Pesti Srácok

Boros Imre a PS-nek: Kormányok bukhatnak az agyatlan nyugati szankciós politika miatt

Boros Imre a PS-nek: Kormányok bukhatnak az agyatlan nyugati szankciós politika miatt

Megyünk bele az őszbe, egyre hidegebb az időjárás, közeleg a fűtési szezon, ám a Nyugat megrögzötten kitart az Oroszországgal szembeni szankciós politika mellett. Ennek következménye, hogy az egekbe szöknek az energiaárak, amely egyre nagyobb feszültséget okoz szerte az Európai Unióban. A horribilis gázár miatt soha nem látott mennyiségű pénzt kell fizetniük a mezőgazdaságban dolgozóknak a műtrágyáért. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy emiatt szállnak el az élelmiszerárak. Mindez szociális problémákhoz fog vezetni. Magdeburgban, Kölnben és Bécsben már tüntetettek a szankciós politika ellen. A PS-nek nyilatkozó Boros Imre közgazdász szerint kormányok bukhatnak szerte Európában.

Nyugat-Európában már tüntetnek

Úgy tűnik, mára teljesen elszakadt a valóságtól az EU-s politikai mainstream, hiszen még úgy is erőltetik az Oroszországgal szembeni szankciós politikát, hogy Németországban és Ausztriában komoly tüntetések zajlottak ez ellen. Vagyis: ezen kormányokat az sem érdekli, hogy a lakosság kezd ellenük fordulni. Nekik fontosabb az ideológia, mint választóik közérzete.Az pedig egyre rosszabb, ugyanis az energiahordozók extrém megdrágulásának nyomában megjelennek a szociális feszültségek.

A műtrágya előállításának összköltségét 80-90 százalékban a földgáz teszi ki, így nem meglepő, hogy a mezőgazdasági szektor csak egyre növekvő élemiszerárak mellett képes tartani a lépést szerte az EU-ban. Az áruházak polcain található termékek árának nemritkán 70-80 százalékos növekedése és a gázszámlák érkezése már most, kora ősszel az utcára vitte az embereket Kölnben, Magdeburgban és legutóbb Bécsben. És hol van még a tél?!

PestiSracok facebook image

A PestiSrácoknak nyilatkozó Boros Imre megdöbbentőnek tartja, hogy a Nyugat annak ellenére kitart a szankciós politika mellett, hogy ezzel tartósítja a gazdaságaiban az alacsony növekedést, a recessziót, sőt a visszaesést. A közgazdász szerint ennek egyes iparágak nagyon megihatják a levét. Nem kizárt, hogy a nagy német autócégek hamarosan úgy döntenek, hogy átviszik a gyártókapacitásaikat Kínába, ahol majd sokkal olcsóbb energiaszinten tudják előállítani a Mercedest vagy az Audit.

Boros Imre. Fotó: Pesti TV

- mondja Boros Imre.

Mára egyértelművé vált, hogy a szankciók gazdasági károkat okoznak, de politikai eredményt nem hoznak. Annak ellenére alkalmazzák őket, hogy a szankciók 100 éves története nagyrészt csalódások története. 2015-ben az ENSZ becslése szerint a világ népességének egyharmada olyan országban él, amelyre gazdasági szankciók vonatkoznak. Látható tehát, ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát.

Tévhitek Oroszországról

A legtöbb hazai balliberális médium és Brüsszel is imamalomként hajtogatja, hogy rövid távon ugyan nem látszanak meg Oroszországon a szankciók következményei, ugyanakkor a távolabbi jövőben ez borzasztó károkat fog okozni Putyinéknak. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy ez a fegyver több kárt okoz Európának, mint Oroszországnak.

A putyini Oroszország egyelőre nem térdelt le az EU előtt, a Kelet pedig jól jár a szankciókkal. Forrás: portfolio.hu/kremlin.ru via Wikimedia Commons

Sőt: a háború óta, tehát bő fél év alatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert energiaexportból. Ez fél év alatt több mint Oroszország 2021-es teljes éves exportbevétele. Ennek a pénznek a felét 85 milliárd eurót az Európai Unió országai fizették ki. Az történt ugyanis, hogy bár Oroszország kevesebb kőolajat és gázt adott el az elmúlt időszakban, a szankciók miatti magas árak következében mégis több a bevételük. Az Európai Unió ezért most arra gyúr, hogy a jövőben az oroszországinál olcsóbb, cseppfolyós amerikai gázhoz jusson hozzá. (Jelenleg az amerikai gázár nyolcada-tizede az európainak.) Csakhogy az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez hosszú évekre lesz szükség. Eközben pedig Putyin sem fog ölbe tett kézzel ülni:

– állítja Boros Imre.

A liberális Svédország jobbra szavazott

Mindenesetre az már rövid távon is látszik, hogy a szankciók következtében Európa szegényebb, Oroszország pedig gazdagabb lett. Most már csak az a kérdés, hogy az EU lakossága, főleg Nyugaton hogyan reagál, ha vezetőik - az USA nyomásának köszönhetően - továbbra is kitartanak az Oroszországgal szembeni elhibázott politikájuk mellett. A tüntetések mellett már más jelek is mutatkoznak.

Amire senki nem számított bekövetkezett. A liberális mintaállamnak tartott Svédországban győzött a jobboldal, a miniszterelnök már le is mondott.

Nemsokára Olaszország is választ, az Egyesül Államokban pedig novemberben félidős voksolást tartanak, ami a felmérések szerint a republikánusok előretörését hozhatja. A hideg időjárás beköszöntével Európa nyugati felén tovább nőhet az elégedetlenség, ami Boros Imre szerint kormányok bukásához vezethet. Az azonban biztos, hogy mozgalmas ősz és tél vár ránk.

Nyitókép: Több ezren tüntettek Bécsben a szankciós politika ellen. Forrás: Ripost.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.