A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt három férfival szemben, akik a Szegedi Vadaspark területén kialakítandó játszótérre kiírt pályázattal összefüggésben 185 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek – írta közleményében az ügyészség.
A vádirat szerint a szegedi székhelyű cég vezetője még 2012 októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását, üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből kívánt pályázati pénzhez jutni. A szegedi cég vezetője pályázatot nyújtott be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, amely mintegy 185 millió forint értékben támogatásra érdemesnek ítélte, majd 2013. január 18-án a támogatási szerződést aláírták.
Csaknem kétszázmilliós kár
A cégvezető vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generál kivitelezésére. A szlovák honosságú cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki offshore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi székhelyű cég rendelkezésére állt, mert azt ismeretlen személyek már elkészítették. A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési érték tizenöt százaléka volt csak. A valótlan tartalmú vállalkozási szerződések, teljesítési igazolások, valamint számlák alapján a szegedi székhelyű cég vezetője 2013. március 18. és december 13. napja között több részletben mintegy 185 millió forintos összegben hívta le a támogatást jogosulatlanul és ezen összegnek megfelelő vagyoni hátrányt okozott az Európai Unió és Magyarország költségvetésének.
Pénzmosás és költségvetési csalás a vád
A vád szerint mindezen túlmenően a terheltek a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése érdekében valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak pedig nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre. A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel – áll a vádiratban.
A főügyészség a vádlottak közül a szegedi és a szlovákiai székhelyű cég vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével, míg a liechtensteini székhelyű cég képviseletében magát feltüntető személyt különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja.
A vádemeléskor előzetes letartóztatásban levő két vádlott, valamint a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt szabadlábon védekező harmadik terhelt bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék dönt majd – írta az ügyészség.
Az uniós átlag felett
Ebben az ügyben egyébként az OLAF is ajánlásokat fogalmazott meg, ami nem egyedi eset az elmúlt éveket nézve. A Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Géza arról tájékoztatta portálunkat, hogy az OLAF 2012 óta összesen 33 igazságügyi ajánlást (amely a saját közigazgatási vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanújára utalt) és négy jelzést (bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítása – a büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül) tett a Legfőbb Ügyészség felé. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az ügyészség valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték. 2011-től a mai napig összesen kilenc ügyben emelt vádat az ügyészség. Ezen ügyek közül ezidáig két ügyben jogerős marasztaló ítélet született, nyolc ügy megszüntetéssel zárult, az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás. Ezek az adatok meghaladják az uniós átlagot – írta Fazekas Géza.
Vezető kép: hvg.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS