kárpát-ukrajna

Az ukrán nacionalistákat már a történelmi tények sem zavarják

Magyar ugar 2023 március 17.

Már március 15-ének reggelén magyarellenes, történelemhamisító bejegyzéseivel hangolt az Ukrán Kárpátalja (Українське Закарпаття) Facebook-oldal, amelynek a szerkesztői számára korábban sem jelentett problémát, hogy közel 50 ezer követőjüket többek közt azzal hergelje, hogy Ungvár, sőt, Huszt vára is ősi ukrán vár, a magyarok pedig puszta provokációból helyeztek ki a műemlékek magyar történelméről megemlékező táblákat. De ugyanez a közösségi oldal volt, amely érdekes módon a munkácsi Turul ledöntése előtt már a magyar szimbólumokat vette célba, mert azok állítólag birodalmi célok jelképeként állíttattak és nincs keresnivalójuk az ukrán Kárpátalján. A PestiSrácok.hu is megemlékezett róla, hogy március 15-e fontos dátum Kárpátalja történetében, 1939-ben ezen a napon vonult be ugyanis a magyar hadsereg Kárpátaljára és foglalta vissza az első bécsi döntéssel még vissza nem csatolt területeket. Bár a Magyar Királyság nem mondott le az igazságtalan békediktátummal elszakított területeiről és azok magyar lakosságáról, a terv az volt, hogy a Magyar Királyságon belül autonóm ruszin tartományt hoznak létre, a ruszinok pedig fel is esküdtek a magyar koronára. 1939. március 15-ről az Ukrán Kárpátalja oldal magyargyűlölő nacionalista szerzői egészen máshogy emlékeznek meg, és arról cikkeznek már második napja, hogyan támadta meg az agresszor magyar horda a független Kárpát-Ukrajnát. Hősként emlékeznek meg Avgusztin Volosinról, akit az ő állításuk szerint március 15-én választottak elnökké, sőt, még aznap kikiáltották a függetlenséget is. De kihirdettek egy alkotmányt, jóváhagyták az állami címert, valamint a kék-sárga zászlót – mindez ugye aközben történt, hogy a jelentős túlerőben lévő agresszor magyar katonákkal harcoltak éppen. Bródy András nevét is kisavazták az ukrán történelemből, akit azért vetettek börtönbe, mert magyarbarát politikus volt és népszavazással akarta eldönteni a hovatartozás kérését.

Kárpát-Ukrajna – avagy Hitler államalkotó kísérlete, amit a honvédség akadályozott meg

Világugar 2023 március 6.

Egyszer volt, hol nem volt egy állam, amit egyedül Adolf Hitler ismert el. Egy napig létezett csupán, de arra azért volt ideje a vezetőinek, hogy koncentrációs táborokat hozzon létre, ahová a magyar értelmiségieket és azokat a ruszinokat internálják, akik nem voltak hajlandóak egyik napról a másikra ukránnak vallani magukat. Egyszer volt, hol nem volt, volt egy politikus, aki nagyzási hóbortjával megkeserítette a kárpátaljaiak háború előtti, utolsó békés éveit, és egy csapásra ellehetetlenítette a ruszin függetlenségről szőtt álmokat. Következzék egy mese Kárpát Ukrajnáról és Avgusztin Volosinról, a Kárpátok Tesco-gazdaságos Hitleréről.