Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg háborúban áll Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön, Helsinkiben, sajtótájékoztatóján az amerikai elnök.
A kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e NATO-hoz vagy sem, hanem az, hogy mikor tud csatlakozni
– szögezte le Joe Biden a vilniusi NATO-csúcs után, amelyen semmilyen csatlakozási ütemtervet sem nyújtottak be Ukrajna számára. Biden kijelentette: azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. Hozzátette: nem gondolja, hogy a háború több évig tartana.
Remélem, az a várakozásom, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívája során, ami előbb vagy utóbb tárgyalásos rendezéshez vezet majd
– mondta az amerikai elnök. A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség “egységesebb, mint valaha”.
A szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért, de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik
– mondta az amerikai elnök. Biden hihetetlen előnynek nevezte Finnország NATO-csatlakozását, amikor a csúcstalálkozóról hazatérőben, csütörtökön, Helsinkiben finn vezetőkkel találkozott. Sauli Niinistö finn államfővel a helsinki elnöki palotában tartott kétoldalú találkozóján kijelentette:
nem hiszem, hogy a NATO valaha is erősebb volt.
Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. Az Európai Unió tagállamai közül messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal: mintegy 1340 kilométer. Finnország csatlakozásával a NATO Oroszországgal közös határa a duplájára nőtt.
A finn elnök “biztonságunk új korszakáról” beszélt. Niinistö köszönetet mondott a támogatásért az Egyesült Államoknak, és elismerően nyilatkozott arról, hogy Joe Biden egységet alakított ki a vilniusi NATO-csúcson.
A finn államfővel tartott megbeszélése után az amerikai elnök Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland állam- és kormányfőivel tartott találkozót, amelyen az éghajlatváltozás kérdéseit vitatták meg. Biden szorosabb együttműködést szorgalmazott a klímaválság kérdésében. Leszögezte: “ez az egyetlen, az emberiség létét fenyegető veszély, és nincs sok időnk, de bízom abban, ha továbbra is együtt munkálkodunk, kezelni tudjuk (a válságot)”.
Az északi országok mindig is vezető szerepet játszottak ebben
– tette hozzá.
Több észak-európai ország élen jár az éghajlatváltozás elleni harcban és a megújuló energiák felhasználásában. Dánia például célul tűzte ki, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mette Frederiksen dán miniszterelnök elismerően szólt arról, hogy Joe Biden visszavezette az Egyesült Államokat az éghajlatváltozás elleni harcba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csupán a klímaválságot kell megoldani, hanem munkahelyeket is kell teremteni az emberek jövőbeli jóléte érdekében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Facebook
Twitter
YouTube
RSS