Pesti Srácok

A BL döntő jelzi, hogy a magyar sport fejlesztésére a továbbiakban is óriási szükség lesz

A BL döntő jelzi, hogy a magyar sport fejlesztésére a továbbiakban is óriási szükség lesz
Fotó: David Balogh - UEFA

Végre a sportról szól újra minden. A BL döntő hazai rendezése szépen felforgatta a fővárost. Tulajdonképp egy kicsit végre elveszi a fókuszt a politikáról, hiszen az elmúlt hónapokban minden perc, minden pillanat a választásokról szólt.

A rengeteg sztár, sok-sok repülővel érkező vendég, a BL serleg mind-mind mutatja, hogy mekkora szüksége van hazánknak jelen pillanatban a BL döntőre, de amúgy a nagy világversenyekre. Az elmúlt tizenhat év legszimpatikusabb húzása az ország vezetésétől a magyar egyetemes sport támogatása volt. Ebben nem csak az szerepel, hogy a focisták jó sok pénzt kaptak! Hanem rengeteg minden más is.

BL döntő
A BL döntő ismét hazénkra szegezi a figyelmet - Fotó: Marc Atkins

Például a világversenyek megszervezése, az atlétikai VB (amiből egyébként majd lesz megint az ősszel), a sportdiplomácia erősítése, a jó szervező munka, hogy ne csak megnyerjünk egy-egy tendert, hanem jó szívvel is emlékezzenek vissza arra az adott eseményre. Szóval nem csak a fociról szólt az elmúlt tizenhat esztendő. Nagyon nem! Ezt a rendszert a globalizáció nagymesterei hogyan fogják működtetni és egyáltalán van e ilyen szándékuk, azt egyelőre nem tudjuk. Csak sejtjük, hogy mi vár a magyar sportra.

Pedig nagyon fontos lenne, hogy ez a rendszer ne csak megmaradjon, hanem fejlődjön is. Még a technikai sportágakban is valamilyen szinten fejlődtünk, hiszen felépült a Balaton-Circuit és van Forma 3-as magyar versenyző is. Úgyhogy tényleg a sport tekintetében nem lehet ok a panaszra. A sport nem lehet politikai kérdés. A Puskásba magyar válogatott meccsre nem csak jobboldali emberek jártak az elmúlt években, pedig legyünk őszinték: ezt a jobboldali emberek teremtették meg mindenki számára. Ezt nem jobboldaliként biztos nehéz belátni, pedig így van. S bizony nagyon jó, hogy erre is jutott energia, sosem lett elfelejtve és mindig kiemelt szerepet kapott a sport az elmúlt tizenhat esztendőben.

A BL döntő csak egy jelzés

A jövőben akárcsak korábban államtitkári szinten lesz a sport, külön minisztériumot nem kap. Nyilván nem titok, a sportért felelős államtitkár személye kulcskérdés lesz. Valamint a kormány sportról alkotott konkrét véleménye is. Ez még nem ismert. Persze, a jelenlegi miniszterelnök szereti a labdarúgást, egészen biztosan inkább a sport felé húz a szíve mint ellene, de ki tudja, a környezete, a globalisták mennyire tudják befolyásolni őt ebben. Ha a képviselők, miniszterek fizetéscsökkentését vesszük a magyar sportban is egy elöljáró példának, akkor nem jók az előjelek. Ugyanis a magyar sportot nem lehet piaci alapon támogatni, főleg az egyéni sportolókat. Amíg egy tornászt, aki gyűrűn óriási eredményeket ér el, Angliában pl. az Adidas támogat anyagilag, addig itthon ez nem így van. Nem költenek a cégek reménységek támogatására egyéni szinten jelentős összegeket, sőt még a bajnokokra sem költenek eleget. Ezért kellett a magyar sportba az állami beavatkozás. Amire az ország mérete miatt és az erős, valamint eredményes sportélet miatt a jövőben is szükség van.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.