Az április havi infláció 3,9 százalékos volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal ma reggel. Az áremelkedés gyorsulásának fő oka az üzemanyagárak emelkedése, részben pedig a forint árfolyamának gyengülése, és egyedi hatásként az év eleji jövedéki adóemelés. Boros Imre közgazdász szerint az infláció gyorsulása jelenleg nem igényel jelentősebb monetáris beavatkozást, és legfőképp nem igényli a jegybanki alapkamat emelését.
A liberális közgazdászok nagyon szeretnének már egy kis kamatemelést – fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak Boros Imre. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a gazdaság nem egy neutrális dolog, hanem érdekek kifejezője. A liberális közgazdászoknak pedig a kamatemelés az érdeke. Szerintük a nemzetek arra valók, hogy a pénzügyi köröknek hasznot hozzanak. Magyarország még mindig eladósodott ország, és ennek az adósságnak a nagyobb része még mindig külföldi kézben van. Azonban szerencsére a nagy része már nem devizában, hanem forintban, így legalább az árfolyamkockázattal nem kell számolni.
Nincs szükség kamatemelésre!
A liberális közgazdasági dogma szerint ha infláció van, akkor azt kamatemeléssel lehet mérsékelni. A rendszerváltás óta a jegybank mindig ezt a pénzpolitikát képviselte. Még akkor is, amikor úgymond jobboldali elnöke volt az intézménynek. Bod Péter Ákos, Surányi György, Simor András vagy Járay Zsigmond állandóan védekeztek az infláció ellen. A kamatszint állandóan magas volt, és gyakran több százalékkal meghaladta az inflációs szintet. Ám ennek a gyakorlatban semmiféle hatása se volt, és az infláció maradt ott, ahol volt. Ez ténykérdés, és ha valakinek van kedve, akkor végigböngészheti az adatokat. A Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György belépéséig mindvégig ezt a monetáris politikát folytatta.
Matolcsy másképp gondolja
Manapság azonban más megközelítés érvényesül. A belső pénzügyi helyzet megítélésében a döntő szempont az, hogy a külfölddel miként alakul a fizetési egyenlegünk. A külkereskedelmi egyenlegünk legutóbb havi szinten több, mint 500 millió eurós aktívumot mutatott, vagyis nem kifelé megy a pénz, hanem befelé jön. Boros Imre szerint egészen addig nincsenek különösebb inflációs problémák, amíg szufficites a külső mérlegünk. Jelenleg pedig még ez a helyzet.
Az olajár a döntő faktor
Az infláció ma Magyarországon elsősorban a magasabb nemzetközi olajárak miatt van. A nemzetközi pénzügyi körök mindent elkövetnek, hogy a kőolaj hordónkénti árát 70 dollár felett tartsák. Ehhez több olajtermelő országot romokba kellett dönteni. Líbiában polgárháború van éppen, Venezuelában szintén folyik a balhé. De ott van Irán esete is, akiket az amerikaiak szankciókkal sújtanak, hogy megnehezítsék az exportjukat. Lényeg a lényeg, hogy a korábbi 40 dollárról 70 dollárra nyomták fel az olaj árát. Ez pedig behozza Magyarországra az inflációt. Az élelmiszerek és agrártermékek árának emelkedésének döntő tényezője a gázolaj árának növekedése. Egy másik inflációs tényező a forint árfolyamának gyöngülése, ami az elmúlt időszakban az infláció gyorsulása mellett hatott. Így összességében kijelenthető, hogy a pénzromlás okai átmeneti jellegűek, amelyek hatása kamatemelés nélkül is kezelhető.
Rengeteget veszítenének kamatemelésen
Mivel járna, ha megtörténne a jegybanki alapkamat emelése? Akkor a külföldieken kívül mindenki más rosszul járna. Elsősorban az államkassza, ami minden egyes tizednyi emelésen 30 milliárd forintot bukna. Másrészt akinek hitele van, annak többet kellene fizetnie, mert egy alapkamat-emelés vinne magával mindent felfelé, az egész kamatrendszert megbolygatná. Komoly veszteséget szenvednének a magyar cégek, illetve azok, akik nem fixálták a lakáshiteleiket. A külföldiek nyernének a kamatemelésen, a magyarok azonban veszítenének. Ahogy Boros Imre fogalmazott:
Kamatemelésről szó ne essen, mert katasztrofális következményekkel járna. És ha belekezdünk, akkor nincs megállás. Újabb és újabb emelést követelnének.
Az MNB közleménye
A Magyar Nemzeti Bank közleménye egyébként megerősíti a fenti következtetéseket. Ebből kitűnik, hogy az úgynevezett maginfláció lassulásának indult, ami azt vetíti előre, hogy az áremelkedés üteme az év második felében mérséklődni fog. Az alábbiakban olvasható részletesen az MNB közleménye:
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció áprilisban nem változott, az előző havival azonos 3,8 százalék maradt, így a mutató több, mint fél éve tartó emelkedése megállt – állapította meg az áprilisi inflációs adatokról kiadott elemzésében csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Áprilisban az átfogó fogyasztói árindex 0,2 százalékponttal emelkedett a márciusi 3,7 százalékról 3,9 százalékra, ám a jegybank által számított és az infláció mélyén rejlő folyamatok megragadására hivatott inflációs alapmutatók nem követték. Amellett, hogy a maginfláció márciusról áprilisra nem változott, az MNB alapmutatói közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,1 százalékponttal 3,4 százalékosra csökkent, amit főként az iparcikkek árainak – a nagy változékonyságot mutató repülőjegyárak – csökkenése okozott – állapította meg az elemzés. A keresletérzékeny termékek inflációja is márciushoz képest változatlanul 3,4 százalékon maradt, egyedül a ritkán változó árú termékek inflációja emelkedett 0,1 százalékponttal 3,7 százalékosra.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS