A harminc évvel ezelőtti taxisblokád idején kiszolgáltatott helyzetben volt Magyarország, “az igazi kiszolgáltatottság az IMF-fel szemben volt” – jelentette ki Boross Péter volt kormányfő, az Antall-kormány belügyminisztere a Kossuth rádiónak adott interjújában hétfőn. Boross Péter “A nap kérdése” című műsorban azt is megjegyezte: az IMF (Nemzetközi Valutaalap) “jóindulata” kulcsfontosságú volt akkoriban, mert klasszikusan államcsőd közeli helyzetben volt az ország, bár abból az emberek nem sokat láttak “a balliberális médiafölény” miatt.
A hirado.hu ismertetése szerint a volt kormányfő kiemelte:
azok a gyerekek, akik az ötvenhatos forradalom idején egyetemre jártak, jellemzően a ’30-as években születtek, tehát olyan korszakot is átéltek, amikor a nemzeti szellem volt a nevelés centrumában. Azt a generációt nem lehetett annyira befolyásolni, mint a következőket
– jegyezte meg.
Nem volt ötvenhatos hangulat
A rendszerváltozás idejére felnőtt egy generáció, amely nem a Rákosi-, hanem a Kádár-rendszerben élt. Mire a szocializmus megbukott, egyfajta közönnyel tekintettek a közügyekre. A változások nagyhatalmi megállapodások alapján történtek,
nem volt ötvenhatos hangulata a rendszerváltoztatásnak
– idézte a portál Boross Pétert.
A volt kormányfő elmondta, hogy a ’70-es évek közepén elhangzott egy kormánynyilatkozat, amely szerint az olajár emelkedését a költségvetés kivédi, “bezzeg a kapitalista országokban a munkásosztályt terheli”, így nem is történt meg az áremelés.
Ezt persze csak az ország eladósítása árán lehetett fenntartani
– tette hozzá. Az új kormánynak 1990 után ezt a helyzetet kellett feloldania a csőd elkerüléséért. A benzinár emelése miatt a taxisok sztrájkba kezdtek.
Göncz Árpád túllépett a hatáskörén
A probléma ott kezdődött, hogy a sztrájkolóknak nem volt szabad jogszabálysértően viselkedniük, ellenkező esetben az állami erőszakszervezetnek kellett volna lépéseket tenniük. Ez nem történt meg. A taxisok meg tudták szervezni országos szinten a sztrájkot telefonhívásokkal és rádióüzenetekkel, így néhány órán belül kialakult az irányítás.
A törvénysértéssel szemben a magyar rendőrség nem teljesítette a kötelességét
– fejtette ki Boross Péter.
A helyzetet szerinte súlyosbította, hogy a köztársasági elnök, az SZDSZ-es Göncz Árpád óva intette a budapesti rendőrfőkapitányt az erőszak alkalmazásától, és ezt a főkapitány nyilvánosságra is hozta.
Az államfő ezt nem tehette volna meg, ahogyan ezt az Alkotmánybíróság később ki is mondta
– hangsúlyozta Boross Péter a Kossuth rádióban.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Vízöntő
2020-10-27 at 12:36
Az Antall kormány tele volt alkalmatlan, laikus “megváltókkal”. Boross Péter is az volt (mint egykori vendéglátóipari vállalati igazgató, ahova a kinevezettnek politikailag azért megbízhatónak kellett lennie, de ezt most hagyjuk), vagy Jeszenszky mitől lett alkalmas? Mert sógor volt?
(Für Lajos legalább évekkel később őszintén nyilatkozott.)
A választások után hónapokig dermedt csend volt az országban, bármit megléphettek volna, de nem tettek semmit, pedig az ország várta! De csak a tetszettek volna forradalmat csinálni volt a válasz, é az elvezetett a taxisokat eszközként kísérletig.
Az Alkotmánybíróságra, meg a láthatatlanul alkotmányozó elnökére meg ne nagyon hivatkozzon!
Jobban tette volna, ha zárt körben magyarázkodik!
Karoly
2020-10-27 at 08:34
Tisztelt Boross Úr!
A probléma az, nem figyelt a “szakma” javaslataira.
A megbízhatók tájékoztatták, hogy sok a légy a fazék körül és közölték, hol van az árok.
Sajnos szelektív Volt a hallása és pont.
khm
2020-10-27 at 06:16
Az imf-t meg éppen jókor rúgta ki az Orbán kormány.
Kár,hogy egyáltalán behívta ezeket “valamelyik” társaság Magyarországra.
khm
2020-10-27 at 06:14
Imre Nadj,szovjet állampolgár volt.
zolatiguszti
2020-10-27 at 02:30
Dr Veres Péter!
Ha igaz amit ön ír, akkor miért hasaltatták el az új gazdasági mechanizmust pont a szovjetek?
1961-62 ben indul 1964-ben már az Mszmp kritizálja és felül vizsgálja határozatban.íÉpp ekkor bukik Hruscsov és jön Brezsnyev.
Amúgy Brezsnyev nem 1980 tól irényított hanem 1964 től ő váltotta Hruscsvot és a 68-as csehszlovák “emberarcú” szocializmus igen csak cáfolja az enyhüléses elméletet Brezsnyev alatt.Éppen hogy a lazább Hruscsovot puccsolták meg a kemény vonalas Brezsnyevék.
Hát a 68-sara emlegették anno hogy Brezsnyev doktrína nem?Persze ezt úgy mondom hogy az enyhülős Hruscsov küldött ránk 4000 tankot 56-ban és kis híjján atom háború robbant ki Kuba miatt.ilyen az Orosz enyhülős vonal….
csakafidesz
2020-10-27 at 01:12
Királytigris 2020-10-26 at 22:35
Nagy Imrét zavarta, hogy Rákosiék félretolták. Örült a rövid “miniszterelnökségnek” holott erre senki sem választotta meg. Amúgy a padláslesöprő egy hitvány moszkovita gazember volt és külön öröm, hogy az elvtársai kötötték fel. Nincsen szebb dolog annál amikor a kommunisták egymást kötik fel.
Királytigris
2020-10-26 at 22:35
Dr. Veres Péter!
Teljesen világos, hogy Kádár egy szovjet vazallus, egy hűbéres volt. Szovjet jóváhagyás nélkül soha nem tett semmit. Rajkot a barátját elárulta. “És akkor az esti csendben, hallod e még, ahogy Rajk barátod nyakcsigolyája reccsen?” (Faludi)
Nagy Imrét is elárulta, hiszen a kormányában volt, csak lelépett, aztán szovjet tankok hátán visszajött egyenesen a parlamentbe vitték, hogy átvegye a hatalmat. Persze Nagy Imre akkor már nem volt ott, hiába mondta a Kossuth Rádió felvételről, hogy csapataink harcban állnak (Ez igaz volt) a kormány a helyén van (Ez hazugság volt), mert Nagy Imre és társai elhúzták a csíkot a Jugoszláv követségre, ezzel cserben hagyták a harcoló csapatokat. Gyáva tett volt! De mit mást lehet várni egy kommunistától, egy csekkistától? Ha ott maradt volna a parlamentben, és ott várja be a szovjet csapatokat, no az igen, az bátor tett lett volna.. de így megfutamodva…
Egyébként Nagy Imre nem volt a Forradalom vezetője, ő csak szaladt az események után, próbált a történések élére állni.
Akasztófán végezte.. Azt kapta amit megérdemelt az elvtársaitól.
Királytigris
2020-10-26 at 22:19
Peti bácsi!
Tudod mi volt a fő probléma a taxisblokád idején?
Az volt a fő probléma, hogy berottyantottatok a gatyába!!!
Nem teljesítette a főrendőr a parancsot? És erre behúztátok a farkatokat és elkezdtetek remegni és szaladtatok a beteg Antallhoz a kórházba.
Mit kellett volna csinálni? Azonnal elzavarni a főrendőrt és egy tökös gyereket az MDF-ből a helyére tenni! Miért nem jelentkeztél önként, hogy azonnal rendet csinálsz? Tudod miért nem? Mert berottyantottál, mert nem ezt ígérték nektek akik titeket küldtek. Most magyarázkodsz, ahelyett, hogy hamut szórnál a fejedre, és bocsánatot kérnél a magyar néptől, hogy a kritikus helyzetben cserbenhagytátok őket! Bukásotok törvényszerű volt mert bizonyságot tettek arról, hogy nudlik vagytok! Az MDF felszalámizása is megérne egy misét, hogy az orrod előtt szalámizta fel Ibolyka a sameszával. Szégyelld magad!
Adok egy jó tanácsot a tanácsadónak: Maradj csöndbe!
Dr. Veres Péter
2020-10-26 at 22:11
Most nem korrekt módon Nagy Imre, a mártírhalált halt magyar miniszterelnök rendkívüli történelmi jelentőségét egyesek csökkenteni szeretnék, mindenfele ócska hazudozások és trükkök segítségével. Miközben direkt elhallgatják Antall személyes levelét Kádárhoz. Ebbe teljesen alaptalanul és naivan Antall megdicsérte a tömeggyilkos hazaárulót — a Szovjetunió hősét– hogy állítólag ellenáll Moszkvának. A politikailag kétbalkezes, tehetségtelen, nagyképű, tirkárnőjétől zabigyrekkel rendelkező Antall ugyanis úgy halt meg, hogy nem tudta, miszerint az 1962 után bekövetkezett politikai és gazdasági könnyítések Magyarországon bizonyított módon a Kremlben történt fontos változásokkal álltak szoros ok-okozati összefüggésben. Voltaképpen ezt tükrözik és egyáltalán nem Kádár állítólagos jó szándékát. Amikor Moszkvában Sztálin bebalzsamozott testét eltávolították a Mauzóleumból 1961-ben októberében, az SZKP XXII. Kongresszusán, a finn Kuusinen javaslatára végre megszüntették a hírhedt “proletárdiktatúra” szónak még használatát is. Ennek törvényszerű bekövetkezését Nagy Imre zseniálisan előre látta már 1956-ban, a XX. moszkvai pártkongresszus idején, amikor leleplezték Moszkvában a sztálini véres terrort, (amely szó szerint kiírtotta az egész lenini gárdát, nemcsak az egyszerű embereket tizedelete meg). Arról van szó az adott estben, hogy akkor már Kádár, Biszku és a spanyolos Tömpe stb., felügyelete alatti sorozatos kivégzések Budapesten és vidéken – már erősen zavarták külföldön az enyhülésre játszó ravasz szovjet külpolitikai taktikát. Valamivel később, 1964-ben — a tömeggyilkos Hruscsov megérdemelt csúfos bukása után — Koszigin, a hatalomra került új szovjet miniszterelnök rögtön több fontos reformintézkedést vezetett be. Jellemző módon, mindezt akkor Budapesten MSZMP propaganda ravasz módon Kádár kiemelkedő “okosságának, sőt bölcsességének” tulajdonította. Mi több a rosszul informálódott naiv fiatal történészeink jelenleg meggondolatlanul ezt a valótlanságot hirdetik, sajnos még a jobboldalon is. Ezzel pedig bizony akarva-akaratlanul félrevezetik a magyar közvéleményt. Magyarán: “aki nincs ellenünk – az velünk van” elnevezésű, Bibliából származó ideológiai elvet, éppenséggel Kreml vezetői találták ki, amikor 1961 októberben hivatalosan is bejelentették — jókora késéssel — a 1918-53 között funkcionáló terror jellegű “proletárdiktatúra” megszűnését. Ezzel azomban rákényszerítették a gyilkos Kádárra is a szovjet kommunista párt enyhülési jellegű politikájához való gyors igazodást. Így az ENSZ-amnesztia elfogadását is. Minthogy a budapesti gyakori kivégzések gyászos hírei a Kreml nyugattal kapcsolatos külpolitikáját igencsak zavarták. Kevesen tudják ma már, hogy Koszigin 1964-ben kezdődő nagyszabású gazdasági és politikai reformjait később — 1980-ban bekövetkezett halála után — szinte azonnal felszámolta a kevésbé tehetséges vetélytársa, Brezsnyev — Moszkvában. Ezzel párhuzamosan nálunk is ez történt. Kádár ugyanis soha, semmiben nem tért el a moszkvai kommunista politikai irányvonaltól. Az a halvaszületett feltételezés Kádár nem létező “reform-törekvéseiről” – Aczél György ügyes propagandájának egészen máig tartó a sikerét mutatja, amely még a jobboldalon is sokakat megtévesztett. Kádár 1964 októberében azért nyilatkozott pozitívan bukása után Hruscsovról, mert nagyon félt. Teljesen tisztában volt azzal, hogy nyolc (8) évvel az 56-os a magyar forradalom után nagyon veszélyes lenne Budapesten megismételni a Hruscsov elleni akkor elhangzott konkrét moszkvai objektív vádakat, amelyben még a magyar 1956 is fontos szerepet játszott. Kádár színjátéka előre egyeztetve volt nemcsak a szovjet diplomatákkal, hanem a Kremllel is, mivel permanensen rettegett, hogy leváltják, mint egykoron Rákosit és előveszik majd a Szabad Kossuth Rádióban 1956 november 1-én közölt beszédét a győztes magyar forradalomról, amelyet Nagy Imrétől eltérően, gyalázatos módon elárult!