Budapest–Pozsony 10 perc alatt – ezt ígéri a világ egyik legfejlettebb tömegközlekedési eszköze, a vákuumvasút. A sci-fibe illő közlekedési eszköz mellett nem kisebb szenzáció, hogy a megépítési tervekben Magyarország is helyet kaphat, a jelenlegi állás szerint ugyanis a Pozsony–Bécs–Budapest vonalon közlekedne a hipergyors jármű.
A világ legfejlettebb tömegközlekedési eszköze épülhet meg néhány éven belül Közép-Európában – írja a HVG.hu a Forbes bejelentésére hivatkozva. A vákuumvasutazás nem csak villámgyors, de fejlettségéhez képest meglepően olcsó is lehet. Az Elon Musk által megálmodott „hyperloop” megépítésének tervében ráadásul Magyarország is helyet kapott, a jelenlegi állás szerint ugyanis a Pozsony–Bécs–Budapest vonalon közlekedne a sci-fi-be illő jármű. A Forbes úgy tudja, a szlovák kormánnyal már alá is írták a megépítéshez szükséges szándéknyilatkozatot, a Hyperloop Transportation Technologies eközben megkezdi a tárgyalásokat Ausztriával és Magyarországgal is.
Fotó: kilometermagazine.com
A hatalmas presztízsű beruházás alapját egy, a japán mágnesvasutaknál is jelentősen gyorsabb közlekedési eszköz jelenti, a vákuumvasút. A jármű – tulajdonképpen a csőpostához hasonló elven – légpárnákon közlekedne, a meghajtásáról pedig elektromos áram gondoskodna. A vonat elejére turbinákat szerelnének, amelyek kiszívnák a szerelvény előtti levegőt és elvezetnék az alatt, ez tenné lehetővé a lebegést. Ennek köszönhetően a gép mintegy 1200 km/h-val repeszthetne, amely a számok nyelvén azt jelentené, hogy a Pozsony–Bécs út megtételéhez 8, míg a Budapest–Bécs közti szakasz megtételéhez 2 percre lenne szükség.
A HVG.hu által megszólaltatott magyar szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a terv elméletben jó ötletnek tűnik, viszont számtalan buktatója lehet a projektnek. Kemsei Zoltán, az Indóház kötöttpályás közlekedési szaklap szakértője szerint nemcsak a drága megépítési költséget, de a későbbi üzemeltetési költségeket is figyelembe kell venni. Emellett nem elhanyagolható kérdés, hogy az 1200 km/h-s sebesség, valamint a gyorsulás és a lassulás mennyire terheli meg az emberi szervezetet, mennyire különbözik egy repülőgéptől. „Bár készülhetnek erre vonatkozó tanulmányok, ezt valószínűleg csak akkor fogjuk megtudni, ha már elindultak az első éles tesztek” – hangsúlyozza Kemsei Zoltán.
Teljes cikk itt olvasható.
Forrás: HVG.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS