Az április havi infláció 3,9 százalékos volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal ma reggel. Az áremelkedés gyorsulásának fő oka az üzemanyagárak emelkedése, részben pedig a forint árfolyamának gyengülése, és egyedi hatásként az év eleji jövedéki adóemelés. Boros Imre közgazdász szerint az infláció gyorsulása jelenleg nem igényel jelentősebb monetáris beavatkozást, és legfőképp nem igényli a jegybanki alapkamat emelését.
A liberális közgazdászok nagyon szeretnének már egy kis kamatemelést – fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak Boros Imre. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a gazdaság nem egy neutrális dolog, hanem érdekek kifejezője. A liberális közgazdászoknak pedig a kamatemelés az érdeke. Szerintük a nemzetek arra valók, hogy a pénzügyi köröknek hasznot hozzanak. Magyarország még mindig eladósodott ország, és ennek az adósságnak a nagyobb része még mindig külföldi kézben van. Azonban szerencsére a nagy része már nem devizában, hanem forintban, így legalább az árfolyamkockázattal nem kell számolni.
Nincs szükség kamatemelésre!
A liberális közgazdasági dogma szerint ha infláció van, akkor azt kamatemeléssel lehet mérsékelni. A rendszerváltás óta a jegybank mindig ezt a pénzpolitikát képviselte. Még akkor is, amikor úgymond jobboldali elnöke volt az intézménynek. Bod Péter Ákos, Surányi György, Simor András vagy Járay Zsigmond állandóan védekeztek az infláció ellen. A kamatszint állandóan magas volt, és gyakran több százalékkal meghaladta az inflációs szintet. Ám ennek a gyakorlatban semmiféle hatása se volt, és az infláció maradt ott, ahol volt. Ez ténykérdés, és ha valakinek van kedve, akkor végigböngészheti az adatokat. A Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György belépéséig mindvégig ezt a monetáris politikát folytatta.
Matolcsy másképp gondolja
Manapság azonban más megközelítés érvényesül. A belső pénzügyi helyzet megítélésében a döntő szempont az, hogy a külfölddel miként alakul a fizetési egyenlegünk. A külkereskedelmi egyenlegünk legutóbb havi szinten több, mint 500 millió eurós aktívumot mutatott, vagyis nem kifelé megy a pénz, hanem befelé jön. Boros Imre szerint egészen addig nincsenek különösebb inflációs problémák, amíg szufficites a külső mérlegünk. Jelenleg pedig még ez a helyzet.
Az olajár a döntő faktor
Az infláció ma Magyarországon elsősorban a magasabb nemzetközi olajárak miatt van. A nemzetközi pénzügyi körök mindent elkövetnek, hogy a kőolaj hordónkénti árát 70 dollár felett tartsák. Ehhez több olajtermelő országot romokba kellett dönteni. Líbiában polgárháború van éppen, Venezuelában szintén folyik a balhé. De ott van Irán esete is, akiket az amerikaiak szankciókkal sújtanak, hogy megnehezítsék az exportjukat. Lényeg a lényeg, hogy a korábbi 40 dollárról 70 dollárra nyomták fel az olaj árát. Ez pedig behozza Magyarországra az inflációt. Az élelmiszerek és agrártermékek árának emelkedésének döntő tényezője a gázolaj árának növekedése. Egy másik inflációs tényező a forint árfolyamának gyöngülése, ami az elmúlt időszakban az infláció gyorsulása mellett hatott. Így összességében kijelenthető, hogy a pénzromlás okai átmeneti jellegűek, amelyek hatása kamatemelés nélkül is kezelhető.
Rengeteget veszítenének kamatemelésen
Mivel járna, ha megtörténne a jegybanki alapkamat emelése? Akkor a külföldieken kívül mindenki más rosszul járna. Elsősorban az államkassza, ami minden egyes tizednyi emelésen 30 milliárd forintot bukna. Másrészt akinek hitele van, annak többet kellene fizetnie, mert egy alapkamat-emelés vinne magával mindent felfelé, az egész kamatrendszert megbolygatná. Komoly veszteséget szenvednének a magyar cégek, illetve azok, akik nem fixálták a lakáshiteleiket. A külföldiek nyernének a kamatemelésen, a magyarok azonban veszítenének. Ahogy Boros Imre fogalmazott:
Kamatemelésről szó ne essen, mert katasztrofális következményekkel járna. És ha belekezdünk, akkor nincs megállás. Újabb és újabb emelést követelnének.
Az MNB közleménye
A Magyar Nemzeti Bank közleménye egyébként megerősíti a fenti következtetéseket. Ebből kitűnik, hogy az úgynevezett maginfláció lassulásának indult, ami azt vetíti előre, hogy az áremelkedés üteme az év második felében mérséklődni fog. Az alábbiakban olvasható részletesen az MNB közleménye:
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció áprilisban nem változott, az előző havival azonos 3,8 százalék maradt, így a mutató több, mint fél éve tartó emelkedése megállt – állapította meg az áprilisi inflációs adatokról kiadott elemzésében csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Áprilisban az átfogó fogyasztói árindex 0,2 százalékponttal emelkedett a márciusi 3,7 százalékról 3,9 százalékra, ám a jegybank által számított és az infláció mélyén rejlő folyamatok megragadására hivatott inflációs alapmutatók nem követték. Amellett, hogy a maginfláció márciusról áprilisra nem változott, az MNB alapmutatói közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,1 százalékponttal 3,4 százalékosra csökkent, amit főként az iparcikkek árainak – a nagy változékonyságot mutató repülőjegyárak – csökkenése okozott – állapította meg az elemzés. A keresletérzékeny termékek inflációja is márciushoz képest változatlanul 3,4 százalékon maradt, egyedül a ritkán változó árú termékek inflációja emelkedett 0,1 százalékponttal 3,7 százalékosra.
Fotó: MTI
hozzaszolo
2019-07-15 at 09:32
“egyedi hatásként az év eleji JÖVEDÉKI ADÓEMELÉS”
Ne tessék már ilyet mondani. ADÓCSÖKKENTÉSEK vannak, családtámogatás, a lakosság zsebében újabb miliárdokat hagyunk, családtámogatás ezerrel.
EGY Q-va szó nem volt semmilyen adóemelésről. Szóljatok már Borosnak, rosszul tudja!
Vagy ő tudja jól, és mi vagyunk a félrevezetettek?
Amikor vállakozó voltam, minden válallkozástámogató, adócsökkentést harsogó intézkedésnél megkérdeztem a könyvelőmet: és akkor nekem mennyivel kell többet fizetnem?
És mindig többet kellett. Minden minimálbéremeléskor nőtt a befizetnivalóm. Önfoglalkoztató 2 fős BT. Minimálbérre bejelentve. 20 évig dolgoztam kényszervállakozóként, alkalmazott nélkül, úgy meggazdagodtam a nagy vállalkozástámogatástól és adócsökkentésektől, hogy tudtam annyit keresni, hogy enni és lakni tudtam, hogy másnap be tudjak menni dolgozni. És ez bal-jobb oldali kormánynál is ugyanúgy volt. Minden minimálbéremelés nekem minuszt jelentett, nem mondhattam, hogy most többet írok a számlára, mert emelkedett a minimálbér. De a járuléka, amit befzettem mindig nőtt. És az EVA is az egekbe emelkedett.
csakafidesz
2019-05-10 at 22:57
“átmeneti”…
Boros úr! Nem ma jöttünk le a falvédőről!
:o)
2019-05-10 at 11:23
A szakmunkás bérek folyamatos növekedése biztos, hogy árfelhajtó hatású…
Harminc éve vártuk, hogy a bérek a nyugati bérekhez közelítsenek – hát, most megindult valami:
Például az építőiparban, vagy az autós világban mindenképpen…
bl
2019-05-09 at 16:52
Hogyan lehetne két hónap alatt tönkretenni az országot?
Válasz: Általános bér és nyugdíjemelést kell végrehajtani.
Ha például a 60 ezres nyugdíjakat a duplájára, az egyéb béreket és juttatásokat 50%-kal megemelnék, annak olyan erős inflációs hozadéka lenne, hogy kész, mindennek vége lenne. A kereskedők ráéreznének a nagyobb jövedelemre létrejönne elsőkörben egy 30%-os infláció, ami egy megállíthatatlan inflációs spirált nyitna. Rövid idő alatt többkörben a végeredmény 60%-80% lenne, aminek nem is lehetne a végét látni. A forint leértékelődne a felére, az árak a duplájára nőnének, mindenki elveszítené a reáljövedelmének a felét. A devizaadósság forintban mért értéke a duplájára nőne, forintkamatok az egekben, az adósok a pokolban. Kezdődne elölről minden nyűglődés, ami már egyszer valamikor 1978 környékén elkezdődött, csak most sokkal gyorsabban.
Észnél kell lenni, arra kell nagyon vigyázni, hogy csak olyan helyekre kerüljön pluszpénz ahol erősíti a gazdaságot, ahol a többkörös hatások révén a jövőt lehet vele építeni, ahol 1Ft újabb öngerjesztő forintáramlásoknak nyit utat, ahol dugulás van. A szociális jólét a gazdasági jólét hozadéka és nem fordítva.
bl
2019-05-09 at 16:57
Ja és a meginduló inflációt érvényesíteni nem tudó vállakozásoknál elindulna a leépítés, a munkanélküliség felugrana 6-12 istentudja mennyi %-ra.
Kása mása
2019-05-09 at 22:40
A lehetetlen emelések bedöntenék a kormányt és jöhetne soros
a nagy segitség nyújtó végtelenitett kamatfelárakkal.
hesslerezredes
2019-05-13 at 14:35
Elvileg – működő piacgazdaságban persze – ha nő a fizetőképes kereslet (értsd: több bér áramlik ki), és emiatt emelkednek az árak (elvégre magasabb áron is megveszik az árúkat/termékeket), akkor előbb-utóbb nőnie kellene a kínálatnak is, ami viszont árcsökkentő hatású (ha a szomszéd gyár termékét megvették, én is beszállok a piacra eladóként, meg még mások is). A fogyasztási cikkek piacán az infláció érdektelen tehát az előbbi okok miatt. Ezért egy drasztikus bér és nyugdíjemelés esetén az előbbi folyamatok játszódnának le. Ami nem világos, az az, hogy pld. ha ennyire jó ára van mondjuk a petrezselyemnek/fehér-répának, akkor miért nem jelentkezik a pótlólagos kínálat ezzel csökkentve az árakat? Csak nem azért, mert szó sincs valódi, szabad piacgazdaságról (még mindig)???
zord vazul
2019-05-14 at 16:46
Ejsze bl bakker !
Mondod ezt Te aki a nyugdíjas generáció hátán kapaszkodtál fel az uborka fára és most sokallod a 60 ezer ft/hó nyugdíjat. Előszőr is próbálj már ennyiből megélni. Te is leszel nyugdíjas. A víz alól nehéz lesz a levegőt venni.
Sok ész szorult ebbe a kis országocskába.
L
2019-05-09 at 14:43
Teljes mértékben egyetértek. Hülye, aki elhiszi, hogy magas kamatokkal lehet az inflációt legyőzni. Jól kitalálták ezt, nem mondom. Dehogy az amerikaiak szót miért kell nagy betűvel leírni, azt azért a kedves cikkíró megmagyarázhatná.
sanyi
2019-05-10 at 02:42
A régi garnitura nem értette a legalapvetőbb összefüggéseket sem, amik minden tankönyv első lapjain vannak. Pl. a kamatemelés hatására a kötvényárak esni szoktak. A külföldiek eladják a kezükben lévő magyar államkötvényeket, ami hozamemelkedéshez, forintgyengüléshez és újabb kamatemeléshez, újabb eladási hullámhoz vezet. Ezt kellene, hogy ellensúlyozza a feltételezett hatás, hogy a magasabb kamat hatására néhány spekuláns forintot vásárol. (De ki lenne az a hülye, ha éppen zuhan a forint árfolyama?) Simor-féreg meg a többi marxista-idiótista ezt játszotta évtizedeken át.
A másik: a kamatemelésnek esetleg hatása lehet a túlfűtött kereslet visszafogásában, de ha az infláció külföldi eredetű, akkor csak további károkat okoz az infláció mellé. Egyszerűen: a lefejezős, feldarabolós szaúdi despota király nem fogja olcsóbban adni az olaját csak azért mert az MNB kamatot emelt. Xarik rá.
Kása mása
2019-05-09 at 14:07
Lehet, hogy ezért szeretjük Boros Imrét, mert nagyon jó stratéga,
és kiváló elemző. Egyszóval hiszünk benne.
POROSZLAI RÓBERT
2019-05-09 at 13:44
csaba lászló, pettingzita róna péter hallottátok? sajnos most sem bukik a kormány,…..