlölettel ront neki a nemzetközi progresszív–globalista hálózat mindennek, ami nem a magányosan fényűző kozmopolita fogyasztó. Gyűlölt ellenségük a vallás, a nemzet és a család. Magyarország – nem kevés kurucsággal – mindhármat zászlajára tűzte, miután 2010 tavaszán megszabadult az MSZP–SZDSZ-től; ezzel olyannyira magára haragította a hálózatot, hogy az már 2011-ben megkísérelte elmozdítani a kétharmados nemzeti kormányt. A körülmények azóta se javultak, legfeljebb mi lettünk combosabbak, és ilyen helyzetben különösen nehéz építeni. Márpedig építeni kell, mert kuruckodással csak háborúzni, béklyókat lerázni lehet, fejlődni nem. A Tihanyi jobboldal című zsebkönyv arról tanúskodik, hogy a magyar jobboldal erősen keresi, mit akarjon felépíteni, de arról is, hogy még nem teljesen találta meg.Békés Márton: a baloldal már belebukott a dollárbotrányba, csak ők ezt még nem tudják
Mindenekelőtt Karácsony Gergely felelősségét kell itt felvetnünk, az ő embere szervezte az egészet – állítja a történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, a Kommentár főszerkesztője a Mandinernek adott interjújában.Nemzetközi recept segítségével próbálja a baloldal megbuktatni az Orbán-kormányt
A magyarországi baloldal történelmi válsága közepette pártjaik legfeljebb botránypolitizálásra tudják kihasználni parlamenti jelenlétüket. Ezért minden korábbinál látványosabb azoknak a hivatásos „civileknek” a fellépése, akik legújabban a közoktatásügyben tapasztalható elégedetlenkedésre települtek rá. Innen visszatekintve válik igazán világossá az elmúlt tíz év tapasztalata, miszerint egy vágyott magyar Majdan technológusai dolgozzák ki az éppen aktuális ügy dramaturgiáját, ők határozzák meg a tüntetések színpadra állításának műfaját és írják meg a szakmai problémák politikai konfliktussá szélesítésének forgatókönyvét. A módszertan nem saját, hanem nemzetközi receptet követ, amelyet számos „színes forradalom” során sikerrel alkalmaztak, a hozzávalók (médiahadjárat, nagykövetségi nyomásgyakorlás, operatív beavatkozások, Soros-dotáció) gondos adagolásával együtt – írja a XXI. Század Intézet igazgatója legfrissebb elemzésében.Ajánljuk még

















