Pesti Srácok

Boomerlázadás – Hamis ügynökvádak Boros Imre ellen, és az MNB aranykészletének eltüntetése

Boomerlázadás – Hamis ügynökvádak Boros Imre ellen, és az MNB aranykészletének eltüntetése

A Boomerlázadás hétfői adásában Göblyös Sára műsorvezető vendégei Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány tárca nélküli minisztere és Stefka István, a Pesti TV programigazgató-helyettese voltak. A televíziós vitabeszélgetésből megtudtuk, hogy Borost kik és miért vádolták meg alaptalanul 2002-ben az állítólagos III/2 ügynöki múltjával. Képet kaptunk arról is, hogy miért kellett külföldi bankokat feltőkésíteni a magyar nemzet vagyonából és hogy hová tűnt a Magyar Nemzeti Bank hatvankét tonna aranytartaléka. Betekintést nyerünk abba is, hogy kik szalámizták le, és miért a történelmi pártokat – a Magyar Szociáldemokrata Pártot, a Független Kisgazda Pártot –, és miért jutott erre a sorra az MDF és az MSZP is.

A rendszerváltoztatás után hullottak ki a csontvázak a szekrényből, ha pedig nem voltak ilyenek, kreáltak. Így történhetett meg, hogy bizonyítékok nélkül, alaptanul vádolták meg Boros Imre közgazdászt, állítólagos ügynöki múltjával kapcsolatban. Boros a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott osztályvezetőként, amikor a bank a németországi Volkswagennel bűnügybe keveredett, s Boros volt az, aki szakértőként a magyar ügyészséggel és rendőrséggel dolgozott együtt a történtek felderítése érdekében. Boros ténykedése sokak szemében szálka lehetett, az ügynökmúlttal való rágalmazás kiváló bosszúnak tűnt egyesek szemében. Az egykori közgazdásznak élénk emlékei vannak az átmeneti időszak pénzügyi állapotairól is:

Kincs, ami nincs

PestiSracok facebook image

Természetesen ekkor már megjelentek azok a nemzetközi szinten is mozgó üzletemberek és gazdasági körök, akiknek érdekében állt az ország teljes csődbe vitele, ami által lehetőségük lett volna az ország teljes kifosztására. Ugyan a tervet Soros György és társai nem tudták száz százalékosan végrehajtani, de sajnálatos módon az Antall-kormánynak hézagos információ voltak a valós helyzetről, ezért mehetett végbe az a fajta privatizáció, amellyel valójában hosszú évtizedekre eladósították az országot.

A műsorban az MNB aranytartalékainak eltűnéséről is szó volt. Mint ismeretes, Surányi György egykori jegybankelnök alatt eladták az MNB aranytartalékait, mondván a dollárnak jobb az árfolyama. Hatvankét tonna arany tűnt el.Ez akkora sokk volt a magyar gazdaságnak, hogy emblematikus vállalatokat, és stratégiai ágazatokat kellett külföldi kézbe adnia. A 2010-ben hatalomra kerülő Orbán-kormánynak ezekkel a húsz évvel ezelőtti gazdasági károkkal is meg kellett küzdenie a gyurcsányi örökség mellett. A műsor végén Boros beszélt még azokról a rendszerváltozás hajnalán fontos pártokról – mint az MDF, az SZDSZ, az FKGP –, amelyek néhány év, vagy egy röpke évtized után eltűntek a közélet színpadáról. Ezek a történetek már elvezetnek minket napjaink politikájához, a baloldal örökké tékozló, nemzetközi, idegen erőket kiszolgáló stratégiájához, és a konzervatív értékeket valló magyar kormány merész, unortodox gazdaságpolitikájához. A teljes adást itt tekinthetik meg.

Forrás, fotó, videó: Pesti TV

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.