svalbard
Háborúba megy a NATO-val Oroszország egy darab fagyott földért?
Kormánybizottságot hozott létre és megfenyegette múlt héten a NATO-tagállam Norvégiát Oroszország az orosz kisebbség ellen a Svalbard nevezetű (magyarul Spitzbergák) szigetcsoporton történő állítólagos visszaélések miatt. Az oroszok a 2022-es casus bellihez hasonló okokat emlegetnek az Északi-sarkhoz közeli földdarab kapcsán is, mondván, a helyi oroszajkú kisebbség jogait védik, ha kell, fegyverrel is. A probléma azonban sokkal összetettebb, ugyanis a Spitzbergák gazdag szénben, valamint az orosz hadiipar számára értékes fémekben. Ennél is fontosabb ugyanakkor, hogy a szigetcsoportnak stratégiai jelentőségű az elhelyezkedése, innen ugyanis a NATO fenyegetni képes az oroszok Kola-félszigeten állomásozó, az atomtengeralattjárókat is soraiban tudó Északi Flottáját. A NATO-fenyegetés és az orosz kisebbség adott – kérdés, hogy a háború alatt folyamatosan épülő orosz katonai potenciál egy Ukrajna elleni háborút követően visszaépül, vagy új hadszínteret keres magának. Ajánljuk még
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó? Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)