Az illegális bevándorlás és a terrorizmus elválaszthatatlan egymástól, “kéz a kézben jár” egymással, Európában pedig növekszik a terrorveszély – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János a Kormányinfón elmondta, a vasárnapi brüsszeli EU-Törökország-csúcstalálkozón – amelyen részt vesz Orbán Viktor kormányfő is – a magyar kabinet azt az álláspontot képviseli majd, hogy Magyarország kész intenzíven közreműködni Európa megvédésében “ebben a háborús helyzetben”.
Az illegális bevándorlás hullámait Európán kívül kell kezelni – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: a magyar kormány ellenzi azt a tervet, amely szerint az unió vezetői újabb egymillió embert hívnának be Európába Törökországból. A miniszter arról is beszélt, intő jelek vannak arra, hogy az illegális bevándorlók nem integrálhatók az EU tagállamaiba.
“Európát megtámadták. Itt csak összefogásnak van helye. A magyar kormány az európai szövetségesekkel szeretne megoldást találni arra, hogyan lehetne megállítani a bevándorlást. Tarthatatlan, hogy Európa fővárosában, Brüsszelben rettegnie kell az embereknek, és más nagyvárosokban is komoly terrorfenyegetettségek vannak” – fogalmazott Lázár János. A tárcavezető elárulta, Európában irreálisan nagy költségekkel jár a bevándorlás. Ismertette, Németországban már megjelentek azok az elemzések, amelyek azt mutatják, hogy eddig 21,1 milliárd euróra rúgnak a költségek.
A Miniszterelnökség vezetője a Terrorelhárítási Központ (TEK) akcióiról úgy beszélt, a TEK helyesen teszi, ha minden eseményt kiemelten értékel, a hétvégi akciókban pedig nem történt olyan, ami felróható a szervezetnek. Lázár János szerint a két hétvégi eset érdemi kockázatot jelenthetett Magyarország biztonsági helyzetére nézve, s ezt a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása is megerősíti. “Ilyen helyzetben a rendőrség és a terrorelhárítás kötelessége, hogy garantálja az ország biztonságát, s nagy hiba lenne, ha szakértők helyett politikusok vagy újságírók mérlegelnék a helyzetet. A bizalom megrendítése a biztonsági kockázat alábecsüléséhez vezethet” – fejtette ki a miniszter.
Lázár János a Kormányinfón az állami földek értékesítéséről is beszélt. Bejelentette, az állami földek megvásárlásához biztosított fejlesztési banki hitelkeret megemelésére kéri Matolcsy György jegybankelnököt. “Kezdeményezem, hogy a 150 milliárd forintos hitelkeretet duplázzák meg. Eddig ugyanis már 125 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek a gazdák, akik állami földet akarnak venni. A mai napig mintegy 18 ezer hektár állami földet értékesítettek” – jelentette ki Lázár János. Hozzátette, az óriási érdeklődés és igény nem is lehetne jobb válasz az ellenzék kritikáira. “A 18 ezer hektárból mindössze egy 81 hektáros terület került egy külföldön élő magyar-osztrák állampolgárhoz, akinek a felesége magyar, és Magyarországon élnek. Ha ilyen emberek vesznek földet Magyarországon, akkor ennél nagyobb bajunk sose legyen a következő években” – hangsúlyozta Lázár János.
A miniszter szólt a mezőhegyesi ménesbirtokról is, amellyel kapcsolatban a kormány sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy – mint fogalmazott – az ellenzéki pártok félrevezették és megzsarolták az ott dolgozókat. Hangsúlyozta: a kormány nem akar konfliktust a mezőhegyesi önkormányzattal. A kabinet mind a 400 dolgozó munkaviszonyáról gondoskodni fog az újjáalapított mezőhegyesi mintagazdaságban – közölte Lázár.
“Az furcsa világ, hogy nekünk kell védekeznünk azokkal szemben, akik eladták, privatizálták a ménesbirtokot, és most egy magánérdeket védenek. A hiba akkor következett be, amikor 2004-ben az MSZP privát kézbe adta a ménesbirtokot, és most éppen ők támadnak minket. Miközben Európa minden baloldali pártja a nagybirtokok ellen küzd, aközben az MSZP a nagybirtokok mellett tette le a voksát. Talán a zuhanó társadalmi támogatottság ettől nem független, mert elárulták a baloldali értékeket, választókat” – szúrta oda Lázár János.
Lázár János reméli, az unió nem a kerítés miatt indított harcot hazánk ellen. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Más témára áttérve Lázár János nyomatékosította, az Európai Bizottság lényegében megtámadta Magyarországot azzal, hogy minden ügyben, ami az asztalán volt, eljárásokat indított. A miniszter azt mondta, bízik abban, hogy akik kudarcot vallottak a bevándorláspolitikában, leszerepeltek a bevándorlás megállításában, azok most nem állnak bosszút és nem a sértődöttség és düh beszél belőlük, de nehéz a tucatnyi vizsgálatot ettől függetleníteni.
“Brüsszel Magyarországot tűzte zászlajára, az uniós döntéshozók harcot hirdettek ellenünk, de remélem, nem büntetni akarnak minket a kerítés és a bevándorlással kapcsolatos politikai álláspontunk miatt” – szögezte le Lázár János.
Hozzátette, Paks “köszöni jól van és megy előre”, miközben folyamatosan konzultálnak a bizottsággal és készek a kompromisszumra. A tárcavezető a gazdaság és a megfizethető lakossági áram szempontjából is létfontosságúnak nevezte az atomerőmű kapacitásnak fenntartását és azt, hogy az tartósan állami kézben maradjon. “Aki Paks ellen kampányol, az az olcsó áram és a rezsicsökkentés ellen kampányol. Ha Paksot bezáratja velünk az uniós politika, akkor lemondhatunk az olcsó és megfizethető technológiáról, az olcsó és megfizethető áramról“ – húzta alá Lázár János.
A PestiSrácok.hu három kérdést tett fel Lázár Jánosnak. A minisztert például arról kérdeztük, mi a kormány álláspontja a bős-nagymarosi vízlépcső ügyének leporolásáról, a nagymarosi víztározó megépítésének lehetőségéről, miután portálunk információi szerint a következő szlovák-magyar vegyes bizottsági ülésen napirendre kerül majd az ügy. Lázár János válaszában kifejtette, nem lesz napirenden a vízlépcső, és ha ez az ügy újra előkerül, akkor tájékoztatni fogja portálunkat és a közvéleményt. A miniszter másik kérdésünkre leszögezte, nincs arra esély, hogy a hazai energiaárakat érintő brüsszeli kötelezettségszegési eljárások miatt megálljon, vagy megtorpanjon a rezsicsökkentés, ha lesz is átrendeződés, az a lakossági fogyasztói árakat nem érinti majd. A NAV átalakítását firtató kérdésünkre Lázár János elárulta, a NAV-átalakítás kétlépcsős, és jól halad. A szervezeti változások decemberben elkezdődnek, az adóeljárási reformokról jövőre döntenek.
A Kormányinfó végén a miniszter Gőgös Zoltán kritikáira is reagált. Megerősítette, hogy az MSZP-s Gőgös Zoltán kritikáit nem tekinti sértésnek. Mint mondta, meg szokta hallgatni, és el szokta olvasni az írásait, és az abban foglaltakat meg is szokta fontolni. “Most elszakadt nála a húr. Érdekes, hogy ez elég gyakran előfordul olyan politikusokkal és döntéshozókkal, akikkel kapcsolatba kerülök” – utalt Tarlós Istvánnal kialakult vitájára a tárcavezető.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS