csibész a pályán

Csibész a pályán – Vívóiskola a világ tetején (VIDEÓ)

Sport exkluzív 2021 december 23.

A sporttörténet egyik legnagyszerűbb győzelmi sorozata fűződik a magyar kardcsapathoz, illetve a magyar férfi kardozókhoz, akik a ’60-as évekig egyeduralkodók voltak. Az Olaszországból behozott modern kardvívás jó termőtalajra talált a komoly hagyományokkal rendelkező magyar vívóvilágban, és egy évtized alatt olyan kultúrát építettünk ki, hogy több, mint fél évszázadon át evidens volt a magyar kardvívók győzelme az olimpiákon egyéniben és csapatban egyaránt. 1956 miatt, mint annyi minden, ez is megtört, ám csak ezután következtek a magyar párbajtőr legfényesebb évei. Történelmünk legsikeresebb sportágában a csillogó kardsztorink mellett férfi és női párbajtőrben, sőt néha-néha férfi és női tőrvívásban is maradandót alkottunk. A vívókultúránk a kezdetek óta folytonos, de olyan széles bázist egyik vívónemben sem sikerül már kiépítenünk világklasszisokból, mint az egykori kardválogatottunk, vagy a ’70-es évek párbajtőr-válogatottja. Az okokról, múltról, magyar iskoláról és jövőbeli feladatokról Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívóval beszélgettünk.

Csibész a pályán – Profi munka nélkül nem elég a magyaros kézilabda (Videó!)

Magyar ugar 2021 december 16.

A kispályás kézilabdát csak az ’50-es évek végétől játsszák elterjedtebben, ezért a játék kiérlelődése, fejlődése rögtön éles nemzetközi verseny közepette történt. Ebbe a fejlődésbe a magyar kézilabda is beletette a magáét, és ugyan a férfi válogatottunk sokáig csak üldözte az élmezőnyt, a női szakág kezdettől a legjobbak között vitézkedett. A ’80-as években aztán a férfiak vitték a prímet, a rendszerváltás óta pedig az ezredforduló éveiben volt egy erős időszakuk a nőknek, ám mindkét fronton jó ideje kiszorultunk az elitből. A többi csapatsportágunkban is megszokott magyaros kreativitás önmagában már nem elegendő, mert közben a világ sem állt egy helyben. De mit kezdhetünk ezzel az adottságunkkal, segíthet-e visszazárkózni a legjobbak közé, és mi kell még a visszazárkózáshoz? Zsiga Gyula mesteredzővel, a Magyar Kézilabda Szövetség utánpótlás-fejlesztési igazgatójával jártunk utána.

Csibész a pályán – A félbeszakadt kosárlabda-ígéret (Videó!)

Sport exkluzív 2021 november 15.

Csak a legelvetemültebb sportrajongók körében ismert, hogy a férfi és női kosárlabdázásunk is járt már a világ élvonalában. Ez ugyanis az ’50-es években történt, amikor a foci- és vízilabda-válogatottunk egyaránt a világ tetején volt, magára vonva a figyelem nagy részét. Akkoriban sorra hordták haza az érmeket az Európa-bajnokságokról a kosárlabda-válogatottjaink, a csúcspont pedig az volt, amikor a férfiak idehaza szereztek aranyérmet, negyvenezer tomboló néző előtt legyőzve a Népstadionban az Eb-címvédőt és egyben az akkor legutóbbi olimpia ezüstérmesét, a Szovjetuniót. Sikereinket – nem meglepő módon – kosarazásban sem a nyers erő alapozta meg, hanem a gyors labdajáratásra és ötletes megoldásokra épülő magyaros játék. Később azonban a politika beavatkozása miatt is megtört a magyar kosársport, legfeljebb egy-egy elszánt edző tudta valamelyest rajtahagyni a kéznyomát. Férfi csapatunk a ’60-as, női csapatunk pedig a ’90-es évek óta nem tudott megvillanni, sőt Eb-re, vb-re kijutni is csak hébe-hóba sikerül. Hogyan csináltuk régen, és mit érhet az a tudás ma? – ezt fejtegettük a sportág talán legtapasztaltabb hazai szakértőjével, Ránky Mátyás korábbi szövetségi kapitánnyal és válogatott játékossal.

Csibész a pályán – A magyar birkózó fárad el utolsóként (VIDEÓ)

Sport 2021 november 9.

A magyar embernek birkózásban sem kenyere a villámháború. Akárcsak egykori nomád ősei, előbb felméri a terepet, feltartóztatja és közben felméri az ellenfelet is, legfőképpen pedig várja a kínálkozó lehetőséget. Legjobbjaink a mérkőzésidő múlásával egyre veszélyesebbé válnak, hiszen az ellenfél testben és fejben is fáradni kezd majd, a mi birkózóink viszont rengeteg munkát fektetnek abba, hogy velük ez ne nagyon történjen meg. Erősebb így lehet más birkózó a magyarnál, de szívósabb és technikásabb nem nagyon. Takács Ferenc edzővel, mesteroktatóval, korábbi többszörös országos bajnok birkózóval fejtettük meg a sportág magyaros iskoláját.

Csibész a pályán – Kajak-kenu aranykor élő adásban (VIDEÓ)

Sport exkluzív 2021 október 26.

Három évtized óta jó minőségű felvételek sokaságán, élő adásban nézhetjük a magyar kajak-kenu aranykorát. Itt nincs okunk sóhajtozni a hajdani dicsőségünk után, hiszen most is el vagyunk látva sikerekkel. Az olimpiákon rendszeresen ettől a sportágtól várjuk a legtöbb aranyat meg a legtöbb érmet, amiben nem is szoktunk csalódni, és nemegyszer mi nyertük a sportág éremtáblázatát is. Miben rejlik a magyar kajak-kenu ereje, milyen a magyaros kajak-kenu, és miben lennének lehetőségeink még a mostani sikereken felül is? Ábrahám Attila olimpiai bajnok kajakostól ezt is megtudtuk.

Csibész a pályán – A magyar vízilabdakultúra elpusztíthatatlan (VIDEÓ)

Sport exkluzív 2021 október 21.

A vízilabda nem csupán egy sport a magyarok számára, hanem a focink lehanyatlása óta egyértelműen a legkiemelkedőbb csapatsportunk. Sőt, több is, mint sport, beépült a magyar öntudatba, úgy vagyunk vele, hogy ez a mi sportágunk, és ha néha nem is mi nyerünk, akkor is magabiztosan állítjuk, hogy mi vagyunk benne a legjobbak. Ha végignézünk a magyar vízilabdázás történetén, akkor mindenekelőtt elfárad a szemünk, hiszen a huszonhárom olimpián, amelyen részt vett a vízilabda-csapatunk, tizenhatszor érmet nyertünk, és ebből kilencszer aranyat, nem beszélve az Európa-bajnoki és világbajnoki érmekről. A játékot ugyan nem mi találtuk ki, de a magyar találékonyság több olyan innovációval járult hozzá, amelyek végleg más irányba terelték a sportág fejlődését. A győzelmet győzelemre halmozó magyar vízilabdánk folytonosságát a történelmi kataklizmák – világháború, '56 – és a Los Angeles-i olimpia bojkottja sem tudta megtörni, a tudás nemzedékről nemzedékre öröklődik, és ez az oka, hogy a kevésbé sikeres időszakokban is mindig van mihez visszanyúlni, van visszaút a csúcsra. Mit tud ez a magyar vízilabdakultúra, mik a különleges képességei? Kiderül a Kiss Gergellyel folytatott beszélgetésből!

Csibész a pályán – Már azt sem tudjuk, miért volt aranykora a magyar focinak (VIDEÓ)

Sport exkluzív 2021 szeptember 8.

A legeredményesebb magyar egyéni és csapatsportágak titkát és módszereit kutatjuk a Pesti TV új sorozatában. Minden részben egy-egy sportág szakavatott ismerőjét faggatjuk ki arról a tudásról, amely megvan benne, csak nem nagyon szokták kérdezni róla. Keressük a kapcsolódási pontokat, az azonos motívumokat a különböző területeken, és azt a gondolatvilágot, szellemiséget, mentalitást, amely sikerre viszi a magyar sportolót. Ha úgy tetszik, a magyar sportoló szuperképességét keressük. Vésey Kovács László szurkoló és Ferenczi Attila futballhagyomány-kutató közös műsorában elsőként a magyar foci múltját és jelenét dolgozták fel. Az adás még a tízmillió szövetségi kapitány számára is sok újdonságot tartogathat, hiszen a futballunk dicső múltja nemcsak a 6:3-ból és a helsinki olimpiai aranyból áll, hanem már az 1938-as világbajnoki döntőbe jutásunk is egy komoly szellemi és gyakorlati érés eredménye volt. A magyar futballkultúra a '20-as évektől kezdve iskolateremtő volt, a trianoni csapás miatt külföldre ment edzőink sokfelé elterjesztették, és egészen az '50-es évekig az egész játékra kiható innovációkkal járultunk hozzá a világ labdarúgásához. Mindezek fényében még drámaibb, hogy később milyen mélységekbe szakadt le a futballunk. Az akkori tudásunkat a holland, a spanyol és az olasz futballiskola továbbgondolta, máig fejleszti, mi pedig nemhogy elfelejtettük, de már fel sem ismerjük, ha valaki külföldről visszacsempész hozzánk valamicskét ebből a tudásból. Van-e kiút, és csinálhatnánk-e olyan jól, mint egykor? Nézze meg a teljes adást!