Budaházy-per: „Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak”

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Szikinger István védőbeszédével folytatódott Budaházy György és társai pere pénteken a Fővárosi Törvényszéken. Emlékezetes, május elején megtartott perbeszédébencsaknem húsz év fegyházat kért az ügyész a Magyarok Nyilai terrorszervezet vezetésével és terrorcselekmény bűntettével vádolt Budaházyra és egy társára. A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője vádbeszédében azt emelte ki, hogy ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása. A perbeszéd során elhangzott az is, hogy „az elégedetlenség kifejezésének egy demokráciában megvannak a játékszabályai”, amit Budaházy György nem tartott be és céljait nem demokratikus, törvényes módon akarta elérni, „hanem az erőszak eszközéhez nyúlt”.

Súlyos bűncselekményekkel vádolják Budaházyt

Budaházy Györgyöt terrorcselekmény bűntette mellett Csintalan Sándor megveretése miatt mint felbujtót, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével is vádolják. A vádlottak közül 16-an a cselekményeiket a Budaházy György vezette bűnszervezet tagjaként követték el. A cselekményeket „Katonai Parancsnokság” néven Budaházy György utasítására, huzamos együttműködés keretében szervezetten valósították meg – állítja az ügyészség. A vádirati szerint Budaházy György 2007. elején egy több személyből álló – Hunnia Mozgalomnak nevezett – csoportot hozott létre és vezetett abból a célból, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal – azokat megfélemlítve – befolyásolják a parlamenti döntéseket, megakadályozzák a több-biztosítós modell bevezetését. A csoport tagjai Budaházy György utasítására 2007. december 13-a és 16-a között hajtották végre Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők ingatlanai ellen – általuk „figyelmeztető akciónak” nevezett – fegyveres, illetve Molotov koktélos támadásokat. 2007. december 16-án a kuruc.info internetes oldalán megjelent közleményben figyelmeztették az összes országgyűlési képviselőt arra, hogy “senki nem utolérhetetlen”, és ennek tudatában a 2007. december 17-i szavazáson nemmel szavazzanak. Ugyancsak Budaházy György utasítására – aki magát a csoport tagjaival való kapcsolattartás során „Katonai Parancsnokság” néven jelölte – 2008. február 7-éről 8-ra virradó éjszaka a csoport tagjai hajtottak végre országgyűlési képviselők ingatlanai ellen Molotov koktélos támadásokat, amely cselekményükkel az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény országgyűlés általi elfogadását akarták befolyásolni.

A védő szerint nem beszélhetünk terrorizmusról

Szikinger István, Budaházy György ügyvédje védőbeszédét azzal a kijelentéssel kezdte, hogy „boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak”. Hozzátette: ezzel gyakorlatilag el is mondott mindent, „le is ülhetne, de nem teszi”. Szerinte az is sokatmondó, hogy másfél évig sem a nemzetbiztonság, sem az ügyben nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda nem vette észre a „terrorizmust”. Szikinger Istvánnak egyébként meggyőződése, hogy nem is volt, „senkinek a haja szála sem görbült meg”. A védő elmondta azt is, hogy „Párizsban és Brüsszelben tudják, milyen a terrorizmus”, nálunk pedig annyi történt, hogy „megperzselődött egy lábtörlő sarka”. „Tessék ezt összehasonlítani”– szögezte le az elsőrendű vádlott védője, hozzátéve, hogy a vádlottak terhére rótt, ám általuk soha el nem ismert cselekmény „nem egy nagy was ist das”. A védő szerint ha a vádban foglaltak mind igazak, „akkor sincs terrorcselekmény, sem bűnszervezet”. Ugyanis a bizonyítékokból ez nem derül ki- fejtette ki álláspontját perbeszédében Szikinger, megjegyezve, hogy nem tartja törvényesnek azt az eljárást, amit ügyfelével szemben folytattak le, aki szerinte egyébként sem híve a személy elleni erőszaknak. Szikinger megismételte, „tudjuk mi a terrorizmus”, de „a jelenlévők miatt biztosan nem kell aggódni”. A védő kiemelte, a pártszékházak elleni támadások sem tekinthetők terrorcselekménynek. Szikinger nyomatékosította emellett, hogy noha a romagyilkosságok ügyében a bíróság megállapította a megfélemlítési célt, még ott sem minősítették a tettesek magatartását terrorcselekménynek.

Nem lehet szó bűnszervezetről?

A védőbeszédben az is elhangzott, hogy az akkori titokminiszter, Szilvásy György tanúként arról számolt be, hogy hivatali ideje, azaz a vádbeli időszak alatt nem nőtt a terrorfenyegetettség. „Ha nem volt terrorizmus, akkor az egész vád megdől” – jelentette ki Budaházy védője, aki megemlítette még, hogy amikor Budaházyt 2009-ben elfogták, a férfi akkor sem „géppuskával indult el otthonról”, hanem egy tüntetés miatt szeretett volna egyeztetni az illetékesekkel. Az elsőrendű vádlott képviselője cáfolta azt az ügyészségi vádat is, hogy a vádlottak Budaházy vezetésével bűnszervezetet alkottak. Utalt arra, hogy az egyik terhelő tanú vallomása ellenére többeket meg sem gyanúsítottak, noha az is bűncselekmény, ha valaki egy bűnszervezetben tagként van jelen. Szikinger István szerint ez is azt bizonyítja, hogy a vádlottak nem voltak annyira veszélyesek és nem alkottak sem bűnszervezetet, sem pedig terrorista csoportot. Az ügyvéd hangsúlyozta mindemellett, hogy az is beszédes, hogy egy vallomásban szerepel: Budaházynak többször is ellentmondtak állítólagos katonái. „Hát milyen parancsnok az ilyen?” – utalt a védő arra, hogy nem lehetett szó arról, hogy Budaházy György a szervezet megkérdőjelezhetetlen vezetője volt.

Nem is létezett a Magyarok Nyilai?

Budaházy ügyvédje arra is kitért, hogy nem is biztos, hogy létezett a vád szerint a Hunniából kinövő Magyarok Nyilai szervezet, vagy ha igen, az nem az ügy terheltjeihez köthető. Utóbbit az bizonyítja, hogy már Budaházy letartóztatása után, 2010-ben is a szervezet nevében ért támadás egy pártirodát Szegeden. A védő emlékeztetett arra is, hogy nem igazolható, hogy a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg nevében, a támadások után kiadott közleményeket az elsőrendű vádlott, vagy társai írták. A védelem álláspontja szerint az sem sikerült bebizonyítani, hogy a Csintalan Sándort ért támadás utóbbi személy Budaházyt és Toroczkait ért sértő mondatai miatt következett be, amit egyébként a bántalmazás után kiadott közleményben sem említenek. Az ügyvéd szerint a vádlottak által tagadott bűncselekmények sem állami szerv kényszerítését, sem a lakosság megfélemlítését nem valósították meg. Elhangzott, soha senki még csak fontolóra sem vette, hogy a parlament nem szavazza meg azt, amit Budaházyék elleneztek. A per hétfőn ismételten Szikinger István védőbeszédével folytatódik.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu