oroszország
Tóth Norbert: egy utolsó pillanatban összekalapált békeszerződés akadályozta meg, hogy ne üldözzék el az örményeket
Hegyi-Karabah azeri offenzívájának kérdésében az orosz külpolitika passzív volt, holott Oroszország a kaukázusi ügyekben mindig előszeretettel exponálja magát. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a törökök engedtek az oroszoknak bizonyos, számukra fontos, a Közel-Keletet és Szíriát érintő kérdésekben, tehát egyfajta alkut köthettek, és az oroszok „beáldozták” Hegyi-Karabahot – mondta portálunknak adott interjújában Tóth Norbert. A nemzetközi jogász többek között arról is beszélt: nemzetközi jogi értelemben az örmények hátrányban vannak a konfliktus kérdésében, mivel Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként ismerik el, az örmények ugyanakkor számíthattak arra, hogy az idő múlásával egyre nagyobb az esélye annak, hogy a nemzetközi közösség elismerje a status quót, vagyis a régió speciális helyzetét és önállóságukat. A kutató szerint az azeri támadás talán ennek megakadályozására is szolgált. Tóth Norbert úgy vélte, mivel az örmények jelentős területeket veszítettek az incidensek során, egy utolsó pillanatban létrehozott, Oroszország által összekalapált békeszerződéssel tudta Örményország bebiztosítani, hogy a területfoglalás megálljon, és az örményeket ne üldözzék el a területről. Az oroszok a számukra legjobb pillanatban „teremtettek békét” Hegyi-Karabahban
Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megállapodást írt alá, amely a karabahi háború azonnali beszüntetését tartalmazza és kedd éjféltől lépett életbe. A nyilatkozat hatására Jerevánban zavargások robbantak ki, míg Bakuban féktelen ünneplésbe kezdtek. Pedig az örmények győzelemnek értékelhetnék azt a tényt, hogy Hegyi-Karabah jelentős része – a „fővárosával” együtt – orosz felügyelet mellett az örményeké (is) maradt, míg a független Azerbajdzsán legyőzöttnek érezhetné magát, hiszen az orosz hadsereg ismét megszállja a területeit. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy a konfliktust megint „befagyasztották”, és csak idő kérdése, mikor és ki olvasztja majd fel. Mi van akkor, ha Putyin tényleg beteg, ki lesz az utódja?
A brit sajtó robbantotta a hírt: Vlagyimir Putyin beteg, és elképzelhető, hogy nem tölti ki elnöki ciklusát. Sőt, 2024-ben, a következő elnökválasztáson pedig biztos, hogy nem indul. Ezt a hírt arra alapozták, hogy több szakértővel megnézték a 68 éves orosz elnök legutóbbi nyilvános szerepléseit, és arra jutottak, hogy megromlott Oroszország első emberének egészségi állapota, valószínűleg Parkinson-kórban szenved. De mi van akkor, ha most az egyszer a brit bulvársajtó nemcsak a szenzációhajhászásra ment, és ha tényleg igazak a hírei, ki követheti az elnöki székben Vlagyimir Putyint? Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Patyomkin Petike