taxisblokád
Taxisblokád és a pizsamás interjú – Harminc éve halt meg az első szabadon választott magyar miniszterelnök (II. rész)
Antall József 1990. október 18-án az Egyesült Államokba látogatott az elnök meghívására. Idősebb George Bush a Fehér Házban fogadta a magyar miniszterelnököt és személyes barátságáról biztosította. Erről az eseményről a balliberális média finnyásan, lekezelően, nem a kiemelt helyen számolt be. Egyébként ez máig tart, csak most a fő ellenség Orbán Viktor. Antall hazatérve viszont már nagyon beteg volt, azonnal kórházba került. Megműtötték.
Be volt-e rúgva Horváth Balázs a taxisblokád idején? – Unikális archív videó leplezi le az SZDSZ-es médiahazugságot
A Blokád című nagyszerű történelmi filmdráma ráirányítja a figyelmet a rendszerváltoztató Magyarország egy tragikus eseménysorozatára: a taxisblokádra, amely – bár a fuvarozók többségének felháborodása őszinte volt – mérvadó vélemények szerint a törvényesen megválasztott Antall-kormány elleni államcsínykísérletnek nevezhető, amiben jócskán szerepet játszott az átmentett kommunista titkosszolgálat és az akkori ellenzék egy része. A Magyar Televízió archívumából került elő egy "muszter", azaz nyers, forgatott videoanyag, amely 1990. október 27-én készült a Kossuth téren, amikor a blokádisták ellen és a kormány mellett tüntetőket rendőrkordon választotta el a taxisoktól, az Országház ablakából pedig integetve üdvözölte a szimpatizánsokat Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter és Horváth Balázs belügyminiszter. A belügyminiszterre kiemelkedő feladat hárult, a krízis napjaiban ő helyettesítette a daganateltávolító műtéte miatt a kórházban lábadozó miniszterelnököt. Nem véletlen, hogy a diktatúrából átmentett ál-rendszerváltó média, és a Göncz Árpád államfő, Pető Iván SZDSZ-elnök és Hankiss Elemér köztévéelnök nevével fémjelezhető klikk éppen őt próbálta leginkább lejáratni.
Göncz Árpád méltatlan volt köztársasági elnöknek – Az Öreg
Az Öreg műsorában Schamschula György, az Antall- és Boross-kormányok közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere emlékezett vissza a taxisblokádra. Nem finomkodott, kimondta egyenesen, hogy Göncz Árpád méltatlan volt köztársasági elnöknek, nem lett volna szabad róla közterületet elnevezni.
32 éve volt a taxisblokád – A taxisok közt sok volt kommunista hálózati személy hergelte a tüntetőket – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Spontán tüntetésnek indult, de a volt kommunista állambiztonsági hálózat munkatársai hamar átvették az irányítást az 1990-es taxisblokád idején. Az események során az SZDSZ együttműködve a CIA-val, illetve a kádári titkosszolgálat volt munkatársaival meg akarta puccsolni az Antall József vezette MDF-kormányt. Vannak arra vonatkozó információk, hogy a taxisblokád idején az SZDSZ korifeusai a Szabadság téri amerikai nagykövetségen tárgyaltak – állítja Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A szakértő szerint a taxisok között sok volt kommunista hálózati személy hergelte a tüntetőket. 32 éve a globalista erők és egy nemzeti kormány küzdelme zajlott Magyarországon. Részletek a videóban, amelynek apropóját nemcsak az évforduló, hanem a napokban a hazai mozikba kerülő Blokád című film adja. A beszélgetésben korabeli videofelvételeket is megmutatunk, illetve idézünk Huth Gergely és Mező Gábor nagy sikerű Lejáratás és bomlasztás – A Hálózat örök című dokumentumfilmjéből.
Taxisblokád: A miniszterelnök rákos daganattal a kórházban fekszik – És akkor az állítólagos barátja hátba támadja
Taxisblokád, a mi „majdnem Majdanunk”. A történelmi pillanat, amikor a legkeményebb kihívás elé állt a frissen megválasztott Antall-kormány. Az SZDSZ – élén Göncz Árpád államfővel – és a zömmel átmentett sajtó mindent bevetett. Forradalmi hangulatot teremtettek. De végül győzött a higgadtság. A józan ész. Magyarország megmutatta, hogy talán tanult a múltból, s tudta, tudja már, mi a forradalmak ára.
Borvendég Zsuzsanna: A taxisblokádban a CIA is közreműködhetett
Az 1990-es taxisblokád szervezésébe a CIA is belenyúlhatott - minderről Borvendég Zsuzsanna történész beszélt a Vasárnap.hu-nak adott interjújában. A Magyarságkutató Intézet munkatársa kifejtette azt is, miként mentette át hatalmát az MSZMP-t kiszolgáló állambiztonsági hálózat a rendszerváltást követően, illetve milyen módszerekkel avatkoztak bele a magyar politikába külföldi titkosszolgálatok. Az ismert kutató rámutatott arra is, hogy milyen párhuzam figyelhető meg a taxisblokád és napjaink "színes forradalmai" között.
„Göncz Árpád személyiségét és szerepét nagyon sötéten látom” – Harminc éve próbálták a taxisblokáddal megtörni az országot
Ma már széles körben elfogadott nézet, hogy az 1990-es taxisblokád egy előre megtervezett, ügyesen felépített puccskísérlet volt. A Híradó.hu Máthé Áronnal, a NEB elnökhelyettesével és portálunk újságírójával, Mező Gáborral készített interjút a harmincadik évfordulóra időzítve. Mindketten kiemelték Göncz Árpád szerepét, aki Máthé Áron szerint köztársasági elnökként „rosszízű szerepet vállalt”. Mező ennél is továbbment: kifejtette, hogy nagyon sötéten látja Göncz személyiségét, és felhívta a figyelmet arra, hogy amilyen kiemelt helyzetben élt a börtönben, olyan árulást követett el ötvenhat szellemisége ellen már köztársasági elnökként. Az interjúban az SZDSZ és az MDF hibáiról is szó esett, amíg előbbi minden áron hatalomba akart kerülni, utóbbi is amatőr módon ténykedett.
Boross Péter a taxisblokkádról: az igazi kiszolgáltatottság az IMF-fel szemben volt
A harminc évvel ezelőtti taxisblokád idején kiszolgáltatott helyzetben volt Magyarország, "az igazi kiszolgáltatottság az IMF-fel szemben volt" – jelentette ki Boross Péter volt kormányfő, az Antall-kormány belügyminisztere a Kossuth rádiónak adott interjújában hétfőn. Boross Péter "A nap kérdése" című műsorban azt is megjegyezte: az IMF (Nemzetközi Valutaalap) "jóindulata" kulcsfontosságú volt akkoriban, mert klasszikusan államcsőd közeli helyzetben volt az ország, bár abból az emberek nem sokat láttak "a balliberális médiafölény" miatt.
Taxisblokád: az első szabotázs a rendszerváltás és a demokrácia ellen
1990. október 25-én este, látszólag és állítólag spontán módon, egy „hirtelen” bejelentett hatvanöt százalékos benzináremelés hatására a „taxisok” először a parlament elé vonultak, majd „hirtelen” kitalálták, hogy országosan megbénítják a közlekedést. Meg is tették, október 26-án szinte az egész országban megállt az élet. A kormány és a „taxisok” között tárgyalások kezdődtek, amelyek következményeként 28-án este a taxisok feloldották a blokádot, mert megegyezés született a felek között. Az első demokratikusan megválasztott kormány rendre lett utasítva.Ajánljuk még
Százmillióval a zsebében fenyegeti a fideszeseket Pressman influenszere a "sanyarú" sorsa miatt | The Fair Right (videó)
A Küzdőtérben Rehák György: A Muaythai a gyors cselekvésre és gondolkodásra tanít, ezért a mindennapi életünket is segítheti
Hazánk egyik legnagyobb élő Muaythai legendája, ha nem a legnagyobb: Rehák György. Egykoron megküzdött mindenkivel, aki csak említésre méltó. Óriási szerepe van abban, hogy hazánkban kialakult egy nívós Muaythai élet, hiszen edzőként évtized óta jobbnál jobb tanítványokkal árasztja el a szakmát. Arra is fény derül vajon kikkel és milyen mérkőzéseket vívott a kilencvenes években. Ma már azonban azon dolgozik, hogy egy teljes életpálya modell álljon azon sportolók rendelkezésére, akik a Muaythai-nak szentelik az életüket. A Küzdőtér ezzel az adással szeretné megköszönni a Pestisrácok.hu és a PS TV teljes csapatának, hogy hosszú évekig kiállt a küzdelem és a küzdősport népszerűsítése és támogatása mellett.
Mentális védőpajzsunk a Digitális Világ korlátozásánál kezdődik – Morál Hal Melindával
A digitális tér veszélyeiről, az adatainkkal való visszaélés gyakoriságáról és emberi könnyelműségről beszélünk a Morál Hal Melindával következő adásában. Szakértő vendégeim Eőry Csaba, mentor, adatvédelmi szakember és a DiMentor Kft. vezérigazgatója, valamint Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, akikkel egyetértünk, könnyelműen bánunk saját és gyermekeink adataival. Hiányzik az edukáció és oktatás a témában, ahogyan a morális felelősségvállalás is
Késik a szenzációs felfedezés: nem mindenki akarja megtalálni IV. Béla sírját – Honi felderítés (Videó)
Mit szólna hozzá egy átlagos magyar, ha kiderülne, hogy egy Árpád-kori királysír található az udvara alatt a mélyben? A saját érdek fontosabb vagy a nemzeti érdek? Régóta számon tartják a régészek és történészek, hogy valahol Esztergomban kell lenniük IV. Béla királyunk földi maradványainak; évtizedeket töltöttek már el a változó intenzitású keresésével, de máig nem találták meg. A király, Laszkarisz Mária királyné, valamint kisebbik fiuk, Béla herceg szarkofágjait eredetileg a IV. Béla apja, II. András által behívott ferencesek esztergomi bazilikájában helyezték öröknek szánt nyugalomra, ám a törökdúlás idején az országgal együtt ezt is elpusztította az Oszmán–Habsburg háborúskodás. Az újkorra nyoma veszett nemcsak a királysírnak, de az óriási templomnak is. A Honi felderítésben két hónapja foglalkoztunk vele, hogy minden valószínűség szerint megtalálták a királyi család pontos nyughelyét. Az óriási szakrális épületegyüttes – a Segítő Szűz-bazilika, a Boldogasszony-kápolna és a ferences kolostor – romjai, egy független kutatócsoport szerint a Királyi városrész több, mint kétszáz éves házai alatt pihennek mélyen a föld alá temetve, és a kápolna épen megmaradt részében ott van IV. Béla királyunk is. Ha feltettük a kérdést, hogy mit szólna ehhez egy átlag magyar, akkor azt is meg kell kérdeznünk: miért nem szólnak ehhez semmit a királyt régóta hiába kereső régészeink?
