Pesti Srácok

Mutassa meg diákjainak, hogy mire képesek a kommunisták, nézzék meg az Urániában A halál népbiztosát!

A kommunista diktatúrák áldozatai emléknapja alkalmából februárban és márciusban lehetőség nyílik Stefka István A halál népbiztosa című, felrázó és látványos dokumentum-játékfilmjének csoportos megtekintésére és az alkotókkal készülő pódiumbeszélgetés meghallgatására Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a kulturális intézmény jóvoltából. Várják pedagógusok és intézmények jelentkezését a még szabad időpontokra! Hozza el diákjait, hogy ők is átérezhessék a kommunista eszmék veszélyét, és átélhető, játékfilmes jelenetek, illetve hiteles történelmi és dokumentumháttér révén megismerhessék az 1919-es vörösterror borzalmait és lényegét!

A Tanácsköztársaság 133 napjának igaz történetéről, a trianoni katasztrófa „előkészületeiről”, a vörösterror valódi arcáról és Szamuely Tibor népbiztos tömeggyilkossá válásnak történetéről ad áttekintést Stefka István és Csurka Dóra alkotása, a dramatizált jelenetekkel gazdagított dokumentum-játékfilm, A halál népbiztosa, amely Szamuely Tibor népbiztos életén keresztül láttatja a proletárdiktatúra időszakát és indítékait, a trianoni békediktátum közvetlen előzményeit.

A film csoportos vetítése diákok számára ingyenes, az Uránia Nemzeti Filmszínház jóvoltából. Arra kérjük a pedagógusokat, hogy időpont-egyeztetés céljából bátran írjanak az [email protected] e-mail címre, vagy hívják a 06 30 194 7994-es telefonszámot! A filmvetítés előtt megszólaló alkotók személyéről velünk is egyeztethetnek Mézes Gabriella kolléganőnknél a [email protected] címen. Várjuk Önöket diákjaikkal az Urániába!

Szamuely Tibor és társai kísérletet tettek arra, hogy Magyarországon is bevezessék a kommunista diktatúrát 1919-ben. Bár uralmuk mindössze 133 napig tartott, így is féktelen rombolást hajtottak végre. Emberek tömegeit kínozták és gyilkolták meg. Herczeg Ferenc kortárs író úgy fogalmaz:

PestiSracok facebook image

Stefka István filmje, A halál népbiztosa az első olyan alkotás, amely a dokumentum-játékfilm kereteit segítségül hívva idézi meg Szamuely életén keresztül a proletárdiktatúra időszakát. A dokumentum-játékfilmet a tavalyi évfordulón mutatta be a Duna Televízió, azóta a Kárpát-medence számos pontján és a Pesti TV-n is vetítették. Beválogatták a Terror Háza Múzeum, a Kommunizmuskutató Intézet és a 30 Éve Szabadon Emlékbizottság Viszlát, Lenin! című rendezvénysorozatába is. Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza főigazgatója a bemutató apropóján így méltatta az alkotást:

méltatta a PestiSrácok.hu-t korábban kiadó GerillaPresS Kft. produkcióját. Schmidt Mária a pódiumbeszélgetésen egyébként kijelentette, hogy csak egyetlen kritikai észrevétele van a filmmel kapcsolatban, mégpedig, hogy miért nem készült belőle másfél órás mozifilm? Stefka István erre jelezte, hogy így is csak nagy nehézségek árán, a Média Mecenatúra és az Emberi Erőforrások Minisztériuma csekély támogatásaiból sikerült összeszedni a tévéfilm költségeit.

Részlet a filmből. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

A KOMMUNISTÁK MINDIG LOPNAK

A tudósítás szerzője, Balogh Gábor történész így folytatta:

A vetítést követő beszélgetésen Békés Márton kérdésére Schmidt Mária történész, főigazgató kiemelte:

Stefka István, a film ötletgazdája és kreatív producere elmondta, hogy azért is döntöttek a film elkészítése mellett, mert tarthatatlan volt az az állapot, hogy évtizedekkel a diktatúra bukását követően még mindig nem készült feltáró jellegű film a Tanácsköztársaság történetéről.

A vörös terror bevezetésének 103. évfordulójára elindítottuk A halál népbiztosa internetes oldalát is, ahol a teljes filmen kívül megtalálható számos, a vörös terrorhoz kapcsolódó riport, cikk, archív anyag, werkfotó és videó, illetve sok érdekesség! Keresse fel ahalalnepbiztosa.hu oldalunkat!

PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)