kun béla
Kommunista bűnök. I. rész - A halál népbiztosai
Nem véletlenül az írás címe ugyanaz, mint annak ajáték-dokumentum filmemnek, amita századik évfordulóra (2019) készítettem a magyar kommunisták vérengzéseiről, az ezer éves Magyarország szétdarabolásának okairól. A történelmi Magyarország ilyen mértékű, területének kétharmada, lakossága egyharmadának elvesztéséhez nagy mértékben hozzájárult a Vörös Kommün (1919) népbiztosainak hataloméhes, felelőtlen politizálása, különösképpen a vérszomjas Szamuely Tibor - A halál népbiztosa- tevékenysége.
Mutassa meg diákjainak, hogy mire képesek a kommunisták, nézzék meg az Urániában A halál népbiztosát!
A kommunista diktatúrák áldozatai emléknapja alkalmából februárban és márciusban lehetőség nyílik Stefka István A halál népbiztosa című, felrázó és látványos dokumentum-játékfilmjének csoportos megtekintésére és az alkotókkal készülő pódiumbeszélgetés meghallgatására Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a kulturális intézmény jóvoltából. Várják pedagógusok és intézmények jelentkezését a még szabad időpontokra! Hozza el diákjait, hogy ők is átérezhessék a kommunista eszmék veszélyét, és átélhető, játékfilmes jelenetek, illetve hiteles történelmi és dokumentumháttér révén megismerhessék az 1919-es vörösterror borzalmait és lényegét!
Mészáros Márta és a jó kommunisták legendája – Apját Kun Béláék hívták a Szovjetunióba, ahol Sztálin kivégeztette
Mészáros Márta szüleinek sorsa tipikus kommunista história: Mészáros László szobrász egy vöröskatona gyermekeként már fiatalon közel került a mozgalomhoz. Egy visszaemlékezés szerint Kun Béla segítségével a Szovjetunióba költözött, majd letelepedett Kirgizisztánban, ahová lányát és feleségét is kivitte. Itt épült fel az a „Keleti Éden”, amelyben Demszky Gábor nagyapja és annak testvére is tevékeny részt vállalt. A harmincas években ez már a feljelentések időszaka volt, Mészáros Lászlót is kivégezték, Mészáros Márta rendező szerint ismert művésztársa, Uitz Béla volt az antihős. Utóbbi mindenesetre túlélte, ahogyan az a Rákosi Mátyás és Nagy Imre, akik egy időben Mészárosék házában laktak. Ma már azt is tudjuk, hogy Nagy Imre az NKVD szorgos munkatársa volt, számtalan kivégzett ember ügyében eljátszotta a maga dicstelen szerepét. Ehhez képest érdekes, hogy Mészáros Márta később filmmel emlékezett Nagy Imrére, sőt, a róla elnevezett csoport ügyvezetője volt. Hiszen ez már a jó kommunisták legendájáról, a sajátos múltértelmezésről szól.
"A Lenin-fiúk ma is köztünk élnek" – Augusztus 25-én mutatják be Stefka István hiánypótló filmjét, A halál népbiztosát
Ki kell mondani végre az igazságot és leleplezni a hazugságot, amire a kommunisták a hőseiket építik. Szembesíteni kell a magyarságot a kommunisták valódi bűneivel, mert a fiatalok, még az egyetemeken a történelem szakos hallgatók sem hallják a teljes igazságot a vörösterrorról és arról, hogyan árulták el, játszották ki az ellenségnek már Trianon előtt az országot és nem lehet nem párhuzamot vonni akkori tetteik és a politikai utódok mostani tettei között. A Lenin-fiúk, egy Fekete-Győr vagy egy Szabó Tímea képében ma is köztünk élnek. A Lenin-fiúk örökösei azok, akik lejáratják, feljelentik és kijátsszák a saját hazájukat, mert a hatalom megszerzéséért bármire képesek - erről beszélt lapigazgatónk, Stefka István legújabb filmje, a Halál népbiztosa közelgő bemutatója apropóján a PestiSrácok.hu-nak. A tanácsköztársaság 133 napjának igaz történetét és Szamuely Tibor népbiztos gyilkoló géppé válásnak történetét feldolgozó, dramatizált jelenetekkel gazdagított dokumentumfilmet augusztus 25-én, 18 órakor mutatják be a József Attila Színházban.
Lenin helytartói élvezettel gyilkolták a magyarokat
102 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én kiáltották ki Kun Béla és társai a Tanácsköztársaságot. Szamuelyék talán maguk sem hitték, hogy labdába rúghatnak, de miután Károlyi Mihály, a "vörös gróf" átadta nekik a hatalmat, elkezdődhetett Magyarországon is a nagy kísérlet: a kommunizmus megteremtése. Sok köszönet nem volt benne. Sem egyenlőséget, sem fellendülést nem hozott az első világháború után valóban megroppant országnak. A proletárdiktatúra 133 napja leginkább arról híresült el, hogy a Lenin-fiúk fekete bőrkabátjukban szertejártak az országban és halált leheltek mindenre, ami polgári – vagy ahogy ők mondták: "burzsuj" – volt. A Lenin-fiúk egy jelentős része frusztrált kisember volt, akinek nem jött be az élet, és dühüket azokon vezették le, akik képesek voltak alkotni, létrehozni valamit.
Bár a baloldal az emlékét is szeretné kitörölni, mi, magyarok a Horthy-korszakban álltunk föl a padlóról
A kommunista diktatúrában és azóta is mindent megtett és megtesz azért a baloldal (és liberális „szárnysegédje”), hogy kitörölje történelmi emlékezetünkből a Horthy-korszakot. Az érintett történészek és értelmiségiek először még összemosták az egész rendszert a fasizmussal és a nácizmussal; mostanában kicsit „enyhült” a hamisítás, és úgy festik le, mintha valamiféle történelmi zsákutca lett volna. Valójában Bethlen István vezetésével a korszak vezetői a megsemmisülés széléről hozták vissza a megcsonkított országot, olyan gazdasági és kulturális fellendüléssel, amire ma is büszkék lehetünk.
A kommunisták a földi Mennyországot ígérték, de a Poklot hozták el – Tabudöntögető interjú Andrási Attila rendezővel 1919-ről
„Azt ígérik, hogy a Mennyországot hozzák le a Földre, de végül Poklot teremtik meg. Meg vannak győződve arról, hogy pont a vakhittől szabadulnak, és ettől megszabadítják az egész emberiséget, azt is, aki akarja és azt is, aki nem” – mondja Andrási Attila rendező, színházigazgató a bolsevikokról, de akár az új idők új forradalmárjairól is elmondhatta volna ugyanezt. A Kamaraszínház vállalt missziója, hogy a magyarság sorskérdéseivel foglalkozó darabokat mutasson be, ilyen volt az 1918, ilyen a Janus és Mátyás, és ilyen lesz az 1919 is. A színház vezetőjével a bolsevizmus és kommunizmus vírusként való elterjesztéséről, a Lenin hazaszállítását levezénylő németekről, a Budapestre, majd Bécsbe küldött Kun Béláról, és úgy általában a kommunizmus nagy hazugságáról beszélgettünk a Kamaraszínház új, készülő darabja kapcsán.
Ha Kun Bélát valóban agyonverik, elmaradt volna a vörös terror?
A cím álkérdés, a válasz nyilvánvalóan: nem. Vagyis nem valószínű. Ma, csütörtökön száz éve, hogy 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, és elkezdődött a vörös terror, amely után a szakadék szélére került az ország. Most egy olyan epizódot mutatok be, amely Kun Béláék hatalomra jutását segítette. 1919 februárján a magyar sajtó Kun agyonveréséről, meglincseléséről írt, és mártírt, hőst faragott a későbbi hóhérból. A rendőrök valóban megverték a februári véres tömegtüntetés fő felelőseként toloncházba zárt Kunt, de messze nem úgy, mint ahogyan azt megírták. Az ügy főszereplője a korszak sztárújságírója, Tarján Vilmos, aki elképesztő hőskölteményt írt Kunról és a többi bolsevikról. Egy olyan cikket mutatok be, amely valóban befolyásolta hazánk történelmét. És nem a jó irányba...Ajánljuk még