Benyalni Brüsszelnek: Vonáék átsminkelték magukat euró-pártivá

Meglehetősen hosszú listát készíthetnénk a Jobbik elmúlt két esztendőben végrehajtott pálfordulásaiból, ezért egy ilyennel terjedelmi okokból nem terhelnénk olvasóinkat. Azt viszont nem tehetjük meg, hogy röviden ne emlékezzünk meg egyik legfrissebb köpönyegfordításukról az euró bevezetése kapcsán. Az a párt, amely a kezdetektől markánsan ellenezte a közös európai fizetőeszköz bevezetését – mondván, az óriási károkat okozna az országnak –, most fogta magát, és faarccal elkezdte ennek az ellenkezőjét hirdetni. Ráadásul azt ígérik (vehetjük akár fenyegetésnek is), hogy ha kormányra kerülnek, be fogják azt vezetni. Legalább már ebben is egy követ fújnak a ballib pártokkal… 

A Jobbik számos pálfordulása között talán elsikkadt a legutóbbi, az euró bevezetése kapcsán végrehajtott, kecsesnek nem mondható piruettjük. Sokan talán legyintenek rá, mivel nem sejtik: ez legalább annyira húsba vágó, nemzeti sorskérdés, mint a kötelező kvóta elutasítása (amely mögül szintén kihátrált a Jobbik, és nem szavazta meg a betelepítést ellehetetlenítő alaptörvény-módosítást). Olyan kérdés, amelyben nem lehet attól függően változtatgatni a pártprogramot, hogy éppen melyik oligarcha kezében van a póráz. A Jobbik mégis ezt tette.

A pálfordulás alaphangját Vona Gábor pártelnök adta meg egy október végi külföldi újságíróknak tartott eligazításon, ahol azt ecsetelte: az euró bevezetése nem politikai, hanem gazdasági kérdés. Amennyiben meglesznek a feltételei, támogatják a bevezetését, de nem szeretnék „túl gyorsan nyomni a pedált” – tette hozzá. Ez még egy óvatoskodó, cizellált beszéd, viszont már fehéren-feketén benne van, hogy a szándékuk megvan az euró bevezetésére – pedig korábban mereven elutasítottak minden ilyen fölvetést.

Varga-Damm Andrea és Vona Gábor egy 2015 februári sajtótájékoztatón; Fotó: MTI/Nagy Lajos

Vonánál egyértelműbben fogalmazott Varga-Damm Andrea, a Jobbik „ügyvédje”, aki a GKI Gazdaságkutató november végi üzleti konferenciáján kerek-perec kijelentette:

Szeretnénk bevezetni az eurót. Ennek pragmatikus oka van, a szerződéseket be kell tartani.

(Hogy Varga-Damm esetében miért tettük idézőjelbe az „ügyvéd” szót, arról ITT olvashatnak bővebben) A jobbikos politikus közölte: Magyarország már csak egyetlen kritériumot nem teljesít, az államadósságét, de ezt az EU rugalmasan kezeli.

Nem szeretnénk, ha ez a folyamat elhúzódna!

– nyomatékosította Varga-Damm Andrea. Szavaiból kiderült, hogy ha netalántán 2018-ban a Jobbik kerülne kormányra, a választások után egy-másfél évvel megtörténhetne az eurozónához való csatlakozás.

Gyorsan jött a fordulat

Vona és Varga-Damm októberi, illetve novemberi eurós nyilatkozatai azért is pikánsak, mert a Jobbik parlamenti képviselői még idén október 17-én is tartózkodtak „Az eurózónához való csatlakozási folyamat megkezdéséről” című országgyűlési határozati javaslat szavazásánál. De még néhány hete is Gyöngyösi Márton is azt nyilatkozta:

Maga az euró sem mondható hatalmas sikertörténetnek, éppen az eurót használó országok hatalmas gazdasági különbségei miatt.

Régebben pedig teljesen egyértelmű volt, hogy a Jobbik nem akar eurót. Három éve a párt gazdasági ügyekkel foglalkozó politikusa, Volner János még határozottan kijelentette:

A Jobbik nem szeretné, ha bevezetésre kerülne az euró.

Pukli István épp tüntizik; Fotó: MTI/Mohai Balázs

„Egy brancs maguk”

Az euró-bevezetés hangoztatásával a Jobbik a lehető „legjobb” társaságba keveredett, hiszen a balliberális pártok is időről-időre előállnak ezzel az ötlettel, amikor épp kifogynak az egyéb, világmegváltó javaslataikból. Legutóbb a szocialista Ujhelyi István európai parlamenti képviselő indított online petíciót, amit annyira kevesen írhattak alá, hogy azóta is néma csönd honol az ügyben. Ezzel a szöveggel indította országhódító útjára a petíciót:

Csatlakozzunk az eurózónához, legyen a fizetőeszközünk az euró, és mi pedig legyünk az erősödő magországokkal, és ne »orbánisztáni« illiberalizmust kövessük!

Megfúrása előtt Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt is arról értekezett, hogy ez mennyire jót tenne az országnak. Ám ezzel a szöveggel – ismerve a szocik gazdasági szakértelmét (lásd még: „Nem kell félni, nem fog fájni!”; „Nem fogjuk lehívni az IMF-kölcsönt, csak jó, ha ott van tartalékban” stb.) – csak azt a félelmünket erősítette, hogy semmiképpen sem szabad bevezetni az eurót. Ugyancsak augusztusban állt elő euró-bevezetési ötletével a ballib utcai tüntikézések egyik hordószónoka, Pukli István, aki népszavazást kezdeményezett ez ügyben új pártjával (aki emlékszik a pártcsíra nevére, annak postán küldünk egy kockás inget).

A 28 tagú unió 19 tagállamában már az euró a hivatalos fizetőeszköz. A csatlakozáshoz egy tagállamnak többek közt kordában kell tartania az inflációt, rendezett államháztartással kell rendelkeznie, ezt követően két évig a saját fizetőeszközének stabil árfolyamúnak kell lennie. Magyarország a legtöbb kondícióban megfelel ezeknek a követelményeknek, ám az államháztartási hiány továbbra is jóval magasabb, mint a megkövetelt 60 százalékos GDP-arányos szint. Az elmúlt években a kormány képviselői azt mondták: leghamarabb az évtized végén lehet majd komolyan megvizsgálni a közös uniós fizetőeszköz bevezetését.

A Jobbik szembemegy kitüntetett szakértőjével is 

Ám Vonáékat a jelek szerint nem igazán hatja meg, hogy pálfordulásukkal egy akolba kerültek a balliberálisokkal. Mint ahogy az sem zavarja őket, hogy a párt által 2014-ben Pongrátz Gergely-érdemkereszttel kitüntetett, nemzeti-konzervatív elkötelezettségű közgazdász, Csath Magdolna is időszerűtlennek tartja az euró bevezetéséről beszélni. Mint Csath nemrégiben fogalmazott:

Nem érett rá a magyar gazdaság, semmi nem indokolja, hogy most ezen spekuláljunk, hogy be kell vezetni vagy nem. Ha versenyképes lesz a gazdaság, hogy arról a helyről, ahol vagyunk – és ez ugye nem túl előkelő egyetlenegy versenyképességi listán sem –, legalább 10-15 hellyel előbbre jutunk, akkor azt gondolom, van értelme arról beszélni, ha még akkor lesz eurózóna, van arról értelme beszélni, hogy be kell ebbe a csapatba nekünk kerülni.

Novák Előd figyelmeztet; Fotó: MTI

Az is jelzésértékű, hogy december elején (pár nappal a Varga-Damm-féle nyilatkozat után) a Jobbik leváltott alelnöke, Novák Előd az interneten azt írta:

Ide süllyedtünk: a CEU alapítója és korábbi rektorhelyettese, George Soros helytartója az Alfahíren is hirdetheti, a pártlap által is büszkén kiemelve, hogy „a radikalizmusától (és radikálisaitól) megszabadult Jobbik” mennyivel jobb lenne a magukfajták számára kormányon, mint a Fidesz, hiszen a Jobbik pl. „teljesen megváltoztatta Brüsszellel kapcsolatos álláspontját”, s legutóbb Soros embereként már ő maga moderálhatta a béruniós Jobbik-konferenciát. Bizony, már a saját, nemzeti pénzpolitikát is feladná a párt az euró – korábban ellenzett – bevezetésével, de hát eggyel több vagy kevesebb köpönyegforgatás, korábbi választási ígéret megszegése, nem számít…

Novák ezek után kitartást kívánt a pártban és a frakcióban még ott lévő „magafajtáknak”, hogy egyszer majd innen még vissza tudják fordítani a szekeret, lehetőleg Morvai Krisztinával együtt, akivel 2014-ben „az elvek feladása nélkül” 21 százalékos eredményt értek el.

Hogy a szekér visszafordítása sikerülhet-e ennyi hajtűkanyar után, a jövő zenéje…

Vezető képünkön Vona Gábor éppen új arcot kap; Fotó: 888.hu