A cél annak a biztosítása, hogy Kína és az Egyesült Államok versenye ne forduljon át konfliktusba – mondta amerikai idő szerint hétfőn este Joe Biden amerikai elnök a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott virtuális csúcstalálkozón. A két vezető közötti virtuális találkozó az Egyesült Államok és Kína közötti feszült viszony közepette jött létre. A Biden-adminisztráció többször bírálta Pekinget, a kínai kormány pedig azt kifogásolta, hogy Washington beleavatkozik az ország belső ügyeibe.
Felelősséggel tartozunk a világ és a népeink iránt
– fogalmazott Biden, aki a személyes találkozót előnyben részesítette volna, de a kínai vezető a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el országát. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy legközelebb személyesen találkozhat kínai hivatali partnerével, és hogy nyílt beszélgetést folytatnak majd az emberi jogokról és a biztonsági kérdésekről is. Biden hangsúlyozta, hogy minden országnak ugyanazon szabályok szerint kell játszania. Jelezte, hogy a találkozón felvet olyan kérdéseket is, amelyekkel kapcsolatban az Egyesült Államok tisztviselői aggályaikat fejezték ki.
Feszült viszony
A két vezető közötti virtuális találkozó az Egyesült Államok és Kína közötti feszült viszony közepette jött létre. A Biden-adminisztráció többször bírálta Pekinget az északnyugat-kínai ujgur kisebbség erőszakos elnyomása, a hongkongi demokratikus tiltakozások elfojtása, valamint a Tajvan elleni katonai agresszió miatt. A kínai kormány tagjai pedig azt kifogásolták, hogy Washington beleavatkozik az ázsiai ország belső ügyeibe. A videókapcsolaton keresztül tartott magas szintű találkozón, a Fehér Ház Roosevelt-termében az amerikai elnökhöz csatlakozott többek között Antony Blinken külügyminiszter, Janet Yellen pénzügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is.
Rettenetesen sok időt töltöttünk azzal, hogy beszélgessünk egymással, és remélem, ma este is tudunk őszintén beszélgetni
– mondta Biden, aki arra utalt, hogy a két vezető jól ismeri egymást, ugyanis többször is találkoztak személyesen, amikor mindketten alelnökök voltak.
Világosnak és őszintének kell lennünk azokban a kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet, és együtt kell dolgoznunk azokon az ügyeken, ahol az érdekeink találkoznak. Különösen olyan létfontosságú globális kérdésekben, mint a klímaváltozás
– fogalmazott az amerikai elnök.
Hszi azt mondta Bidennek, hogy mindkét félnek javítania kell a kommunikációján.
Készen állok arra, hogy együtt dolgozzunk elnök úr, hogy konszenzust alakítsunk ki, aktív lépéseket tegyünk, és a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat pozitív irányba mozdítsuk el
– mondta a kínai elnök, aki „öreg barátjának” nevezte Bident.
Szakértők szerint a mostani találkozó fényt deríthet Biden Kínával kapcsolatos elképzeléseire. Az amerikai elnök ugyanis korábban célként fogalmazta meg a kínai befolyás ellensúlyozását, valamint Peking lekörözését a világ színpadán betöltött szerepében. A Biden-adminisztráció ugyanakkor együtt kíván működni Kínával a globális felmelegedés megfékezésében és a globális egészségügyi problémák megoldása érdekében. Az amerikai tisztségviselők nem fogalmaztak meg konkrét eredményekkel kapcsolatos várakozásokat a találkozó előtt, mondván Biden szándéka az, hogy elmélyítse a kommunikációt Kínával.
Forrás: MTI; Fotó: euronews.com
Namond
2021-11-17 at 01:49
Ni má! Bidé, okosat mondott.
Hisz a konfliktus már rég megvan, újólag nem fog bekövetkezni. (Legfeljebb eszkalálódik és az Us felére csökken…..)
moliere
2021-11-16 at 18:16
Még egy kérdés! Amit ez a fénykép sugall, az kinek mit mond el az amerikai “civilizációról”?
Szerintem ez még annál is nagyobb taplóság, mint amit Ursulával csináltak a törökök. (Aki egyébként inkább még azt érdemelte volna, hogy kukoricára térdepeltetve kelljen neki pucsítani egy tevecsődör előtt… de ez a protokollról és a bugrisságról szólt.)
moliere
2021-11-16 at 18:14
Igen, Kínát is jó lenne visszacsomagolni a bugyijába, mert kicsit kiterjesztette magát. Ennek szerintem két oka van (vagy lehet). Az egyik az lehet, hogy Kína történelmében eredetileg nem nagyon volt benne olyan szintű terjeszkedés, mint amit egész kicsi európai országok simán végrehajtottak. A közel-külföldi területek (Tibet, Közép-Ázsia keleti fele, tkp. a Selyemút “rájuk eső fele”, Mongólia, Mandzsúria, és félfüggetlen hűbéresként is csak olyan népek, mint a koreai és a vietnami, mást nem is nagyon foglaltak el, legnagyobb korukban sem. Illetve kivándorlási hullám révén Szingapúr, Malajzia és részben Thaiföld életében fontos szerepet játszanak, de ennyi!)
Viszont hosszú történelmük utolsó 200 éve volt a legnagyobb mélypont, elhúzódó válság, óriási megaláztatás, amelyben a főszereplő az angolszász civilizáció agresszív és arrogáns betolakodása volt. Japán hamar tanult belőle, de túl kicsi volt, túl durván lépett fel, és rajtavesztett. Kína – szerintem – levonta ugyanazt a tanulságot: légy expanzív, különben téged vetnek alá! De ne katonai, vagy ideológiai alapon hódíts, hanem a kereskedelem, pénzügy, és a puha témák segítségével (kultúra, sport, tudomány). Csak miután meggyőző forrásfölénybe kerülsz, akkor érvényesítsd az érdekeid a semleges, távoli, vagy akár ellenséges pontokon a világban! Vagyis tulajdonképpen a Nyugat váltotta ki azt az új kínai reflexet, hogy nem folytathatják a bezárkózás politikáját, ami látványos hiba volt a Ming dinasztia idején, a XV. században, amikor simán meghódíthatták volna a világot.
De lehet, hogy a másik ok a politikai rendszerben keresendő, ami – szerintem – egyfajta fura hibrid, amely leginkább hasonlít az összes háború utáni rendszer közül a nácizmusra. Merthogy nemzeti, szocializmus, és ugyanúgy kezdetben a kereskedelem terén akar hódítani, de kőkeményen fegyverkezik is, és ugyanaz a nép a fő ellensége.
Meg hát ott a pénzkeresés motivációja is, azaz lehet, hogy mentalitásban, polgárosodásban, agresszív pénzhajszolásban most értek oda a kínai polgárok, mint ahová az európaiak kb. 1500-ra. Egy valamit viszont nem szabad elfelejteni: kényszerpályán vannak, vagy nemzetiszocialisták, vagy csak a pénz hajtja őket, mindegy, a civilizációs hátterük, hagyományrendszerük az amerikaiakéhoz képest (akik száz éve már biztosan a primitív, leegyszerűsített bunkóságot kultiválják) nagyon máshol van.
moliere
2021-11-16 at 17:54
Fociban az ilyen meccsekre mondják azt, hogy osztálykülönbség. Két osztály… Feltételezem, itt mindenki tudja, kinek a javára.
“Öreg barátom” 😀 😀 😀
.
Bidennel baj van, tudjuk. De a szövegei azt mutatják meg, hogy az amerikai szellemiséggel mekkora baj van. Érdemes lenne összeszámolni, hogy hányszor használta a “kell” szót, úgy hogy az kifejezetten a tárgyalópartnerére vonatkozott. Na ILYEN mentalitást nem fog soha senki látni egy kínaitól.
Mi az, hogy “felelősséggel tartozunk a világ és népeink iránt”? Ez kétféleképpen értelmezhető csak. A világ a miénk, vagy úgy, hogy a piros gombot azért mégsem fogom megnyomni.
Mi az, hogy “minden országnak ugyanazon szabályok szerint kell játszania”?
Ez azt jelenti, hogy Biden valamiféle ígéretet tesz, hogy ugyan még nem megy nekik igazán jól, de ők is a kínai szabályok szerint fognak játszani? Mert az érdekes de önzetlen gesztus lenne.
Vagy csak a szokásos amerikai bugris arrogancia. Mindenki úgy ugrál, ahogy fütyülünk.
Remélem, hogy spanyol ajkú szocializmus lesz abban az országban, de előtte még kéne egy békeharcos elmebeteg elnöknek, aki tényleg átveszi a hadsereget és leszereli a robbanófejeket. A többi már házatlan csiga.
Logikus
2021-11-16 at 17:41
Az USA milyen alapon játsza a világ rendőrét?
Milyen alapon folytat agresszív tevékenységet? Az elmúlt 30 évben hány országot is támadott meg és tett tönkre fegyverrel? Miért baj az az USA-nak, ha Kína meg akarja előzni, és a gazdasága erősebb az amerikainál?
Tyukodi pajtás
2021-11-16 at 08:23
Mindent elmond a Nyugat hanyatlásáról, hogy nem találtak meggyőzőbb strómant Bidennél.
khm
2021-11-16 at 08:14
És a személyes találkozójukon aludni,vagy fingani fog ez a demokrata elnök? Esetleg mind a kettőt?
Hszi Csin-ping pedig régi kínai szokás szerint beleköp az erre a célra felállított edénybe?
Vágyom az egyenes adásra. 🙂