bírói összeférhetetlenség
Vizsgálatot rendelt el az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, de cégével Botkáéknak bedolgozó bírónő ügyében
Valószínűleg nem marad következmények nélkül a PestiSrácok.hu oknyomozó cikke, az, hogy a Szegedi Törvényszék bírája, dr. Nóvé Ágnes úgy vett részt a Szeviép-ügyben másodfokon eljáró bírói tanácsban, hogy ezt érintettség okán valószínűleg nem tehette volna meg. Megkeresésünkre a törvényszék eddig nem válaszolt, az azonban sokatmondó és árulkodó, hogy tegnapi cikkünk után a százmilliós önkormányzati munkát is elnyert cégben érdekelt Nóvé Ágnes mindent törölt az egyébként nyilvános Facebook-oldaláról. Megkeresésünkre az Országos Bírósági Hivatal elnöke már válaszolt. Dr. Senyei György azt írta, hogy a cikkünkben foglalt adatok alapján jelentéstételre és igazgatási vizsgálat lefolytatására kötelezte a Szegedi Törvényszék elnökét. Megkérdeztük ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, hogy a törvény értelmében valóban fennáll-e az elfogultság, ha egy bíró úgy tárgyalja a Botka Lászlóéknak beszállító Szeviép-vezérek büntetőügyét, hogy családi cége ugyancsak több közbeszerzést nyert az MSZP-s polgármester városától. Lomnici szerint általánosságban már az is aggályos, ha egy bíró tagja, tulajdonosa egy gazdasági társaságnak, ezt ugyanis törvény tiltja. Kérdésünkre az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy olyan esetekben, ha egyértelmű összeférhetetlenség merül fel, az a gyakorlat, hogy az adott bíró ezt a tényt haladéktalanul bejelenti. Ha utólag derül ki, hogy egy bíró úgy ítélkezett, hogy összeférhetetlenség miatt nem járhatott volna el, munkáltatója azonnal kezdeményezheti felmentését. Mivel az ügyben harmadfokú eljárás várható, így teljeskörű felülbírálatra nyílik lehetőség. Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök! 
