proletárdiktatúra
Resetár Dániel a Pesti Riporterben: magasan Szamuely a leggonoszabb karakter, amit eddig megformáltam (Videóval!)
Augusztus 25-én mutatták be telt ház mellett a József Attila Színházban Stefka István A halál népbiztosa című filmjét, ami a vörösterror 133 napjáról és Szamuely Tibor vérengző gyilkossá válásáról szól. A film kapcsán láttuk vendégül a film főszereplőjét, Resetár Dánielt, akivel a filmről, a hazai kulturális életről, az ilyen jellegű filmek fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, hogy mennyire volt nehéz belebújni a tömeggyilkos Szamuely Tibor bőrébe. A színész azt mondta: a forgatás előtt nagyon belemerült a témába, rengeteget olvasott és őt is meghökkentette az a hihetetlen kegyetlenség, amivel a Lenin-fiúk ártatlan embereket gyilkoltak, teljesen rabja lett a szerepnek és a 102 évvel ezelőtti események hatása alá került. A színész elmondta: mélyebben a forgatásra való felkészülés során ismerkedett meg Szamuely "munkásságával", és az eddig eljátszott szerepei közül őt tartja a leggonoszabb karakternek. Kásler Miklós, a film fővédnöke a Pesti TV-nek arról beszélt, hogy hiánypótló alkotásról van szó, hiszen ezzel a korszakkal, ezekkel a személyekkel, ezzel az eszmerendszerrel, ilyen formában még senki sem foglalkozott eddig. A filmet jegyző Stefka István a Pesti TV-nek nyilatkozva kifejtette: Szamuely figurája mutatja meg, hogy ha egy kommunista-bolsevista, liberális eszme megszáll egy embert, akkor mivé válik. Alexa Károly irodalomtörténész szerint pedig a baloldaliságnak mondott valami hajlik arra, hogy a legbrutálisabb emberpusztításokba is belekeveredjen. Lenin helytartói élvezettel gyilkolták a magyarokat
102 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én kiáltották ki Kun Béla és társai a Tanácsköztársaságot. Szamuelyék talán maguk sem hitték, hogy labdába rúghatnak, de miután Károlyi Mihály, a "vörös gróf" átadta nekik a hatalmat, elkezdődhetett Magyarországon is a nagy kísérlet: a kommunizmus megteremtése. Sok köszönet nem volt benne. Sem egyenlőséget, sem fellendülést nem hozott az első világháború után valóban megroppant országnak. A proletárdiktatúra 133 napja leginkább arról híresült el, hogy a Lenin-fiúk fekete bőrkabátjukban szertejártak az országban és halált leheltek mindenre, ami polgári – vagy ahogy ők mondták: "burzsuj" – volt. A Lenin-fiúk egy jelentős része frusztrált kisember volt, akinek nem jött be az élet, és dühüket azokon vezették le, akik képesek voltak alkotni, létrehozni valamit.