Meddig ér el Mark Zuckerberg keze? Ki tud gátat szabni annak az embernek (vagy cégnek), aki még az Egyesült Államok hivatalban lévő elnökétől is elveheti a szót? Kik azok a cenzorok, akik képesek felülírni egy ország alkotmányát? Egyáltalán honnan tudjuk, hogy mit szabad és mit nem, ha hetente módosítják a szabályzatot? Ezúttal a Hetek került Zuckerberg célkeresztjébe, amiért leírtak valami olyasmit, amivel a cenzorok nem értettek egyet. Nem gyűlölködtek, nem uszítottak közösség tagjai ellen, de még csak csúnyán sem beszéltek. Mindössze annyi a bűnük, hogy leírtak egy nevet.
Ha letiltásról, korlátozásról és cenzúráról van szó, a PestiSrácok.hu munkatársai hosszan tudnának mesélni, de ez nem egyedi jelenség. A közösségi média térnyerése óta egyre nehezebb véleményt nyilvánítani. Azt hinné az ember, hogy a szabályok betartásával elkerüli a digitális véleményterrort, de naponta hoznak újabb és újabb szabályokat, amelyek visszamenőleg is érvényesek. Az én csatornám például ezért került kényszerszabadságra. Erről bővebben ITT olvashattok.
Vannak persze kivételes esetek, amikor már a szabályokat sem kell megsértened. Nem kell gyűlölködnöd, közösség ellen uszítanod. Nincs szükség rasszizmusra vagy homofóbiára. Az is elég, ha a rossz oldalon állsz. Kiváló példa erre Kulifai Máté és a Hetek esete, akiket Zuckerberg tiltással fenyegetett a közösségi alapelvek folyamatos megsértése miatt.
Nincs indoklás. Nincs magyarázat. Már egy hivatalosan bejegyzett sajtóorgánum sincs biztonságban. Mi olyat tett a Hetek, ami sértette Zuckerberg kék hajú cenzorainak kényes ízlését? Kulifai Máté posztjából kiderült: Leírtak valamit, amit nem kellett volna. Gyűlölködés? Nem. Uszítás? Nem. Hergelés? Nem. Egyik sem. A bűnük, hogy leírtak egye nevet, amit Zuckerberg szerint nem lett volna szabad:
Zuckerberg ezzel beavatkozik Magyarország belügyeibe
Itt szó sincs “szabályszegésről”. Ez nem a közösségi alapelvek megsértése. Ez nem gyűlöletbeszéd. Ez önkény. Abból is a legveszélyesebb. Egy magáncég már nem csak azt dönti el, hogy mit írhatsz, hanem azt is, hogy kiről. Kulifai Máté kiválóan megfogalmazta:
Ez a szólás-, és sajtószabadság súlyos megsértése, hogy nem nevezhetem nevén az egyik magyar politikust – még akkor sem, ha épp kritizálni szeretném.
Zuckerberg úgy döntött, hogy Toroczkai László nem létezik. De ez nem Toroczkairól szól, hanem a Facebookról. Egy magáncég úgy döntött, hogy egy választott politikusnak nem lehet náluk fiókja. Ha az ember nehezen is, de túlteszi magát rajta. Most viszont már ott tartanak, hogy a nevét sem lehet leírni. Mi a következő lépés? Kire haragszik meg Zuckerberg legközelebb? Ha az Amerikai Egyesült Államok elnökét letilthatták, mit számít nekik egy-két magyarországi hírportál vagy politikus? Ha a sajtó nem adhat hírt a politikusról, a politikus pedig nem beszélhet, akkor az olyan, mintha nem is létezne. Ha pedig nem létezik, akkor nem is szavazhatsz rá. Tegnap Trump, ma Toroczkai, holnap pedig Orbán Viktor. Ki tudja, mi sérti meg legközelebb Zuckerberg alapelveit.
Cenzúra és cenzúra között is van különbség
A diktatúrát szinte minden normális ember elítéli. A nyugati világban szocializálódott ember nem fogadja el, ha az állam tiltja a szabad véleménynyilvánítást, de itt van egy kis bökkenő. Míg mindenki elítéli Kínát, a Közel-Keletet vagy Észak-Koreát a szigorú véleménydiktatúra és cenzúra miatt, addig ezen emberek egy része egy vállrándítással letudja, ha egy magáncég teszi ugyanazt. Miért fogadják el az emberek, ha egy magáncég a világ legsötétebb diktatúráitól másolja a “közösségi alapelveit”?
Tegyük fel magunknak a kérdést: Mi van akkor, ha nem magáncégként tekintünk a közösségi médiára, hanem a globalisták meghosszabbított kezére? Mi van akkor, ha a közösségi média elterjesztésével a nyugati (globalista) elit valójában csak kiszervezte a cenzúrát? Ők mossák kezeiket, hiszen nem ők korlátoznak, a cenzúra azonban kivétel nélkül az ő érdekeiket szolgálja. Nem gyanús ez egy kicsit?
A PestiSrácok.hu teljes csapata elítéli a cenzúrát és kiáll a Hetek mellett. Ne magáncégek döntsék el, hogy mit mondhatunk és mit nem.
(Borítókép: Mark Zuckerberg 2018. május 22-én. Fotó: John Thys / AFP)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS