Megyünk bele az őszbe, egyre hidegebb az időjárás, közeleg a fűtési szezon, ám a Nyugat megrögzötten kitart az Oroszországgal szembeni szankciós politika mellett. Ennek következménye, hogy az egekbe szöknek az energiaárak, amely egyre nagyobb feszültséget okoz szerte az Európai Unióban. A horribilis gázár miatt soha nem látott mennyiségű pénzt kell fizetniük a mezőgazdaságban dolgozóknak a műtrágyáért. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy emiatt szállnak el az élelmiszerárak. Mindez szociális problémákhoz fog vezetni. Magdeburgban, Kölnben és Bécsben már tüntetettek a szankciós politika ellen. A PS-nek nyilatkozó Boros Imre közgazdász szerint kormányok bukhatnak szerte Európában.
Nyugat-Európában már tüntetnek
Úgy tűnik, mára teljesen elszakadt a valóságtól az EU-s politikai mainstream, hiszen még úgy is erőltetik az Oroszországgal szembeni szankciós politikát, hogy Németországban és Ausztriában komoly tüntetések zajlottak ez ellen. Vagyis: ezen kormányokat az sem érdekli, hogy a lakosság kezd ellenük fordulni. Nekik fontosabb az ideológia, mint választóik közérzete. Az pedig egyre rosszabb, ugyanis az energiahordozók extrém megdrágulásának nyomában megjelennek a szociális feszültségek.
A műtrágya előállításának összköltségét 80-90 százalékban a földgáz teszi ki, így nem meglepő, hogy a mezőgazdasági szektor csak egyre növekvő élemiszerárak mellett képes tartani a lépést szerte az EU-ban. Az áruházak polcain található termékek árának nemritkán 70-80 százalékos növekedése és a gázszámlák érkezése már most, kora ősszel az utcára vitte az embereket Kölnben, Magdeburgban és legutóbb Bécsben. És hol van még a tél?!
A PestiSrácoknak nyilatkozó Boros Imre megdöbbentőnek tartja, hogy a Nyugat annak ellenére kitart a szankciós politika mellett, hogy ezzel tartósítja a gazdaságaiban az alacsony növekedést, a recessziót, sőt a visszaesést. A közgazdász szerint ennek egyes iparágak nagyon megihatják a levét. Nem kizárt, hogy a nagy német autócégek hamarosan úgy döntenek, hogy átviszik a gyártókapacitásaikat Kínába, ahol majd sokkal olcsóbb energiaszinten tudják előállítani a Mercedest vagy az Audit.
Boros Imre. Fotó: Pesti TV
Régen én például azért mentem Nyugat-Európába, hogy magamba szívjak tudást a pénzügyekkel és a bankszektorral kapcsolatban, most pedig azt kell, hogy lássam, hogy minden természettudományos alapvetésre fittyet hánynak, és valamiféle ideológiavezérelt őrülettől hajtva elszakadnak a józan észtől. Ámulatba ejt ez az agyatlan nyugati szankciós politika.
– mondja Boros Imre.
Mára egyértelművé vált, hogy a szankciók gazdasági károkat okoznak, de politikai eredményt nem hoznak. Annak ellenére alkalmazzák őket, hogy a szankciók 100 éves története nagyrészt csalódások története. 2015-ben az ENSZ becslése szerint a világ népességének egyharmada olyan országban él, amelyre gazdasági szankciók vonatkoznak. Látható tehát, ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát.
Tévhitek Oroszországról
A legtöbb hazai balliberális médium és Brüsszel is imamalomként hajtogatja, hogy rövid távon ugyan nem látszanak meg Oroszországon a szankciók következményei, ugyanakkor a távolabbi jövőben ez borzasztó károkat fog okozni Putyinéknak. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy ez a fegyver több kárt okoz Európának, mint Oroszországnak.
A putyini Oroszország egyelőre nem térdelt le az EU előtt, a Kelet pedig jól jár a szankciókkal. Forrás: portfolio.hu/kremlin.ru via Wikimedia Commons
Sőt: a háború óta, tehát bő fél év alatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert energiaexportból. Ez fél év alatt több mint Oroszország 2021-es teljes éves exportbevétele. Ennek a pénznek a felét 85 milliárd eurót az Európai Unió országai fizették ki. Az történt ugyanis, hogy bár Oroszország kevesebb kőolajat és gázt adott el az elmúlt időszakban, a szankciók miatti magas árak következében mégis több a bevételük. Az Európai Unió ezért most arra gyúr, hogy a jövőben az oroszországinál olcsóbb, cseppfolyós amerikai gázhoz jusson hozzá. (Jelenleg az amerikai gázár nyolcada-tizede az európainak.) Csakhogy az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez hosszú évekre lesz szükség. Eközben pedig Putyin sem fog ölbe tett kézzel ülni:
Addigra az oroszok is kiépítik Ázsia felé a vezetékeket, ott pedig korlátlan piac van szénre, gázra, olajra. Gondoljunk bele, Kínában 1,3 milliárd ember él, ráadásul ott van több 200 milliós ország is, mint például Indonézia. De a kínaiak kaphatnak Oroszországtól hajóról is olajat és máris olcsó benzint tudnak előállítani.
– állítja Boros Imre.
A liberális Svédország jobbra szavazott
Mindenesetre az már rövid távon is látszik, hogy a szankciók következtében Európa szegényebb, Oroszország pedig gazdagabb lett. Most már csak az a kérdés, hogy az EU lakossága, főleg Nyugaton hogyan reagál, ha vezetőik – az USA nyomásának köszönhetően – továbbra is kitartanak az Oroszországgal szembeni elhibázott politikájuk mellett. A tüntetések mellett már más jelek is mutatkoznak. Amire senki nem számított bekövetkezett. A liberális mintaállamnak tartott Svédországban győzött a jobboldal, a miniszterelnök már le is mondott.
Nemsokára Olaszország is választ, az Egyesül Államokban pedig novemberben félidős voksolást tartanak, ami a felmérések szerint a republikánusok előretörését hozhatja. A hideg időjárás beköszöntével Európa nyugati felén tovább nőhet az elégedetlenség, ami Boros Imre szerint kormányok bukásához vezethet. Az azonban biztos, hogy mozgalmas ősz és tél vár ránk.
Nyitókép: Több ezren tüntettek Bécsben a szankciós politika ellen. Forrás: Ripost.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS