Pesti Srácok

Göncz Árpád méltatlan volt köztársasági elnöknek – Az Öreg

Az Öreg műsorában Schamschula György, az Antall- és Boross-kormányok közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere emlékezett vissza a taxisblokádra. Nem finomkodott, kimondta egyenesen, hogy Göncz Árpád méltatlan volt köztársasági elnöknek, nem lett volna szabad róla közterületet elnevezni.

A taxisblokád 1990. október 25-től 28-ig tartott. Schamschula György szerint ezt, a fővárost és az egész országot megbénító sztrájkot nem lehetett spontán megszervezni. Jól szervezett akció volt, amit a volt kommunista nomenklatúra (MSZMP) titkosszolgálata irányított, együttműködve a balliberális pártokkal (SZDSZ, MSZP), akik lesték az alkalmat a hatalom megszerzésére. Schamschula a 32 évvel ezelőtti történésekre visszatekintve úgy látja, hogy egy csődben lévő, pénzügyileg kifosztott, eladósodott országot vettek át, a kormányhivatalokban a pártállam régi emberei ültek, akiknek a többsége nem vágyott a parlamentáris demokráciára.

A kormány hatalma a parlament és a képviselőház épületein kívül nem létezett.

A balliberális erők, fittyet hányva a negyvenöt évnyi bolsevista diktatúra és szovjet megszállás utáni szabad választásokra, meg akarták dönteni a kormányt. A benzináremelés csak ürügy volt a lázadásra, és jól jött nekik, hogy Antall József miniszterelnök a kórházban volt éppen. Az SZDSZ-es Göncz Árpád köztársasági elnök rögtön a taxisok mellé állt, büntetlenséget ígért és mint a hadsereg főparancsnoka megtiltotta a honvédségnek, hogy az utakat békésen megtisztítsák. A pártállami, kommunista Barna Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya megtagadta a kormány utasításainak végrehajtását.

PestiSracok facebook image

Schamschula György szerint a köztársasági elnök félrerúgta a kötelező pártatlanságát rá vonatkozó követelményét, és mindjárt az első hónapokban kiderült, hogy méltatlan a szerepre, amit a történelem ráosztott. Elhamarkodott volt közterületet elnevezni róla.

Budapest, 1992. októbet 23. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet készül mondani az 1956-os forradalom és szabadságharc 36. évfordulója alkalmából október 23-án a Parlament előtt tartott megemlékezésen. A köztársasági elnököt az MTI korabeli narratívja szerint "tüntetők egy csoportja megakadályozta beszéde elmondásában". MTI Fotó: Földi Imre

Alkalmatlanságát a pozícióra 1992. október 23-án a meg nem tartott ünnepi beszédével is bizonyította. Az ötvenhatos rabtársak Gönczöt kifütyülték, lehurrogták. Schamschula, aki Boross Péter belügyminiszterrel ott volt az ünnepségen, úgy látta, hogy Göncz Árpád megijedt az ötvenhatosoktól, ezért hagyta el a pódiumot. A balliberális sajtó félrevezette az olvasóit, amikor azt állította, hogy a szkinhedek felvonulása zavarta meg a köztársasági elnököt.

Schamschula érdekesnek tartja, hogy a baloldal mindig az október 23-án, a nemzeti ünnepünkön szervezkedik és tüntet, megzavarva a megemlékezéseket. 2006-ban egyenesen megtámadták a békés rendezvényeket Gyurcsány és Gergényi vezényletével. A volt miniszter gyalázatosnak tartja, hogy még mindig vannak olyan magyarok, akik támogatják a külföldön Magyarországot feljelentgető hazaáruló politikusokat. Schamschula azonban megnyugtatónak tartja, hogy a többség nem ilyen.

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.