Nagy a baj, ha már gyűlöletbeszédnek számít kimondani, hogy a házasság egy férfi és egy nő köteléke

Szánthó Miklós nyitóbeszédében úgy fogalmazott: ahogy 1848-ban, most is az a cél, hogy több lehetőség legyen a nyilvánosság tájékoztatására.

– mondta. Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint nagyon megváltozott a klasszikus liberális felfogás a médiában is. Szánthó Miklós szerint egykor a liberálisok küzdöttek a tömegdemokráciáért; aki ma ilyet tesz, azt populista bélyeggel illetik. Kiemelte:

Szerinte manapság a szólásszabadságot, az úgynevezett woke vagy safe space (sértő gondolatoktól mentes tér – a szerk.) nevében igyekeznek korlátozni, valamint az internetes szabadságot cenzúrázzák különböző érzékenységekre hivatkozva. Kiemelte, hogy Magyarország a nyugati felfogással ellentétben a józanság és a médiaszabadság szigete. Hozzátette, hogy Magyarországon kivételesen szabad a média, bármilyen politikai vélemény megjelenhet. Szánthó Miklós példaként említette a német médiaviszonyokat, ahol a meghatározó társadalmi ügyekben, mint például a migráció vagy az ukrajnai háború, a média 90–95 százaléka azonos álláspontot képvisel, és az ettől eltérő véleményeket elhallgattatják. Úgy fogalmazott:

Az igazság az, ami szabaddá tesz, és a szabadság ad garanciát arra, hogy az igazságot meg lehessen írni

Gulyás Gergely a konferencián kiemelte: Magyarországon nagyon különböző értékvilágok jelennek meg a főirányú sajtóban, a radikális szélsőbaloldaltól a radikális jobboldalig mindennek megvan a fóruma, minden megtalálható, és mindenkinek van lehetősége arra, hogy a magyar közélet vitáiban részt vegyen. Szerinte éppen ezért a viták teljes körűbbek és szabadabbak, mint Nyugat-Európában, ahol az önmagát korábban konzervatívnak nevező sajtó már minden fontos kérdésben feladta a pozícióit. Gulyás Gergely kijelentette:

A miniszter szerint a XXI. század fenyegetése az, hogy a balliberális témák kizárólagosságra tesznek szert, és aki ezeket nem fogadja el, az nem lehet a politika részese.

– hangoztatta, hozzátéve: Közép-Európa, és különösen Magyarország nem adta fel azt a célkitűzést, hogy a normalitás a jövőben is érvényre juthasson. Gulyás Gergely azt mondta:

Kérdés ugyanakkor, hogy maradnak-e a társadalomban olyan, egyébként a társadalmat összefűző, hosszú távon működtetni képes elvek és fundamentumok, amelyeket mindenki helyesnek és vitathatatlannak fogad el.

– fogalmazott, majd megjegyezte: Nyugat-Európa legtöbb országában már a jobboldali pártok sem hajlandók vitákat vállalni azokról a témákról, amelyekről a hétfői konferencia is szól. A miniszter szerint az EU azoknak az erőknek a szavát igyekszik felerősíteni egy-egy tagállamban, amelyek a választásokon kisebbségben maradtak. Közölte: ez egy regisztráció nélküli és antidemokratikus kísérlet arra, hogy "zsarolással, pénzek visszatartásával, fenyegetéssel, szavazati jog megvonásával" próbálják előnyben részesíteni azokat a politikai célkitűzéseket, amelyek egy demokratikus megmérettetésben nem kapták meg a szükséges többséget. A miniszter úgy fogalmazott:

Kijelentette: ha igazságháborúkról beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy az igazság az, ami szabaddá tesz, és a szabadság az, amely megadja a garanciát arra, hogy az igazságot meg lehessen írni. Gulyás Gergely szerint a jelenlegi helyzetben a magyar kormánynak részt vennie az európai közéleti vitákban, és ugyanígy kell tennie az olyan "gondolatgyáraknak" is, mint amilyen például az Alapjogokért Központ.

– szögezte le.

Nagy a baj abban az országban, ahol gyűlöletbeszédnek számít az, ha valaki kimondja: a házasság egy férfi és egy nő között kell megtörténjen

A konferencián Abnormalitás a transzatlanti világban címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. A nyugat-európai sajtószabadságról és a liberális média társadalomra gyakorolt hatásáról beszélt Jorge González-Gallarza, az Uncommon Decency podcast műsorvezetője és Boris Kálnoky, az MCC médiaiskolájának vezetője. González-Gallarza arról beszélt, hogy a gyűlöletbeszéd határai nagyon kényesek és rossz irányba mozdultak el az elmúlt években. Kiemelte, hogy a liberális világnak a szólásszabadság kéne legyen a gerince. Hozzátette:

Mint mondta, jelenleg az a tendencia a nyugati médiában, hogy el akarnak hallgattatni bizonyos véleményeket, de cserébe a kisebbségi jogokat nyugodtan lehet hangoztatni. A műsorvezető úgy fogalmazott:

González-Gallarza pozitívan értékelte, hogy Magyarország ellenáll a cancel culture (eltörléskultúra – a szerk.) trendjének. Úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy hazánkban megőrizték a sajtó és véleményszabadság rendszerét, tekintve, hogy nyugaton ezt már sok helyen eltörölték. Boris Kálnoky, az MCC médiaiskolájának vezetője példaként hozta fel, hogy Németországban már félnek az emberek kimondani a véleményüket. Tudják, hogy óvatosan kell fogalmazni bizonyos témákról. Hozzátette:

Beszélt továbbá arról, hogy Németországban voltak korábban is voltak szélsőséges mozgalmak, például, akik azért harcoltak, hogy három férfi és két nő együttélése legyen elfogadott az országban, de ezek – mint elmondta – nem tartottak sokáig. Kiemelte:

Úgy fogalmazott: az, hogy a kormány és a magyar média kimondja a véleményét, világszinten is hatással van a közéletre. Hozzátette: a baloldali erők falnak fognak ütközni Nyugat-Európában, hiszen szembemennek a saját érveikkel. Aláhúzta: a migráció támogatása és a hagyományos családmodell elleni támadás nem fér meg egymás mellett. A muszlim bevándorlók, akik továbbra is hajthatatlanul támogatják a normális családmodellt, reagálni fognak minden hasonló eszme elleni támadásra. Kiemelte:

González-Gallarza felvázolt egy olyan elméletet, amelyben a családok intézményének felszámolása szinte már járulékos veszteségnek fog tűnni. Szerinte a nagyobb cél, hogy az egyéneket megfosszák a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodástól. Úgy fogalmazott:

Szerinte Magyarországon azért sikeres a konzervatív oldal, mert egy olyan atmoszférát teremtettek, amely szimpatikus és előnyös a családoknak.

A külföldről származó forrásokkal együtt megrendelés is érkezik politikai célokkal kapcsolatban

A konferencián felszólalt Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, aki ismertette az intézet legújabb kutatását, amely a külföldről finanszírozott médiával foglalkozik. Ebben világossá vált, hogy a megvizsgált kilenc médiatermék írott anyagainak több mint fele összesített átlagban negatívan állította be a kormány munkáját, és finanszírozásukat éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban nyerik külföldről.

A donorok között dobogós helyen szerepelnek a Soros György által irányított-birtokolt Nyílt Társadalom Alapítványok, az Amerikai Egyesült Államok kormányügynökségei, a nemzetközi alapítványhálózatok és a globális nagyvállalati szektor szereplői. Az igazgató elmondta: a finanszírozással együtt politikai megrendelés is érkezik az adott médiumokhoz.

A XXI. Század Intézet a Magyarországon működő és itt bejegyzett kormánykritikus médiatermékek közül – kizárólag nyílt forrásokon alapulva – megvizsgáltak esetében arra a következtetésre jutott, hogy az online tartalomszolgáltatók (444, Partizán, Telex), a külföldi tulajdonban vagy finanszírozásban lévő médiumok (Szabad Európa, RTL) és a magukra tényfeltáróként-tényellenőrként tekintők (Átlátszó, Direkt36, K-Monitor, Lakmusz) egyaránt külföldi forrásokat kapnak, összesített éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban.

Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi