felülvizsgálati kérelem
Tíz év után végre lezárhatja a vörösiszap-katasztrófa perét a Kúria
Kétnapos nyilvános ülésen, november 3-án és 10-én tárgyalja a Kúria tanácsa a vörösiszap-ügyet. Az ajkai timföldgyár egyik vörösiszap tározókazettájának gátja éppen tíz éve, 2010 október 4-én tört át, elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A példátlan ipari katasztrófában tíz ember veszítette életét, 150-en megsebesültek, 307 házat le kellett bontani – ennyi család veszítette el otthonát, élete munkáját. A mentesítésre, újjáépítésre, károk felszámolására, illetve károsultak kártalanítására, kárenyhítésre a kormány nagyságrendileg negyvenmilliárd forintot fizetett ki. A MAL vezetői és felelős beosztottjai először 2012 januárjában álltak bíróság elé, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette vádjával. Elképesztő ítéletekkel büntetik a bírói összeférhetetlenséget leleplező PestiSrácok.hu-t a bíróságok
Két, hosszú ideje húzódó perben is elmarasztalta a bíróság kiadónkat, méghozzá olyan elképesztő bírói indokolással, amelyek teljesen egyértelmű sajtójogi kérdések, ezért abban még szubjektív mérlegeléssel is érthetetlen a döntés. A két támadott cikkünk egyike Horváth Csaba MSZP-s polgármester sajtótájékoztatójáról, illetve azt követően az ATV operatőre részéről várandós kolléganőnk inzultálásáról számolt be. Ebben az esetben a Kúria azt mondta ki, hogy nem volt jogunk kamerára venni és bemutatni olvasóinknak, hogyan ordibál minősíthetetlen hangon, öklét rázva várandós kolléganőnkkel Tobolik Zoltán azért, mert az egyházi vezetőket leköpő tüntetőket kollégánk csőcseléknek merte nevezni. A másik esetben a Fővárosi Törvényszék a Gaudi-Nagy Tamásnak, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetőjének a vele készült interjúban a Helsinki Bizottság és a börtönbiznisz kapcsolatáról óvatosan kifejtett véleményét tekintette a valóság hamis színben való feltüntetésének. Érdekes, hogy a mindkét ítéletet hozó bíró többször is eljárt már hasonló ügyekben, és rendre a jobboldali sajtó ellen, a baloldali sajtó javára dönt – a mostani két ítélet azt követően, hogy a rendszerváltozás utáni legnagyobb bírósági botrányt robbantottuk ki, amelyben fejek hullottak, pikáns. Az ítéleteket elfogadhatatlannak tartjuk, fellebbezést nyújtunk be, illetve a Kúria határozata miatt az Alkotmánybírósághoz fordulunk.