Pesti Srácok

Horn Gábor egészen elképesztően nagyot hazudott

Horn Gábor egészen elképesztően nagyot hazudott

Horn az ATV Csatt című műsorában vélekedett úgy a Pride melletti tüntetések kapcsán, hogy Orbán Viktor annak idején "lelkesen tapsolt" a taxisblokádnak. Csak az a helyzet, hogy ez így nem teljesen igaz. A Faktum szerint ugyanis a nyilvános szereplések és politikai állásfoglalások utólagos értelmezései gyakran torzulhatnak politikai szimpátiák és személyes elfogultságok mentén. Ez különösen igaz lehet több mint három évtizeddel ezelőtti események kapcsán, amikor már nemcsak a részletek kopnak meg, hanem a politikai szereplők közötti viszonyok is jelentősen átalakulnak.

Horn Gábor, az ATV Csatt című műsorában azt állította, hogy a taxisblokád idején Orbán Viktor „lelkesen tapsolt” a tüntetőknek, és ebben ő is osztozott vele. Az állítás politikai szempontból fontos, hiszen arra utal: Orbán Viktor kétszínűen viszonyul a civil tiltakozásokhoz — akkor támogatta, most elítéli:

A Faktum utánajárt a kijelentésnek, sajtóbeszámolók, valamint egy 1990-es országgyűlési felszólalás alapján megállapítható: Orbán Viktor ezzel szemben nyilvánosan is elítélte az utcai tiltakozások formáját, és hangsúlyozta az ilyen lépésekért viselt politikai felelősséget. A visszaemlékezés tehát nem egyezik a dokumentált tényekkel.

PestiSracok facebook image

Szerkesztői megjegyzés (Bálint Botond): Frissen megválasztott nagyvárosi fideszes önkormányzati képviselő voltam a taxisblokád idején és 23 éves. Nem kedveltük az MDF-et, mert egyrészt az MDF-SZDSZ paktummal sok mindent elárult, másrészt rettentően totojázósan indult a kormányzás. Ezért amikor kirobbant a taxisblokád, főleg mi, kifejezetten fiatal fideszesek abban bíztunk, hogy elindul valamiféle kibontakozás a kormányzásban is. De néhány órán belül kiderült, hogy egyrészt ez nem egy spontán tiltakozás, és mert főleg a rendőrség, a katonaság vezetése és Göncz Árpád köztársasági elnök is azonnal kihátrált a kormány mögül, van egy erős puccs szaga az egésznek. Az SZDSZ azonnal rárepült az egész folyamatra, annak ellenére, hogy parlamenti többség létrehozására nem lettek volna képesek. A Fidesz vezetése azonnal középre húzott, nagyon erősen eltartva az SZDSZ-től, Orbánék nagyon nyilvánvalóan az alig fél éve megválasztott parlament keretein belül akarták rendezni a válságot, egy nagyon erős kormánykritika mellett. A benzináremelés (60 százalék nagyjából) egyébként az ország működőképességének megőrzése érdekében szükségszerű volt, a baloldal ugyanis szokása szerint romokban adta át az országot a demokráciának. A bejelentés módja volt problémás és az, hogy a kormány nem tudott arról, hogy mindenféle múltbéli hálózatok rászerveznek a válságra egy jó kis társadalmi elégedetlenséget. Tanulságos, hogy ugyan a taxisblokád megroppantotta a még a hetekkel korábbi önkormányzati választáson is erősnek bizonyuló MDF támogatottságát, de középtávon nem az SZDSZ, hanem a Fidesz támogatottságát emelte meg. Legfőképpen azért, mert az embereknek tetszett a párt a stabilitást és a kibontakozást a középpontba helyező álláspontja a taxisblokád idején. A blokád ugyanis ellehetetlenítette az emberek mindennapi életét és nagyon világosan megmutatta, hogy mi jönne akkor, ha az államhatalom működőképessége szünetel vagy megszűnik. Nagy tanulság volt ez az embereknek, ez a tapasztalat is benne van abban, hogy nálunk a parlamentek és a kormányok kitöltik a törvényben rendelt maximális ciklusukat. Horn Gábor tehát, mint jó szdsz-es, hazudik, ahogy a száján kifér. Nagyon komoly bukás volt az SZDSZ számára a taxisblokád, hiszen akkor azt hitték egy-két napra, hogy a kizárólagos hatalom közelébe kerültek, de végül abból a ciklusból az MSZP jött ki a legjobban, jelentős részben az SZDSZ hátán kapaszkodva. Ahogy akkor is, most is, a budapesti liberális értelmiség ünnepli a ribilliót, a parlamentarizmus utcán történő gyengítését, mert az egyetlen reményük a hatalom megszerzésére bármilyen elégedetlenség meglovagolása és egy új tanácsköztársaság gründolása.

Az állítás ellenőrzésekor végignézték a korabeli országgyűlési jegyzőkönyveket és sajtóbeszámolókat – és a kép egyértelmű. Orbán Viktor 1990. november 6-i parlamenti felszólalásában határozottan elhatárolódott a taxisblokádtól, mint tiltakozási formától. Nem támogatta, hanem figyelmeztetett a következményekre – szöges ellentétben Horn Gábor állításával. Bár kifejezte megértését a megmozdulás mögötti indulatok iránt, Orbán Viktor annak idején így fogalmazott:

(faktumprojekt / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)